Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: Akítu, Akkád nyelv, Anatólia, Ansan (Perzsia), Arabok, Arámiak, Újasszír Birodalom, Assur (isten), Assur-ah-iddína, Asszíria, Asszíria uralkodóinak listája, Ószövetség, Babilónia, Babilon, Biblia, Dahák, Dúr-Sarrukín, Elám, Ezékiás júdai király, Fönícia, Hatti, Hérodotosz, Hilakku, I. e. 683, I. e. 695, I. e. 696, I. e. 697, I. e. 699, I. e. 702, II. Marduk-apla-iddína, II. Sarrukín asszír király, Istár, Izrael, Júda (állam), Jeruzsálem, Kalhu, Karkemis, Kassúk, Károli Gáspár, Kúta, Kháldok, Kilikia, Kr. e. 681, Kr. e. 689, Kr. e. 691, Kr. e. 692, Kr. e. 693, Kr. e. 694, Kr. e. 700, Kr. e. 701, ..., Kr. e. 703, Kr. e. 704, Lákis, Lákis ostroma, Marduk, Médek, Ninive, Pestis, Rubens, Szippar, Taharka, Tarszosz, Tógarma, Tengerföld, Tigris (folyó), Urartu, Zagrosz. Bővíteni index (17 több) »
Akítu
Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Akítu · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Akkád nyelv · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Anatólia · Többet látni »
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Ansan (Perzsia) · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Arabok · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Arámiak · Többet látni »
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Újasszír Birodalom · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Assur (isten) · Többet látni »
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Assur-ah-iddína · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Asszíria · Többet látni »
Asszíria uralkodóinak listája
Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Asszíria uralkodóinak listája · Többet látni »
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Ószövetség · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Babilónia · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Babilon · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Biblia · Többet látni »
Dahák
A Kopet-dag Dargaz környékén, napjainkban Az ókori történetírók által daháknak, parthusoknak, szakáknak és szkítáknak is nevezett avarok a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Dahák · Többet látni »
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Dúr-Sarrukín · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Elám · Többet látni »
Ezékiás júdai király
Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 277.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Ezékiás júdai király · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Fönícia · Többet látni »
Hatti
Hatti (hettita nyelven ḫa-at-ti, hurri nyelven DU URUḫa-at-tu-u/uḫ-ḫi vagy URUḫa-ad-du-ḫi-na) történelmi terület volt Anatóliában az ókorban.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Hatti · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Hérodotosz · Többet látni »
Hilakku
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilikia Kategória:Újhettita királyságok.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Hilakku · Többet látni »
I. e. 683
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 683 · Többet látni »
I. e. 695
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 695 · Többet látni »
I. e. 696
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 696 · Többet látni »
I. e. 697
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 697 · Többet látni »
I. e. 699
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 699 · Többet látni »
I. e. 702
Nincs leírás.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és I. e. 702 · Többet látni »
II. Marduk-apla-iddína
II.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és II. Marduk-apla-iddína · Többet látni »
II. Sarrukín asszír király
II.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Istár · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Izrael · Többet látni »
Júda (állam)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Júdea.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Júda (állam) · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Jeruzsálem · Többet látni »
Kalhu
Kalhu (urukalḫu, kál/kal-ḫa, ka-làḫ) Asszíria második fővárosa volt a mai Irak területén Moszul városától 30 km-re délkeleti irányban, a Tigris folyó bal partján.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kalhu · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Karkemis · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kassúk · Többet látni »
Károli Gáspár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Károlyi Gáspár.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Károli Gáspár · Többet látni »
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kúta · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kháldok · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kilikia · Többet látni »
Kr. e. 681
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 681.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 681 · Többet látni »
Kr. e. 689
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 689.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 689 · Többet látni »
Kr. e. 691
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 691.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 691 · Többet látni »
Kr. e. 692
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 692.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 692 · Többet látni »
Kr. e. 693
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 693.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 693 · Többet látni »
Kr. e. 694
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 694.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 694 · Többet látni »
Kr. e. 700
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 700.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 700 · Többet látni »
Kr. e. 701
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 701.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 701 · Többet látni »
Kr. e. 703
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 703.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 703 · Többet látni »
Kr. e. 704
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 704.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 704 · Többet látni »
Lákis
Lákis (akkádul URULakišu vagy URULakiša,; óegyiptomiul Rkš) a Hebron-hegy és a filiszteus tengerpart közt fekvő település volt a bronzkorban, Jeruzsálemtől 44 km-re nyugatra.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Lákis · Többet látni »
Lákis ostroma
Lákis ostroma az asszír hadsereg egyik első várostroma volt i. e. 701-ben.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Lákis ostroma · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Marduk · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Médek · Többet látni »
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Ninive · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Pestis · Többet látni »
Rubens
#ÁTIRÁNYÍTÁS Peter Paul Rubens.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Rubens · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Szippar · Többet látni »
Taharka
Taharka oszlopa Karnakban Taharka (uralkodói nevén Nofertumhuré) ókori egyiptomi fáraó a harmadik átmeneti kor időszakában, annak Napata-korszakában.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Taharka · Többet látni »
Tarszosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarsus.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Tarszosz · Többet látni »
Tógarma
Togarma (régiesen Tógármah) a Bibliában több helyen előforduló név.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Tógarma · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Tengerföld · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Tigris (folyó) · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Urartu · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Új!!: Szín-ahhé-eríba és Zagrosz · Többet látni »
