Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Muromacsi-bakufu

Index Muromacsi-bakufu

Az Asikagák címere A vagy Asikaga-sógunátus az Asikaga család katonai kormányzata (bakufu), amely 1338-tól 1573-ig uralta Japánt „a császár nevében”.

15 kapcsolatok: Asikaga Takaudzsi, Ónin-háború, Edo-bakufu, Hadakozó fejedelemségek kora (Japán), Japán, Kamakura-bakufu, Kantó, Kiotó, Minamoto család, Muromacsi-kor, , Renga, Tusfestés (japán), 14. század, 15. század.

Asikaga Takaudzsi

Asikaga Takaudzsi (japánul: 足利 尊氏, Hepburn-átírással: Ashikaga Takauji) (1305. augusztus 18. – 1358. június 7.) japán sógun, a Muromacsi-bakufu megalapítója.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Asikaga Takaudzsi · Többet látni »

Ónin-háború

Az Ónin-háború (1467–1477) a 15. századi Japánban kitört fegyveres konfliktus volt, ami sokak szerint a Szengoku dzsidai (a hadakozó fejedelemségek kora) kezdetének tekinthető.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Ónin-háború · Többet látni »

Edo-bakufu

Az Edo-bakufu (江戸幕府) vagy Tokugava-sógunátus a Tokugavák katonai kormányzata (bakufu), amely 1603-tól 1867-ig uralta Japánt „a császár nevében”.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Edo-bakufu · Többet látni »

Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)

A kavanakadzsimai csata (1561) Mielőtt Japán szinte teljesen elzárkózott volna a külvilágtól, és megkezdődött volna a mintegy 260 éves békés korszaka a korai modern korban, a japán középkorban, a Muromacsi-korszak (japánul: 室町時代, Muromacsi dzsidai) második felében (1467-1568/1573/1603) az országot súlyos harcok szabdalták szét.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Hadakozó fejedelemségek kora (Japán) · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Japán · Többet látni »

Kamakura-bakufu

Minamoto no Joritomo kíséretével Kiotóban 1190 körül A Kamakura-bakufu (鎌倉幕府) vagy Minamoto-sógunátus a Minamotók katonai kormányzata (bakufu), amely 1192-től 1333-ig uralta Japánt „a császár nevében”.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Kamakura-bakufu · Többet látni »

Kantó

A Kantó régió fekvése Japánon belül Kantó (japánul 関東地方, Kantó-csihó) Japán egyik földrajzi régiója, Japán legnagyobb szigetén, a Honsún terül el.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Kantó · Többet látni »

Kiotó

Kiotó (japánul 京都市 kjótosi, szó szerinti magyar fordításban „főváros”) japán nagyváros Honsú szigetén.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Kiotó · Többet látni »

Minamoto család

A Minamotók címere A Minamoto család (japánul: 源) a Heian-kor (794–1185) négy nagy családjának (Fudzsivarák, Tairák, Tacsibanák) egyike, a trónutódlásból elmozdított császári sarjak egyik gyűjtőneve (a másik a Tairák).

Új!!: Muromacsi-bakufu és Minamoto család · Többet látni »

Muromacsi-kor

Az Aranytemplom A Rjóan-dzsi zen templom „szárazkertje” A Muromacsi-kor (室町時代, Muromacsi dzsidai) japán történelmi korszak (1333–1568) a Kamakura-kort követően, a Minamoto-sógunátus (Kamakura-bakufu) megdöntésétől Oda Nobunaga Kiotóba való bevonulásáig; nagyjából egybeesik a Muromacsi-bakufu uralmával.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Muromacsi-kor · Többet látni »

Nóelőadás a mijadzsimai Icukusima-szentélyben A nó (Hepburn-átírással: nō,, jelentése: ügyesség, képesség) az ősi japán színház négy fő műfaja közül az egyik.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Nó · Többet látni »

Renga

A renga (連歌, kooperatív költészet) olyan japán együttműködő költészeti műfaj, amelynél egynél több szerző vesz részt a mű megírásában.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Renga · Többet látni »

Tusfestés (japán)

Amanohasidate A tusfestés (水墨画, szuibokuga, vagy 墨絵, szumi-e) kínai módja (papírra vagy selyemre) a 14. században honosodott meg Japánban, s legkiemelkedőbb mestere Szessú Tójó lett, valamint a Kanó-iskola tagjai.

Új!!: Muromacsi-bakufu és Tusfestés (japán) · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Muromacsi-bakufu és 14. század · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Muromacsi-bakufu és 15. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »