Tartalomjegyzék
54 kapcsolatok: Abbászidák, Afganisztán, Akhilleusz, Anatólia, Arúd, Újperzsa nyelv, Aveszta, Azerbajdzsán, Örményország, British Museum, Buddhizmus, Buvajhidák, Dagesztán, Devecseri Gábor, Epitheton ornans, Eposz, Farah iráni császárné, Fiók Károly, Firdauszí, Gaznavidák, Góg és Magóg, Grúzia, Hisám omajjád kalifa, Horászán, I. Ardasír szászánida király, I. Dárajavaus perzsa király, II. Huszrau szászánida király, III. Alexandrosz makedón király, III. Jazdagird szászánida király, Irán, IV. Ardaván pártus király, Jan Rypka, Kádiszíjai csata, Középperzsa nyelv, Mahmúd gaznavida szultán, Meshed, Mohamed próféta, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Pártus Birodalom, Perzsa Birodalom, Phaidra, Pisdad-dinasztia, Radó Antal, Reza Pahlavi iráni sah, Ruholláh Homeini, Simon Róbert, Számánidák, Szászánida Birodalom, Szászánida uralkodók listája, Törökország, ... Bővíteni index (4 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Megnézni Sáhnáme és Abbászidák
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Megnézni Sáhnáme és Afganisztán
Akhilleusz
Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész).
Megnézni Sáhnáme és Akhilleusz
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Sáhnáme és Anatólia
Arúd
Az arúd (arab betűkkel عروض; tudományos átiratban ʿarūḍ) a hagyományos arab költészettudomány (علمالشعر) metrikával foglalkozó ága.
Megnézni Sáhnáme és Arúd
Újperzsa nyelv
A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.
Megnézni Sáhnáme és Újperzsa nyelv
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Megnézni Sáhnáme és Aveszta
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Megnézni Sáhnáme és Azerbajdzsán
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Megnézni Sáhnáme és Örményország
British Museum
A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.
Megnézni Sáhnáme és British Museum
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Megnézni Sáhnáme és Buddhizmus
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Megnézni Sáhnáme és Buvajhidák
Dagesztán
A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya.
Megnézni Sáhnáme és Dagesztán
Devecseri Gábor
Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus.
Megnézni Sáhnáme és Devecseri Gábor
Epitheton ornans
Az epitheton ornans görög-latin eredetű kifejezés, jelentése: „díszítő jelző”, állandósult jelző, állandó jelző, eposzi jelző: sorozatosan visszatérő, a főbb szereplők, természeti jelenségek, visszatérő kifejezések említésekor használt stíluseszköz.
Megnézni Sáhnáme és Epitheton ornans
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Megnézni Sáhnáme és Eposz
Farah iráni császárné
Farah (Teherán, 1938. október 14. –), született Farah Diba, perzsául: فرح دیبا, Mohammed Reza Pahlavi iráni sah harmadik felesége, Irán első császárnéja.
Megnézni Sáhnáme és Farah iráni császárné
Fiók Károly
Fiók Károly (Nagykároly, 1857. április 29. – Debrecen, 1915. május 21.) pedagógus, műfordító, orientalista.
Megnézni Sáhnáme és Fiók Károly
Firdauszí
Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr, (934 – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Sáhnáme és Firdauszí
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Megnézni Sáhnáme és Gaznavidák
Góg és Magóg
A Góg és Magóg (héber:גּוֹג וּמָגוֹג) az ábrahámi vallások eszkatológiai kifejezései, amelyek háborúba indulnak Isten népe ellen.
Megnézni Sáhnáme és Góg és Magóg
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Megnézni Sáhnáme és Grúzia
Hisám omajjád kalifa
Hisám ibn Abd al-Malik (arab betűkkel هشامبن عبد الملك – Hišām ibn ʿAbd al-Malik; Damaszkusz, 691 – 743. február 6.) volt a szunnita iszlám tizennegyedik kalifája (uralkodott 724-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Megnézni Sáhnáme és Hisám omajjád kalifa
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Megnézni Sáhnáme és Horászán
I. Ardasír szászánida király
I.
Megnézni Sáhnáme és I. Ardasír szászánida király
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i.
Megnézni Sáhnáme és I. Dárajavaus perzsa király
II. Huszrau szászánida király
II.
Megnézni Sáhnáme és II. Huszrau szászánida király
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni Sáhnáme és III. Alexandrosz makedón király
III. Jazdagird szászánida király
III.Jazdagird (618/620 körül – 651) II. Huszrau egyik unokája, a Szászánida Birodalom 29.
Megnézni Sáhnáme és III. Jazdagird szászánida király
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Sáhnáme és Irán
IV. Ardaván pártus király
IV. vagy V. Ardaván (Ardawân, görögül Artabanosz) az egyik utolsó parthus király 213-tólUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 61.
Megnézni Sáhnáme és IV. Ardaván pártus király
Jan Rypka
Jan Rypka (Kroměříž, 1886. május 28. - Prága, 1968. december 29.) cseh orientalista, műfordító, az iránkutatás és turkológia professzora a Károly Egyetemen.
Megnézni Sáhnáme és Jan Rypka
Kádiszíjai csata
A kádiszíjai csata a muzulmán arab hadsereg és a perzsa Szászánida-dinasztia serege között zajlott 636-ban, a muszlim terjeszkedés első időszakában.
Megnézni Sáhnáme és Kádiszíjai csata
Középperzsa nyelv
A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.
Megnézni Sáhnáme és Középperzsa nyelv
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971.
Megnézni Sáhnáme és Mahmúd gaznavida szultán
Meshed
Meshed vagy Mesed (perzsául: مشهد) Irán északkeleti részén, az ország második legnagyobb városa.
Megnézni Sáhnáme és Meshed
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Megnézni Sáhnáme és Mohamed próféta
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
Megnézni Sáhnáme és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Megnézni Sáhnáme és Pártus Birodalom
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Megnézni Sáhnáme és Perzsa Birodalom
Phaidra
Hüppolütosz és Phaidra, pompeii falfestmény Phaidra, latinos névalakban Phaedra tragikus sorsú athéni királyné a görög mitológiában.
Megnézni Sáhnáme és Phaidra
Pisdad-dinasztia
A Pisdad-dinasztia (perzsa: دودمان پیشدادیان; Pīshdād többes szám: Pīshdādiyān) uralkodócsalád a perzsa mitológiában, a Sáhnáméban és az Avesztában.
Megnézni Sáhnáme és Pisdad-dinasztia
Radó Antal
Radó Antal, születési nevén Roder Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) zsidó származású magyar író, költő, irodalomtörténész, egyben kora egyik legnagyobb műfordítója.
Megnézni Sáhnáme és Radó Antal
Reza Pahlavi iráni sah
Reza Pahlavi (perzsául رضا پهلوی; Perzsia, Szavádkuh, 1878. március 16. – Dél-afrikai Unió, Johannesburg, 1944. július 26.) Perzsia (Irán) sahja (uralkodott 1925. december 15-étől 1941. szeptember 16-áig), a Kádzsár-dinasztia hatalmának megdöntője volt.
Megnézni Sáhnáme és Reza Pahlavi iráni sah
Ruholláh Homeini
Ruholláh Muszavi Homeini perzsául:, klasszikus vokalizáció szerinti tudományos átiratban Rūḥullāh Mūsawī H̱umaynī; magyarul Homeini (olykor Khomeini) (Perzsia, Homejn, 1902. szeptember 24. – Iráni Iszlám Köztársaság, Teherán, 1989.
Megnézni Sáhnáme és Ruholláh Homeini
Simon Róbert
Simon Róbert (Párizs, 1939. június 23. –) magyar történész, orientalista, műfordító.
Megnézni Sáhnáme és Simon Róbert
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Megnézni Sáhnáme és Számánidák
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Megnézni Sáhnáme és Szászánida Birodalom
Szászánida uralkodók listája
A Szászánida-dinasztia az Akhaimenidáktól származtatta magát.
Megnézni Sáhnáme és Szászánida uralkodók listája
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Megnézni Sáhnáme és Törökország
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Megnézni Sáhnáme és Türkök
William Shakespeare
William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.
Megnézni Sáhnáme és William Shakespeare
Zarathustra
Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.
Megnézni Sáhnáme és Zarathustra
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Megnézni Sáhnáme és Zoroasztrizmus