Tartalomjegyzék
59 kapcsolatok: Afganisztán, Akkojunlu, Aleppó, Allah, Anatólia, Arany Horda, Arámiak, Arisztokrácia, Az iszlám művészete, Az iszlám története, Azerbajdzsán, Üzbég Kánság, Örményország, Balh tartomány, Bábur, Bábur mogul sah, Buhara, Csagatáj Kánság, Delhi, Dzsingisz mongol nagykán, Európa, Földközi-tenger, Fergana, Grúzia, Herát, Horászán, I. Bajazid, Ibn Khaldún, India, Irán, Jasza (törvénykönyv), Kabul, Karakojunlu, Kína, Közép-Ázsia, Kipcsakok, Korrupció, Lahor, Medresze, Mekkai zarándoklat, Mezopotámia, Mogul Birodalom, Mongol Birodalom, Mongolok, Oszmán Birodalom, Perzsa nyelv, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Saría, Szamarkand, Szúfizmus, ... Bővíteni index (9 több) »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Megnézni Timuridák és Afganisztán
Akkojunlu
Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.
Megnézni Timuridák és Akkojunlu
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Megnézni Timuridák és Aleppó
Allah
Az Allah arab kifejezés Isten megnevezésére.
Megnézni Timuridák és Allah
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Timuridák és Anatólia
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Megnézni Timuridák és Arany Horda
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Megnézni Timuridák és Arámiak
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Megnézni Timuridák és Arisztokrácia
Az iszlám művészete
Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.
Megnézni Timuridák és Az iszlám művészete
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Megnézni Timuridák és Az iszlám története
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Megnézni Timuridák és Azerbajdzsán
Üzbég Kánság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Transzoxánia.
Megnézni Timuridák és Üzbég Kánság
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Megnézni Timuridák és Örményország
Balh tartomány
jobbra Balh (perzsául: بلخ - Balḫ, Balkh) Afganisztán egyik – 14 körzetre felosztott – tartománya, mely az ország északi részén terül el.
Megnézni Timuridák és Balh tartomány
Bábur
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bábur mogul sah.
Megnézni Timuridák és Bábur
Bábur mogul sah
Bábur (1483. február 14. — 1530. december 26.), (perzsa: بابر – Bābur, teljes neve Záhirud-Dín Muhammad perzsa ظهیرالدین محمد – Ẓāhirud-Dīn Muḥammad) az első mogul uralkodó Indiában, a Mogul Birodalom alapítója, író, költő, atyai oldalról Timur Lenk ötödik leszármazottja, anyja, Kutlug Nigár révén Dzsingisz mongol nagykán tizenötödik generációs leszármazottja volt.
Megnézni Timuridák és Bábur mogul sah
Buhara
A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.
Megnézni Timuridák és Buhara
Csagatáj Kánság
A Csagatáj Kánság (mongolul Цагаадайн Хаант Улс) mongol vezetésű állam volt Közép-Ázsiában és Nyugat-Mongóliában.
Megnézni Timuridák és Csagatáj Kánság
Delhi
Delhi (hindiül दिल्ली (Dillí), pandzsábiul ਦਿੱਲੀ, urduul دلی) Mumbai után India második legnagyobb metropolisza.
Megnézni Timuridák és Delhi
Dzsingisz mongol nagykán
Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
Megnézni Timuridák és Dzsingisz mongol nagykán
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Timuridák és Európa
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Megnézni Timuridák és Földközi-tenger
Fergana
''Fergana'' elhelyezkedése Üzbegisztán keleti részében. Fergana vagy Fargana (üzbégül: Fargʻona / Фарғона, oroszul: Фергана) város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében.
Megnézni Timuridák és Fergana
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Megnézni Timuridák és Grúzia
Herát
Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.
Megnézni Timuridák és Herát
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Megnézni Timuridák és Horászán
I. Bajazid
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Bajazid oszmán szultán.
Megnézni Timuridák és I. Bajazid
Ibn Khaldún
Ibn Khaldún szobra Tuniszban Ibn Khaldún (Walī al-Dīn ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn Muḥammad ibn Abī Bakr Muḥammad ibn al-Ḥasan Ibn Khaldūn) 1332.
Megnézni Timuridák és Ibn Khaldún
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Timuridák és India
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Timuridák és Irán
Jasza (törvénykönyv)
A Jasza vagy Jassza (cirill mongol: ИхЗасаг, ih dzsaszak.
Megnézni Timuridák és Jasza (törvénykönyv)
Kabul
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található.
Megnézni Timuridák és Kabul
Karakojunlu
Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.
Megnézni Timuridák és Karakojunlu
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Timuridák és Kína
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Megnézni Timuridák és Közép-Ázsia
Kipcsakok
Ősi kipcsak portré a 12. századból, Luhanszk A kipcsakok (török: Kıpçak) török nép volt a középkorban, illetve a turkológiában a kipcsak egy összefoglaló név is, amely az altaji nyelvcsaládhoz tartozó köztörök nyelvek egyik népes ágát jelöli.
Megnézni Timuridák és Kipcsakok
Korrupció
Zambiában ENSZ egyezmény a korrupció ellen A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.
Megnézni Timuridák és Korrupció
Lahor
Lahor avagy Láhaur (nemzetközi átírásban Lahore, urdu: لاہور, kiejtve, pandzsábi: لہور, kiejtve) Pakisztán második legnagyobb városa Karacsi után, Pandzsáb közigazgatási székhelye a Ravi folyó, illetve a Pakisztán és India közti közúti határátkelőhely Wagah közelében.
Megnézni Timuridák és Lahor
Medresze
Sír Dár medresze, Szamarkand, Üzbegisztán A medresze (Arab nyelven: مدرسة, madrasa tsz.: مدارس, madāris) a középkori iszlám világra jellemző iskolarendszer.
Megnézni Timuridák és Medresze
Mekkai zarándoklat
Szent Mecset a zarándoklat alatt A mekkai zarándoklat (arab: حج, tudományos átírás: ḥaǧǧ, magyarosan: haddzs) az iszlám ötödik pillére.
Megnézni Timuridák és Mekkai zarándoklat
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Timuridák és Mezopotámia
Mogul Birodalom
A Mogul Birodalom (perzsa önelnevezés: گورکانی Gurakâni; urdu: مغلیہ سلطنت Muġalīah Sulṭanat) észak-indiai muszlim birodalom volt Agra központtal, amit a mongol-török Bábur – Timur Lenk leszármazottja – alapított.
Megnézni Timuridák és Mogul Birodalom
Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.
Megnézni Timuridák és Mongol Birodalom
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Megnézni Timuridák és Mongolok
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Timuridák és Oszmán Birodalom
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Megnézni Timuridák és Perzsa nyelv
Perzsiai muszlim uralkodók listája
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.
Megnézni Timuridák és Perzsiai muszlim uralkodók listája
Saría
A saría az iszlám erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az Isten által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvény.
Megnézni Timuridák és Saría
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Megnézni Timuridák és Szamarkand
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Megnézni Timuridák és Szúfizmus
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Megnézni Timuridák és Sztyepp
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Megnézni Timuridák és Szultán
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Megnézni Timuridák és Szunnita iszlám
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Megnézni Timuridák és Török népek
Timur Lenk
Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.
Megnézni Timuridák és Timur Lenk
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Megnézni Timuridák és Transzoxánia
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Megnézni Timuridák és Tudomány
Ulema
Az ulema vagy uléma arab eredetű kifejezés (eredetileg علماء, tudományosan ʿulamā’, magyaros átiratban ulamá), amely az iszlám vallástudósainak (عالم– ʿālim – álim), azaz a vallástudomány (علم– ʿilm – ilm) művelőinek kollektív megnevezése, szó szerinti jelentése „vallástudósok”.
Megnézni Timuridák és Ulema
Ulugbek
Mirza Mohammed Tarahgaj ibn Sáhruh, közismert nevén Ulug bég vagy Ulugbek (Szoltánije, 1394. március 22. – Szamarkand, 1449. október 27.) a Timuridák harmadik uralkodója, történetíró, költő, matematikus és korának kiemelkedő csillagásza.
Megnézni Timuridák és Ulugbek