Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
54 kapcsolatok: A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben, Alessandro Monti, Arad (Románia), Arad ostroma, Aradi vértanúk, Újbesenyő, Újszeged, Augusztus 9., Bem József, Brocky Károly, Carl von Clausewitz, Délvidék, Dessewffy Arisztid, Fjodor Szergejevics Panyutyin, Franz von Liechtenstein, Franz von Schlik, Gál László (katonatiszt), Görgei Artúr, Georg Heinrich von Ramberg, Guyon Richárd, Habsburg Birodalom, Henryk Dembiński, Hodony, Julius Jacob von Haynau, Kápolnai csata, Kisbecskerek, Kmety György, Kossuth Lajos, Lázár Vilmos (ezredes), Lengyelek, Lugos, Magyarország, Maros, Mercyfalva, Olasz légió, Orosz Birodalom, Perczel Mór, Szakálháza, Szőreg (Magyarország), Szőregi csata, Szeged, Szemere-kormány, Szentandrás (Temes megye), Téli hadjárat (1848–49), Temesvár, Temesvár ostroma (1849), Tisza, Vécsey Károly, Vetter Antal, Világosi fegyverletétel, ..., Vinga, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1848–49-es honvédsereg, 1849. Bővíteni index (4 több) »
A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben
A '''Császári-Királyi Hadsereg''' csapatzászlaja (''k.k. Truppenfahne'') 1806-ig, 1806-tól a ketfejű sas fölé a német-római császári korona (''Reichskrone'') helyett az osztrák császári korona került. A Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) színvonala a 19. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.
Új!!: Temesvári csata és A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben · Többet látni »
Alessandro Monti
Alessandro Monti (Brescia, 1818. március 20. - 1854. május 22.) olasz hazafi és katona.
Új!!: Temesvári csata és Alessandro Monti · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Temesvári csata és Arad (Románia) · Többet látni »
Arad ostroma
Arad ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc déli hadszínterén zajló hadműveletek részeként 1848 októberétől 1849.
Új!!: Temesvári csata és Arad ostroma · Többet látni »
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
Új!!: Temesvári csata és Aradi vértanúk · Többet látni »
Újbesenyő
Az újbesenyői római katolikus templom Újbesenyő (1968-ig Beșenova Nouă) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Újbesenyő község központja.
Új!!: Temesvári csata és Újbesenyő · Többet látni »
Újszeged
Újszeged Szeged egyik városrésze.
Új!!: Temesvári csata és Újszeged · Többet látni »
Augusztus 9.
Névnapok: Emőd + Hágár, János, Orlandó, Roland, Román.
Új!!: Temesvári csata és Augusztus 9. · Többet látni »
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Új!!: Temesvári csata és Bem József · Többet látni »
Brocky Károly
Brocky Károly (Temesvár, 1807. május 22. – London, 1855. július 8.) magyar festő.
Új!!: Temesvári csata és Brocky Károly · Többet látni »
Carl von Clausewitz
Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz (Burg, 1780. június 1. – Breslau, 1831. november 16.) porosz katona, hadtörténész, befolyásos katonai teoretikus.
Új!!: Temesvári csata és Carl von Clausewitz · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Temesvári csata és Délvidék · Többet látni »
Dessewffy Arisztid
Dessewffy nevének kiejtése. Cserneki és tarkői Dessewffy Arisztid (kiejtése: dezsőfi) (Csákány, 1802. július 2. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Temesvári csata és Dessewffy Arisztid · Többet látni »
Fjodor Szergejevics Panyutyin
Fjodor Szergejevics Panyutyin (1790. május 10. – Vilnius, 1865. május 31.) orosz katonatiszt.
Új!!: Temesvári csata és Fjodor Szergejevics Panyutyin · Többet látni »
Franz von Liechtenstein
Franz de Paula Joachim Joseph von Liechtenstein (Bécs, 1802. február 25. – Bécs, 1887. március 31.) Liechtenstein hercege, császári katonatiszt az 1848–49-es forradalom elleni harcban.
Új!!: Temesvári csata és Franz von Liechtenstein · Többet látni »
Franz von Schlik
Franz Anton Heinrich Johann Prokop Don Bosco Felix von Schlik Bassano és Weißkirchen grófja (Graf zu Bessano und Weisskirchen (Prága, 1789. május 23. – Bécs, 1862. március 17.) császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) egyik legsikeresebb tábornoka. Nevét több korabeli forrás Franz von Schlick formában is írta.
Új!!: Temesvári csata és Franz von Schlik · Többet látni »
Gál László (katonatiszt)
Gál László, Gaál László (Nagykőrös, 1810. január 18. – Bulcs, 1850. február 25.) honvédezredes.
Új!!: Temesvári csata és Gál László (katonatiszt) · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Temesvári csata és Görgei Artúr · Többet látni »
Georg Heinrich von Ramberg
Georg Heinrich von Ramberg (Hannover, 1786. február 25. – Teplitz, 1855. szeptember 2.) osztrák báró, altábornagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik tábornoka.
Új!!: Temesvári csata és Georg Heinrich von Ramberg · Többet látni »
Guyon Richárd
Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.
Új!!: Temesvári csata és Guyon Richárd · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Temesvári csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Henryk Dembiński
Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Unokaöccse Teodor Dembiński honvéd őrnagy.
Új!!: Temesvári csata és Henryk Dembiński · Többet látni »
Hodony
Hodony falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Hodony · Többet látni »
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Új!!: Temesvári csata és Julius Jacob von Haynau · Többet látni »
Kápolnai csata
A kápolnai csatában 1849.
Új!!: Temesvári csata és Kápolnai csata · Többet látni »
Kisbecskerek
Kisbecskerek falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Kisbecskerek · Többet látni »
Kmety György
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Új!!: Temesvári csata és Kmety György · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Temesvári csata és Kossuth Lajos · Többet látni »
Lázár Vilmos (ezredes)
Lázár Vilmos Szabadság-szobor talapzatán Szkárosi Lázár Vilmos (Nagybecskerek, 1817. október 24. – Arad, 1849. október 6.) honvédezredes, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Temesvári csata és Lázár Vilmos (ezredes) · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Temesvári csata és Lengyelek · Többet látni »
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Lugos · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Temesvári csata és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Temesvári csata és Maros · Többet látni »
Mercyfalva
Mercyfalva (Merczyfalva, 1904-ig Merczifalva, vagy Merțișoara) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Mercyfalva · Többet látni »
Olasz légió
Az '''Olasz légió''' zászlója 1849-ben Az olasz légió az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar oldalán harcoló külföldi légiók egyike volt.
Új!!: Temesvári csata és Olasz légió · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Temesvári csata és Orosz Birodalom · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Temesvári csata és Perczel Mór · Többet látni »
Szakálháza
Szakálháza egy régi katonai térképen Szakálháza település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Szakálháza · Többet látni »
Szőreg (Magyarország)
Szőreg egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Új!!: Temesvári csata és Szőreg (Magyarország) · Többet látni »
Szőregi csata
A szőregi csata során 1849.
Új!!: Temesvári csata és Szőregi csata · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Temesvári csata és Szeged · Többet látni »
Szemere-kormány
Szemere Bertalan A Szemere-kormány volt Magyarország harmadik kormánya 1849.
Új!!: Temesvári csata és Szemere-kormány · Többet látni »
Szentandrás (Temes megye)
Római katolikus templom Szentandrás, vagy más néven Temesszentandrás községközpont Románia nyugati részén, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Temesvári csata és Szentandrás (Temes megye) · Többet látni »
Téli hadjárat (1848–49)
A Téli hadjárat az 1848–49-es szabadságharc hadtörténetének egyik időszaka, melynek során a Windisch-Grätz herceg vezette császári csapatok több hadszíntéren összehangolt támadást indítottak a magyar szabadságharc erői ellen.
Új!!: Temesvári csata és Téli hadjárat (1848–49) · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Temesvári csata és Temesvár · Többet látni »
Temesvár ostroma (1849)
Temesvár ostroma, amely 1849.
Új!!: Temesvári csata és Temesvár ostroma (1849) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Temesvári csata és Tisza · Többet látni »
Vécsey Károly
Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Temesvári csata és Vécsey Károly · Többet látni »
Vetter Antal
Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.
Új!!: Temesvári csata és Vetter Antal · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Temesvári csata és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
Vinga
Vinga (románul Vinga, latinul Theresiopolis, Mária Terézia magyar királynőre utalva) községközpont Romániában, Arad megyében.
Új!!: Temesvári csata és Vinga · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Temesvári csata és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1848–49-es honvédsereg
nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Egyenruharajzok a szabadságharcból Kisjézust a királyi jelvényekkel ábrázolja, lábuk alatt a Földgolyóval. Az 1848–49-es magyar honvédsereg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb eredménye volt.
Új!!: Temesvári csata és 1848–49-es honvédsereg · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Temesvári csata és 1849 · Többet látni »
