Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
97 kapcsolatok: Albrecht Dezső, Anglia, Angyal Dávid, Újfalvi Sándor, Balogh Artúr, Bölöni Farkas Sándor, Benkő Samu, Bihar vármegye, Bitay Árpád, Borbély István (irodalomtörténész), Brassai Sámuel, Bréda Ferenc, Csíkszereda, Csűry Bálint, Csetri Elek, Döbling, Döbrentei Gábor, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Első világháború, Engel Károly (irodalomtörténész), Erdély, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Tudományos Füzetek, Fábián Ernő, Ferenczi Zoltán, Gál István (irodalomtörténész), Gyalui Farkas, Győrffy Miklós, Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864), Hitel (folyóirat, 1936–1944), Imre Sándor (pedagógus), Jancsó Elemér, Jékely Zoltán, Jósika Miklós, Juhász István, Kárpátok, Kölcsey Ferenc, Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942), Kemény Zsigmond, Kenessey Béla (lelkész), Kiegyezés, Kisebbség, Kislégi Nagy Dénes, Kiss Ernő (irodalomtörténész), Kocsis István (író), Kolozsvár, Kommunizmus, ..., Kossuth Lajos, Kovrig Béla, Kriterion Könyvkiadó, László Dezső (egyházi író), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Makkai Sándor, Marosvásárhely, Márki Sándor, Második világháború, Művelődés (folyóirat), Mikó Imre (jogász), Nagy György (filozófus), Nagyenyed, Nagykároly, Nemes Ödön, Nicolae Ceaușescu, Paál Ferenc (író), Papp Miklós, Parajdi Incze Lajos, Pálffy János (politikus), Pásztortűz, Ravasz László, Református Szemle, Reformkor, Román ortodox egyház, Szabó István, Szász Károly (politikus, 1798–1853), Széchenyi István, Szilágyi Sándor (történész), Téka sorozat, Tőkés László, Teleki Domokos (történész), Temes megye, Torda, Utunk, Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848), Venczel József, Világháború, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Zilah, 1920-as évek, 1930-as évek, 1960-as évek, 1980-as évek, 1989-es romániai forradalom, 20. század. Bővíteni index (47 több) »
Albrecht Dezső
Albrecht Dezső (Bánffyhunyad, 1908. február 26. – Párizs, 1976. szeptember 6.) ügyvéd, politikus, újságíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Albrecht Dezső · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Anglia · Többet látni »
Angyal Dávid
Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Angyal Dávid · Többet látni »
Újfalvi Sándor
Mezőkövesdi Újfalvi Sándor, névváltozat: Ujfalvy (Kackó, 1792. – Kolozsvár, 1866. július 16.) erdélyi magyar emlékiratíró, mecénás, postahivatali igazgató, vadász.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Újfalvi Sándor · Többet látni »
Balogh Artúr
Galánthai és nebojszai Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Balogh Artúr · Többet látni »
Bölöni Farkas Sándor
Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15. – Kolozsvár, 1842. február 2.) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Bölöni Farkas Sándor · Többet látni »
Benkő Samu
Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. – Budapest, 2021. december 21.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Benkő Samu · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Bihar vármegye · Többet látni »
Bitay Árpád
Bitay Árpád (Budapest, 1896. július 20. – Gyulafehérvár, 1937. november 30.) irodalomtörténész, műfordító.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Bitay Árpád · Többet látni »
Borbély István (irodalomtörténész)
Borbély István (Torockó, 1886. november 23. – Kolozsvár, 1932. március 20.) magyar irodalomtörténész, unitárius egyháztörténeti és magyar irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Borbély István (irodalomtörténész) · Többet látni »
Brassai Sámuel
Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Brassai Sámuel · Többet látni »
Bréda Ferenc
Kopjafája a Házsongárdi temetőben Bréda Ferenc (François Bréda) (Déva, 1956. február 20. – Kolozsvár, 2018. május 16.) esszéíró, költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, műfordító, teatrológus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Bréda Ferenc · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Csíkszereda · Többet látni »
Csűry Bálint
Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Csűry Bálint · Többet látni »
Csetri Elek
Csetri Elek (Torda, 1924. április 11. – Kolozsvár, 2010. január 24.) erdélyi magyar történész, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Lingvay Klára férje.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Csetri Elek · Többet látni »
Döbling
Döbling Bécs XIX.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Döbling · Többet látni »
Döbrentei Gábor
Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Döbrentei Gábor · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Első világháború · Többet látni »
Engel Károly (irodalomtörténész)
Engel Károly írói álneve Köllő Károly (Kisszedres, 1923. szeptember 25. – Kolozsvár, 2002. augusztus 12.) magyar irodalom- és művelődéstörténész, műfordító, bibliográfus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Engel Károly (irodalomtörténész) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fiatalok
Erdélyi Fiatalok főiskolai lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdélyi Fiatalok · Többet látni »
Erdélyi Irodalmi Szemle
Erdélyi Irodalmi Szemle tudományos és kritikai folyóirat Kolozsvárt, amely 1924 januárjától 1929-ig jelent meg, amikor is a 3-4.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdélyi Irodalmi Szemle · Többet látni »
Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)
Erdélyi Múzeum (1874–1947) az Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–) · Többet látni »
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »
Erdélyi Tudományos Füzetek
Erdélyi Tudományos Füzetek, rövidítve ETF György Lajos szerkesztésében Kolozsvárott 1926-29 közt az Erdélyi Irodalmi Szemle, majd 1930 és 1947 között, illetve 1991 után az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában megjelent sorozat.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Erdélyi Tudományos Füzetek · Többet látni »
Fábián Ernő
Fábián Ernő (Kovászna, 1934. október 12. – Kovászna, 2001. augusztus 9.) magyar pedagógus, filozófus, kritikus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Fábián Ernő · Többet látni »
Ferenczi Zoltán
Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Ferenczi Zoltán · Többet látni »
Gál István (irodalomtörténész)
Gál István (Bonyhád, 1912. szeptember 29. – Budapest, 1982. június 26.) magyar irodalomtörténész.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Gál István (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gyalui Farkas
Gyalui Farkas, álnevei: Forgách, Timon, Gyufa; szignója: egy nyilazó férfialak (Gyalu, 1866. november 24. – Kolozsvár, 1952. április 17.) erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Gyalui Farkas · Többet látni »
Győrffy Miklós
Győrffy Miklós (Segesd, 1943. december 21. – 2020. április 23.) újságíró, egyetemi tanár.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Győrffy Miklós · Többet látni »
Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)
A Hölgyfutár címlapja 1858-ból A Hölgyfutár „közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből”.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864) · Többet látni »
Hitel (folyóirat, 1936–1944)
A Hitel kolozsvári szemle, illetve szociálpolitikai folyóirat a két világháború között és a II. világháború alatt (1936-1944).
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Hitel (folyóirat, 1936–1944) · Többet látni »
Imre Sándor (pedagógus)
Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13. – Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Imre Sándor (pedagógus) · Többet látni »
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Jancsó Elemér · Többet látni »
Jékely Zoltán
Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily Lajos fia.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Jékely Zoltán · Többet látni »
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Jósika Miklós · Többet látni »
Juhász István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Juhász István (egyértelműsítő lap).
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Juhász István · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kárpátok · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)
A Kelet Népe (1935–1942), önmeghatározása (alcíme) szerint, magyar „szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat”.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942) · Többet látni »
Kemény Zsigmond
Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kemény Zsigmond · Többet látni »
Kenessey Béla (lelkész)
Kenesei Kenessey Béla (Szeged, 1858. szeptember 14. – Kolozsvár, 1918. január 8.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1907-től haláláig, teológiai tanár, főrendiházi tag.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kenessey Béla (lelkész) · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kiegyezés · Többet látni »
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kisebbség · Többet látni »
Kislégi Nagy Dénes
Kislégi Nagy Dénes (álnevei műfordítóként: Kisléghy Kálmán, Kisléghy Mária; Titel, Vajdaság, 1884. június 21. – Pécs, 1984. augusztus 27.) filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kislégi Nagy Dénes · Többet látni »
Kiss Ernő (irodalomtörténész)
Kiss Ernő, álnevei: Marosi Oszkár, Sziniszter (Makó, 1868. július 29. – Vác, 1931. november 8.) magyar piarista szerzetes, tanár, irodalomtörténész.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kiss Ernő (irodalomtörténész) · Többet látni »
Kocsis István (író)
Kocsis István (Ombod, 1940. május 7. –) József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kocsis István (író) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kolozsvár · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kommunizmus · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kovrig Béla
Kovrig Béla (Budapest, 1900. április 8. – Milwaukee, 1962. december 19.) szociológus, politikus, egyetemi tanár.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kovrig Béla · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
László Dezső (egyházi író)
László Dezső (Számos álneve ismeretes.) (Sepsiszentgyörgy, 1904. július 12. – Kolozsvár, 1973. november 15.) társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és László Dezső (egyházi író) · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Magyarország · Többet látni »
Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Makkai Sándor · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Marosvásárhely · Többet látni »
Márki Sándor
Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.)Gödöllői állami halotti anyakönyv, 52/1925.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Márki Sándor · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Második világháború · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Mikó Imre (jogász)
Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Mikó Imre (jogász) · Többet látni »
Nagy György (filozófus)
Nagy György (Lukafalva, 1938. január 1. – Kolozsvár, 1998. december 26.) magyar filozófiai és társadalomelméleti szakíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Nagy György (filozófus) · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Nagyenyed · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Nagykároly · Többet látni »
Nemes Ödön
Ribicei Nemes Ödön (Ribice, 1847. június 30. – Marosvásárhely, 1902. február 23.) nemesi származású polgáriskolai tanár, író, újságíró, illusztrátor.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Nemes Ödön · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Paál Ferenc (író)
Paál Ferenc (szül. Popper, Győr, 1904. július 20. – Budapest, 1969. július 11.) magyar író, publicista, újságíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Paál Ferenc (író) · Többet látni »
Papp Miklós
Keresztesi Papp Miklós, K. Papp Miklós (Dés, 1837. október 29. – Kolozsvár, 1880. február 12.) hírlapszerkesztő.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Papp Miklós · Többet látni »
Parajdi Incze Lajos
Parajdi Incze Lajos (Parajd, 1915. január 5. – Lewiston, 2012. július 8.) író, költő, ifjúság-nevelő, fényképész, szociológus.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Parajdi Incze Lajos · Többet látni »
Pálffy János (politikus)
Tarcsafalvi Pálffy János (Tarcsafalva, 1804. január 10. – Tarcsafalva, 1857. április 13.) író, képviselőházi alelnök, országgyűlési képviselő, pénzügyminisztériumi államtitkár.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Pálffy János (politikus) · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Pásztortűz · Többet látni »
Ravasz László
református püspökök (1936) Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Budapest, 1975. augusztus 6.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1921-től 1948-ig.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Ravasz László · Többet látni »
Református Szemle
A Református Szemle (alapítás: 1908) lektorált teológiai szakfolyóirat, amely tudományos cikkeket és kritikai recenziókat közöl a teológia és vallástudomány tárgyköréből, illetve ennek határterületeiről (történelem, filozófia, művészettörténet, régészet, szociológia, irodalomtörténet).
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Református Szemle · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Reformkor · Többet látni »
Román ortodox egyház
A román ortodox egyház (románul Biserica Ortodoxă Română, rövidítésben gyakran BOR) egy autokefál egyház az ortodox kereszténységen belül.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Román ortodox egyház · Többet látni »
Szabó István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabó István (egyértelműsítő lap).
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Szabó István · Többet látni »
Szász Károly (politikus, 1798–1853)
Szemerjai Szász Károly (Vízakna, 1798. január 25. – Marosvásárhely, 1853. október 25.) államférfi, matematikus, az MTA rendes tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Szász Károly (politikus, 1798–1853) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Széchenyi István · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Téka sorozat
A Téka egy romániai magyar irodalmi-történelmi-művelődéstörténeti sorozat.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Téka sorozat · Többet látni »
Tőkés László
Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Tőkés László · Többet látni »
Teleki Domokos (történész)
Széki Teleki Domokos gróf (Marosvásárhely, 1810. április 1. – Kolozsvár, 1876. május 1.) a magyar országgyűlés szabadelvű követe és a Magyar Tudományos Akadémia levelező, igazgató és tiszteleti tagja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Teleki Domokos (történész) · Többet látni »
Temes megye
Temes megye közigazgatási egység Romániában, a Bánság régióban.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Temes megye · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Torda · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Utunk · Többet látni »
Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848)
Vasárnapi Újság a reformkor legolcsóbb ismeretterjesztő hetilapja volt, amely Kolozsváron jelent meg az Erdélyi Híradó melléklapjaként 1834-1848 közt.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) · Többet látni »
Venczel József
Venczel József (Csíkszereda, 1913. november 4. – Kolozsvár, 1972. március 16.) társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Venczel József · Többet látni »
Világháború
A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Világháború · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és Zilah · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 1920-as évek · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 1930-as évek · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 1960-as évek · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 1980-as évek · Többet látni »
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 1989-es romániai forradalom · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Széchenyi István emlékezete Erdélyben és 20. század · Többet látni »
