Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Agathiasz, Ahura Mazdá, Arab nyelv, Arisztotelész, Arkangyal, Caius Plinius Secundus, Franz Bopp, Hérodotosz, I. e. 1. évezred, II. Huszrau szászánida király, III. Alexandrosz makedón király, India, Indogermán nyelvcsalád, Irán, Iszlám, James Darmesteter, Kozmogónia, Mózes, Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari, Oxford, Parthus művészet, Párizs, Perszepolisz, Perzsa Birodalom, Perzsa nyelv, Plutarkhosz, Reneszánsz, Sacred Books of the East, Szanszkrit nyelv, Szászánida művészet, Zarathustra, Zend nyelv, Zoroasztrianizmus, Zoroasztrizmus, 1590, 1700, 1700-as évek, 1718, 1754, 1764, 1771, 224, 591, 628, 642, 9. század.
Agathiasz
Agathiasz, (536 körül – 577/582) bizánci költő és történetíró.
Új!!: Aveszta és Agathiasz · Többet látni »
Ahura Mazdá
Az ún. Faravahar, mely az Ahura Mazdával való egyesülés jelképe Ahura Mazdá (jelentése: „Bölcs Úr”; óperzsa: 𐎠𐎢𐎼𐎶𐏀𐎭𐎠; újperzsa: اهورامزدا), másképp (későbbi nevén) Ormizd, vagy Ormazd, a jó princípiuma, a legfőbb szellem az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében, aki minden természetfeletti lény tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét.
Új!!: Aveszta és Ahura Mazdá · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Aveszta és Arab nyelv · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Aveszta és Arisztotelész · Többet látni »
Arkangyal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Főangyal.
Új!!: Aveszta és Arkangyal · Többet látni »
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Új!!: Aveszta és Caius Plinius Secundus · Többet látni »
Franz Bopp
Sírja Berlinben Franz Bopp (Mainz, 1791. szeptember 14. – Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója.
Új!!: Aveszta és Franz Bopp · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Aveszta és Hérodotosz · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Aveszta és I. e. 1. évezred · Többet látni »
II. Huszrau szászánida király
II.
Új!!: Aveszta és II. Huszrau szászánida király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Aveszta és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Aveszta és India · Többet látni »
Indogermán nyelvcsalád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Indoeurópai nyelvcsalád.
Új!!: Aveszta és Indogermán nyelvcsalád · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Aveszta és Irán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Aveszta és Iszlám · Többet látni »
James Darmesteter
James Darmesteter sírja Maisons-Lafitte-ben James Darmesteter (Château-Salins, 1849. március 28. – Maisons-Laffitte, 1894. október 19.) francia tudós, orientalista, neve az zoroasztrizmus szent könyve, az Aveszta fordítójaként vált ismertté.
Új!!: Aveszta és James Darmesteter · Többet látni »
Kozmogónia
A kozmogónia a világegyetem, az égitestek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
Új!!: Aveszta és Kozmogónia · Többet látni »
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Új!!: Aveszta és Mózes · Többet látni »
Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari
Abu Dzsaafar Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari (arab betűkkel أبو جعفر محمد بن جرير الطبري – Abū Ǧaʿfar Muḥammad ibn Ǧarīr aṭ-Ṭabarī; Ámol, 839 tele – Bagdad, 923. február 17.) észak-iráni származású, középkori szunnita muszlim tudós, vallásjogász, Korán-kommentátor és történész.
Új!!: Aveszta és Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari · Többet látni »
Oxford
Oxford város és egyben egy helyi önkormányzattal rendelkező terület 134 248 lakossal Angliában.
Új!!: Aveszta és Oxford · Többet látni »
Parthus művészet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pártus művészet.
Új!!: Aveszta és Parthus művészet · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Aveszta és Párizs · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: Aveszta és Perszepolisz · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Aveszta és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Aveszta és Perzsa nyelv · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: Aveszta és Plutarkhosz · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Aveszta és Reneszánsz · Többet látni »
Sacred Books of the East
F. Max Müller, a sorozat szerkesztője Az ötven kötetből álló Sacred Books of the East sorozat könyvei az Oxford University Press kiadásában jelentek meg 1879 és 1910 között.
Új!!: Aveszta és Sacred Books of the East · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Aveszta és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szászánida művészet
Szászánida király szobra a Louvre-ban, keleties hatásokkal Sápur legyőzi Valerianus császárt (Francia Nemzeti Könyvtár Éremgyűjteménye) A Szászánidák dinasztiája 224-től 642-ig uralkodott a mai Irán területén az iszlám hódítása előtt, eredetileg Persis (ma Fársz) tartományban.
Új!!: Aveszta és Szászánida művészet · Többet látni »
Zarathustra
Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.
Új!!: Aveszta és Zarathustra · Többet látni »
Zend nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Avesztai nyelv.
Új!!: Aveszta és Zend nyelv · Többet látni »
Zoroasztrianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zoroasztrizmus.
Új!!: Aveszta és Zoroasztrianizmus · Többet látni »
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Új!!: Aveszta és Zoroasztrizmus · Többet látni »
1590
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1590 · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Aveszta és 1700 · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1700-as évek · Többet látni »
1718
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1718 · Többet látni »
1754
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1754 · Többet látni »
1764
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1764 · Többet látni »
1771
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 1771 · Többet látni »
224
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 224 · Többet látni »
591
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 591 · Többet látni »
628
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 628 · Többet látni »
642
Nincs leírás.
Új!!: Aveszta és 642 · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Aveszta és 9. század · Többet látni »
