Tartalomjegyzék
47 kapcsolatok: Ónin-háború, Bjódóin, Buddhizmus, Daimjó, Dzsódo, Dzsódo sin, Enrjakudzsi, Geta (lábbeli), Hacsimaki, Heian-kor, Hiei-hegy, Ikkó ikki, Isijama Hongandzsi, Jaszaka-szentély, Jumi, Kamakura-bakufu, Kamakura-kor, Karthauzi rend, Kijomizudera, Kiotó, Kuki Jositaka, Móri család, Minamoto család, Minamoto no Josicune, Mongol hadjáratok Japán ellen, Muromacsi-bakufu, Naginata, Nanzendzsi, Nara, Nara (Japán), Német Lovagrend, Nicsiren-buddhizmus, Obi (selyemöv), Oda Nobunaga, Szaitó Muszasibó Benkei, Szamuráj, Taira család, Taira no Kijomori, Taira–Minamoto-háború, Tantó, Tódaidzsi, Tendai, Tendai buddhizmus, Tojotomi Hidejosi, Tokugava Iejaszu, Vakizasi, Zen.
- Történelmi foglalkozások
Ónin-háború
Az Ónin-háború (1467–1477) a 15. századi Japánban kitört fegyveres konfliktus volt, ami sokak szerint a Szengoku dzsidai (a hadakozó fejedelemségek kora) kezdetének tekinthető.
Megnézni Szóhei és Ónin-háború
Bjódóin
A Bjódóin A Bjódóin (平等院, Hepburn-átírással: Byōdō-in) Heian-kori (794–1185) buddhista templom a Kiotóhoz közeli Udzsi városkában.
Megnézni Szóhei és Bjódóin
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Megnézni Szóhei és Buddhizmus
Daimjó
''Daimjó állami látogatáson'', 1860 körüli festmény A daimjó (japánul 大名, magyar fordításban nagy név) a középkori Japánban vidéki feudális hadúr, az Edo-korszakban tartományi nagybirtokos.
Megnézni Szóhei és Daimjó
Dzsódo
A dzsódo (浄土宗, dzsódo sú, Hepburn-átírással: Jōdo shū, 'a Tiszta Ország irányzat') az első amidista (Amitábha Buddha nevéből) buddhista szekta volt Japánban.
Megnézni Szóhei és Dzsódo
Dzsódo sin
A dzsódo sin (浄土真宗, dzsódo sinsú, Hepburn-átírással: Jōdo Shinshū, 'az igazi Tiszta Ország irányzat') eredetileg a 13. század elején a dzsódo szektából kinőtt, mára azonban a legnépesebb, amidista buddhista szekta Japánban (jelentése is 'igazi dzsódo').
Megnézni Szóhei és Dzsódo sin
Enrjakudzsi
A keleti pagoda ma Az Enrjakudzsi (延暦寺, Hepburn-átírással: Enryakuji vagy Enryaku-ji) hatalmas templomkomplexum a Kiotó fölötti Hiei-hegyen, a buddhista tendai szekta főtemploma, 788-ban építtette Szaicsó.
Megnézni Szóhei és Enrjakudzsi
Geta (lábbeli)
Különféle geták A geta (下駄) az európai klumpa japán megfelelője, tehát fából van, de nem cipő, hanem saru formájú, és nem teli talpú, hanem egy vagy (többnyire) két (öt vagy akár tíz centiméter magas) haránt irányú talptámaszték (ha vagyis 'fog') tartja, hogy sárban a láb minél védettebb legyen.
Megnézni Szóhei és Geta (lábbeli)
Hacsimaki
Kamikaze hacsimakival Takeru Kobajashi egy 2010-es verseny során hacsimakit visel A hacsimaki (鉢巻, Hepburn-átírással: hachimaki) a homlokpánt japán neve.
Megnézni Szóhei és Hacsimaki
Heian-kor
A Heian-kor (平安時代, Heian dzsidai) a japán történelem azon négy évszázada 794-től 1185-ig, amely a főváros Heiankjóba költözésével kezdődött, és amelyben Minamoto no Joritomo megszilárdította katonai uralmát Kamakurában.
Megnézni Szóhei és Heian-kor
Hiei-hegy
A hegy Kiotó felől nézve A Hiei-hegy (japánul: 比叡山, Hieizan) 848 méter magas szent hegy Kiotó és a Biva-tó között, a várostól északkeletre, ahol a Nara-kor (710–794) után az első nagy buddhista templomok épültek (Enrjakudzsi).
Megnézni Szóhei és Hiei-hegy
Ikkó ikki
Az azukizakai csata Az ikkó ikki (japánul: 一向一揆, Hepburn-átírással: ikkō ikki) a japán dzsódo sin buddhista szekta (gúnynevén ikkó: ’mániákusok’, ikkó ikki: ’mániákusok szövetsége’) fegyveres felkelései és területhódításai a 15-16.
Megnézni Szóhei és Ikkó ikki
Isijama Hongandzsi
Az erődtemplom makettje az Oszakai Történeti Múzeumban Az Isijama Hongandzsi (japánul: 石山本願寺, Hepburn-átírással: Ishiyama Honganji) japán templom és ’templomváros’ (dzsinai macsi), a dzsódo sin buddhista szekta főágának és az ikkó ikki mozgalomnak óriási hatalmi központja volt, amelynek fennhatósága 1533-tól több tartományra kiterjedt.
Megnézni Szóhei és Isijama Hongandzsi
Jaszaka-szentély
250px A Jaszaka-szentély (japánul: 八坂神社, Jaszaka dzsindzsa, Hepburn-átírással: Yasaka jinja), másképpen Gionsa vagy Gion Tendzsin, ősi japán sintó szentély, hatalmas, 17. századi gránit toriival Kiotó keleti (Higasijama) oldalán, a Gion negyedben.
Megnézni Szóhei és Jaszaka-szentély
Jumi
Japán íjtartó jumi íjakkal A jumi (弓) aszimmetrikus japán íj.
Megnézni Szóhei és Jumi
Kamakura-bakufu
Minamoto no Joritomo kíséretével Kiotóban 1190 körül A Kamakura-bakufu (鎌倉幕府) vagy Minamoto-sógunátus a Minamotók katonai kormányzata (bakufu), amely 1192-től 1333-ig uralta Japánt „a császár nevében”.
Megnézni Szóhei és Kamakura-bakufu
Kamakura-kor
A kamakurai Nagy Buddha A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával.
Megnézni Szóhei és Kamakura-kor
Karthauzi rend
A kartauzi vagy gyakran karthauzi rend (pontosabban kartúziánus rend, lat. Ordo Cartusiensis, röviden: OCart) egy római katolikus félremete rend, amelyet Kölni Szent Brúnó alapított.
Megnézni Szóhei és Karthauzi rend
Kijomizudera
A Kijomizudera (japánul: 清水寺, ’a tiszta víz temploma’, Hepburn-átírással: Kiyomizudera) több mint ezer évig a japán buddhista hosszó szekta temploma volt Kiotó délkeleti negyedében, a Higasijama egyik dombtetején.
Megnézni Szóhei és Kijomizudera
Kiotó
Kiotó (japánul 京都市 kjótosi, szó szerinti magyar fordításban „főváros”) japán nagyváros Honsú szigetén.
Megnézni Szóhei és Kiotó
Kuki Jositaka
japán katona a hadakozó fejedelemségek korában, kezdetben Oda Nobunaga majd Tojotomi Hidejosi szolgálatában.
Megnézni Szóhei és Kuki Jositaka
Móri család
A Móri család jelképe (mon) A japán daimjócsalád volt a stratégiai fontosságú honsúi Aki tartományból, ami Óe Hiromotótól származtatta magát.
Megnézni Szóhei és Móri család
Minamoto család
A Minamotók címere A Minamoto család (japánul: 源) a Heian-kor (794–1185) négy nagy családjának (Fudzsivarák, Tairák, Tacsibanák) egyike, a trónutódlásból elmozdított császári sarjak egyik gyűjtőneve (a másik a Tairák).
Megnézni Szóhei és Minamoto család
Minamoto no Josicune
Minamoto no Josicune (japánul: 源義経, Hepburn-átírással: Minamoto no Yoshitsune) Minamoto no Jositomo legkisebb fia, a kései Heian-kor és a korai Kamakura-kor kiemelkedő hadvezére.
Megnézni Szóhei és Minamoto no Josicune
Mongol hadjáratok Japán ellen
Szuenaga szamuráj szembeszáll a mongol nyilakkal és robbanószerekkel. 1293 körüli tusrajz A Japán ellen intézett 1274 és 1281 évi sikertelen mongol támadások nem csupán helyi jelentőségű események voltak, hanem a hódító Mongol Birodalom első jelentős kudarcaként az egész távol-keleti történelem menetére is hatást gyakoroltak.
Megnézni Szóhei és Mongol hadjáratok Japán ellen
Muromacsi-bakufu
Az Asikagák címere A vagy Asikaga-sógunátus az Asikaga család katonai kormányzata (bakufu), amely 1338-tól 1573-ig uralta Japánt „a császár nevében”.
Megnézni Szóhei és Muromacsi-bakufu
Naginata
Szamuráj naginatával A naginata (なぎなた, 薙刀) egyike a hagyományosan Japánban készített pengéknek (nihonto), egy szálfegyver formájában.
Megnézni Szóhei és Naginata
Nanzendzsi
A Sárkánykapu épülete A Koncsiin kertrészlete A a japán rinzai zen szekta nanzendzsi ágának főtemploma Kiotóban.
Megnézni Szóhei és Nanzendzsi
Nara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nara (egyértelműsítő lap).
Megnézni Szóhei és Nara
Nara (Japán)
Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye.
Megnézni Szóhei és Nara (Japán)
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Megnézni Szóhei és Német Lovagrend
Nicsiren-buddhizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nicsiren buddhizmus.
Megnézni Szóhei és Nicsiren-buddhizmus
Obi (selyemöv)
Az obi (帯、おび) selyemöv, melyet tradicionális japán öltözeteknél, a harcművészetben használt egyenruhánál figyelhetünk meg, emellett része a kimonónak is.
Megnézni Szóhei és Obi (selyemöv)
Oda Nobunaga
Oda Nobunaga (japánul: 織田 信長) (Nagoja, 1534. június 23. – Kiotó, 1582. június 21.) a japán történelem szengoku-korszakának (hadakozó fejedelemségek kora) egyik legjelentősebb daimjója, „Japán nagy egyesítője”.
Megnézni Szóhei és Oda Nobunaga
Szaitó Muszasibó Benkei
Szaitó Muszasibó Benkei (西塔武蔵坊弁慶, Hepburn átírásban Saitō Musashibō Benkei) (1155–1189) Minamoto no Josicune harcos szerzetese (szóhei) volt.
Megnézni Szóhei és Szaitó Muszasibó Benkei
Szamuráj
Japán szamuráj páncélban az 1860-as években (Felice Beato fényképe) Császárpárti szamurájok a Bosin-háború idején, 1867 körül (Felice Beato fényképe) Szamurájok az 1860-as években A szamuráj (侍 szamurai, jelentése „közelben szolgáló”) japán harcos, eredetileg nemes.
Megnézni Szóhei és Szamuráj
Taira család
A Taira család jelképe (mon) A Taira család (平氏, Hei-shi) egy szamurájokból álló nagycsalád volt Japánban.
Megnézni Szóhei és Taira család
Taira no Kijomori
Taira no Kijomori (Hepburn-átírással Taira no Kiyomori, japánul: 平 清盛; 1118. február 10. – Kiotó, 1181. március 20.) katonai vezető volt a kései Heian-korban Japánban, akinek a Hógen- és a Heidzsi-lázadásban aratott győzelmei a vidéki harcos osztály hatalmát jelezték.
Megnézni Szóhei és Taira no Kijomori
Taira–Minamoto-háború
Minamoto no Joritomo 1179-ből származó portréja fali tekercsképen A Taira–Minamoto-háború (源平合戦, Gempei kasszen) a 12. századra kialakuló két nagy japán szamurájdinasztia harca.
Megnézni Szóhei és Taira–Minamoto-háború
Tantó
A tantó („rövid kard” általában egy enyhén ívelt, egyélű japán kés, aminek a penge hossza kevesebb, mint 1 shaku (30,3 cm). A fegyver készítése, és kovácsolása hasonló a japán hosszú kardok (pl: katana) elkészítési módjához.
Megnézni Szóhei és Tantó
Tódaidzsi
Tódaidzsi (東大寺), Daibucuden (大仏殿) 0-8047-1510-6. A Tódaidzsi (東大寺; Keleti Nagy Templom) egy buddhista templom komplexum, mely Japánban, Nara városában helyezkedik el.
Megnézni Szóhei és Tódaidzsi
Tendai
Tendai pap A tendai buddhizmus a mahájána buddhizmus egyik japán iskolája, amely a kínai tientaj vagy Lótusz szútra iskolából alakult ki.
Megnézni Szóhei és Tendai
Tendai buddhizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tendai.
Megnézni Szóhei és Tendai buddhizmus
Tojotomi Hidejosi
Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru, azaz Majom;, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi (Nakamura-ku, 1537. március 17. – Fusimi, 1598.
Megnézni Szóhei és Tojotomi Hidejosi
Tokugava Iejaszu
A Tokugava család címere az Edo-bakufu megalapítója, Japán sógunja 1603 és 1605 között.
Megnézni Szóhei és Tokugava Iejaszu
Vakizasi
Vakizasi az Edo-korból A vakizasi (wakizashi, „oldalt betűzött ”), azaz a rövid kard vagy tőr japán kard, a szamurájok hagyományos fegyvereinek egyike, a katana párja és kiegészítője.
Megnézni Szóhei és Vakizasi
Zen
A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is, sőt a megvilágosodáson túli természetet is, annak felismerése, hogy egyetlen buddha-természet létezik csupán.
Megnézni Szóhei és Zen
Lásd még
Történelmi foglalkozások
- Bognár
- Dragonyos
- Exilarcha
- Faszénégető
- Gályarabság
- Hoplita
- Kasztrált (énekes)
- Kungnjo
- Lámpagyújtogató
- Nindzsa
- Pohárnok
- Privatér
- Rapszódosz
- Sénéchal
- Szóhei
- Szamuráj
- Trubadúr
- Vérteslovas