Tartalomjegyzék
61 kapcsolatok: Akítu, Akkád nyelv, Anatólia, Ansan (Perzsia), Arabok, Arámiak, Újasszír Birodalom, Assur (isten), Assur-ah-iddína, Asszíria, Asszíria uralkodóinak listája, Ószövetség, Babilónia, Babilon, Biblia, Dahák, Dúr-Sarrukín, Elám, Ezékiás júdai király, Fönícia, Hatti, Hérodotosz, Hilakku, II. Marduk-apla-iddína, II. Sarrukín asszír király, Istár, Izrael, Júda (állam), Jeruzsálem, Kalhu, Karkemis, Kassúk, Károli Gáspár, Kúta, Kháldok, Kilikia, Kr. e. 681, Kr. e. 689, Kr. e. 691, Kr. e. 692, Kr. e. 693, Kr. e. 694, Kr. e. 700, Kr. e. 701, Kr. e. 703, Kr. e. 704, Lákis, Lákis ostroma, Marduk, Médek, ... Bővíteni index (11 több) »
Akítu
Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Akítu
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Akkád nyelv
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Anatólia
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ansan (Perzsia)
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Arabok
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Arámiak
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Újasszír Birodalom
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Assur (isten)
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Assur-ah-iddína
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Asszíria
Asszíria uralkodóinak listája
Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Asszíria uralkodóinak listája
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ószövetség
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Babilónia
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Babilon
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Biblia
Dahák
A Kopet-dag Dargaz környékén, napjainkban Az ókori történetírók által daháknak, parthusoknak, szakáknak és szkítáknak is nevezett avarok a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Dahák
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Dúr-Sarrukín
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Elám
Ezékiás júdai király
Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 277.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ezékiás júdai király
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Fönícia
Hatti
Hatti (hettita nyelven ḫa-at-ti, hurri nyelven DU URUḫa-at-tu-u/uḫ-ḫi vagy URUḫa-ad-du-ḫi-na) történelmi terület volt Anatóliában az ókorban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Hatti
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Hérodotosz
Hilakku
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilikia Kategória:Újhettita királyságok.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Hilakku
II. Marduk-apla-iddína
II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Marduk-apla-iddína
II. Sarrukín asszír király
II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Sarrukín asszír király
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Istár
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Izrael
Júda (állam)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Júdea.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Júda (állam)
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Jeruzsálem
Kalhu
Kalhu (urukalḫu, kál/kal-ḫa, ka-làḫ) Asszíria második fővárosa volt a mai Irak területén Moszul városától 30 km-re délkeleti irányban, a Tigris folyó bal partján.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kalhu
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Karkemis
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kassúk
Károli Gáspár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Károlyi Gáspár.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Károli Gáspár
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kúta
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kháldok
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kilikia
Kr. e. 681
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 681.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 681
Kr. e. 689
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 689.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 689
Kr. e. 691
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 691.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 691
Kr. e. 692
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 692.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 692
Kr. e. 693
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 693.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 693
Kr. e. 694
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 694.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 694
Kr. e. 700
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 700.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 700
Kr. e. 701
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 701.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 701
Kr. e. 703
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 703.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 703
Kr. e. 704
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 704.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kr. e. 704
Lákis
Lákis (akkádul URULakišu vagy URULakiša,; óegyiptomiul Rkš) a Hebron-hegy és a filiszteus tengerpart közt fekvő település volt a bronzkorban, Jeruzsálemtől 44 km-re nyugatra.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Lákis
Lákis ostroma
Lákis ostroma az asszír hadsereg egyik első várostroma volt i. e. 701-ben.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Lákis ostroma
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Marduk
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Médek
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ninive
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Pestis
Rubens
#ÁTIRÁNYÍTÁS Peter Paul Rubens.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Rubens
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szippar
Taharka
Taharka oszlopa Karnakban Taharka (uralkodói nevén Nofertumhuré) ókori egyiptomi fáraó a harmadik átmeneti kor időszakában, annak Napata-korszakában.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Taharka
Tarszosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarsus.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Tarszosz
Tógarma
Togarma (régiesen Tógármah) a Bibliában több helyen előforduló név.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Tógarma
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Tengerföld
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Tigris (folyó)
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Urartu
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Zagrosz