Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Ady Endre, Arad (Románia), Új Erdély, Asztalos István (író), Őszirózsás forradalom, Önéletrajz Erdélyben, Balogh Edgár, Bartalis János, Brassói Lapok (napilap), Csehi Gyula, Csucsa, December 14., Ellenzék (napilap), Első világháború, Földes László (irodalomkritikus), Helikoni közösség, Horváth Imre (költő), Horváth István (költő), Irodalmi vita (Erdély), Kacsó Sándor (újságíró), Kölcsey Ferenc, Keleti Újság, Kiss Jenő (költő), Kolozsvár, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kovács Ágnes (néprajzkutató), Létay Lajos, Lengyel László (közgazdász), Magyar Írás (folyóirat, 1932-1937), Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Magyarország, Marosi Péter, Marosvásárhely, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Második világháború, Medgyes Lajos, Mozaik (romániai sajtótermékek), Népdal, Nem lehet, Petőfi Sándor, Romániai magyar néprajzi irodalom, Salamon László (költő), Sanzon, Szabédi László, Szabó Bálint (építész), Szabó Gyula (író), Szabó István, Székely írók, Székelyek, Szentgyörgyi István (színművész), ..., Szentimrei Judit, Szeptember 2., Tamás Gáspár, 1891, 1920-as évek, 1930-as évek, 1956-os forradalom, 1959, 1989-es romániai forradalom. Bővíteni index (9 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Szentimrei Jenő és Ady Endre · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Szentimrei Jenő és Arad (Románia) · Többet látni »
Új Erdély
Új Erdély címen két rövid életű lap is napvilágot látott Kolozsváron.
Új!!: Szentimrei Jenő és Új Erdély · Többet látni »
Asztalos István (író)
Asztalos István (Mikeszásza, 1909. augusztus 28. – Kolozsvár, 1960. március 5.) erdélyi magyar író, publicista.
Új!!: Szentimrei Jenő és Asztalos István (író) · Többet látni »
Őszirózsás forradalom
Az őszirózsás forradalom, egyes forrásokban 1918-as polgári demokratikus forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918.
Új!!: Szentimrei Jenő és Őszirózsás forradalom · Többet látni »
Önéletrajz Erdélyben
Önéletrajz(írás) Erdélyben – Az irodalomtörténészek általában az emlékirat műfajkategóriájában, illetve az életrajz egyik formájaként határozzák meg.
Új!!: Szentimrei Jenő és Önéletrajz Erdélyben · Többet látni »
Balogh Edgár
Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc, szignóján: „-logh” (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
Új!!: Szentimrei Jenő és Balogh Edgár · Többet látni »
Bartalis János
Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.
Új!!: Szentimrei Jenő és Bartalis János · Többet látni »
Brassói Lapok (napilap)
A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.
Új!!: Szentimrei Jenő és Brassói Lapok (napilap) · Többet látni »
Csehi Gyula
Csehi Gyula (Szatmár, 1910. november 26. – Kolozsvár, 1976. június 21.) erdélyi magyar irodalomesztéta, kritikus.
Új!!: Szentimrei Jenő és Csehi Gyula · Többet látni »
Csucsa
Csucsa település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Szentimrei Jenő és Csucsa · Többet látni »
December 14.
Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.
Új!!: Szentimrei Jenő és December 14. · Többet látni »
Ellenzék (napilap)
Az Ellenzék kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között.
Új!!: Szentimrei Jenő és Ellenzék (napilap) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szentimrei Jenő és Első világháború · Többet látni »
Földes László (irodalomkritikus)
Földes László (Arad, 1922. június 26. – Kolozsvár, 1973. január 10.) magyar irodalomkritikus, szerkesztő.
Új!!: Szentimrei Jenő és Földes László (irodalomkritikus) · Többet látni »
Helikoni közösség
A Helikoni közösség tizedik találkozója Helikoni közösség néven ismert az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó volt.
Új!!: Szentimrei Jenő és Helikoni közösség · Többet látni »
Horváth Imre (költő)
Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Szentimrei Jenő és Horváth Imre (költő) · Többet látni »
Horváth István (költő)
Horváth István (Magyarózd, 1909. október 9. – Kolozsvár, 1977. január 5.) erdélyi magyar költő, regényíró, elbeszélő.
Új!!: Szentimrei Jenő és Horváth István (költő) · Többet látni »
Irodalmi vita (Erdély)
Irodalmi vita (Erdély, 1918–1989) különböző nézetek, felfogások, eszmei irányulások nyilvános gondolatcseréje, összecsapása és kiegyenlítődése irodalmi megnyilatkozások megítélése körül, a műveket illető kritika szakmaiságán túlmenő erkölcsi és közügyi (nemzetiségi–társadalmi–politikai) érveléssel és összefüggésrendszerben.
Új!!: Szentimrei Jenő és Irodalmi vita (Erdély) · Többet látni »
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kacsó Sándor (újságíró) · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Keleti Újság
Keleti Újság (1918–1944) a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja.
Új!!: Szentimrei Jenő és Keleti Újság · Többet látni »
Kiss Jenő (költő)
Kiss Jenő, álnevei: Krizbai Géza, Ipp Dániel (Mócs, 1912. szeptember 13. – Kolozsvár, 1995. december 16.) magyar költő, író, műfordító.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kiss Jenő (költő) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi (és jogfolytonos) hivatásos magyar színház a Kárpát-medencében, egyike Kolozsvár két állami színházának, illetve az ország összesen négy magyar nyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező állami vagy nemzeti színházának.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kolozsvári Állami Magyar Színház · Többet látni »
Kovács Ágnes (néprajzkutató)
Kovács Ágnes (Kolozsvár, 1919. október 31. – Budapest, 1990. január 30.) néprajzkutató.
Új!!: Szentimrei Jenő és Kovács Ágnes (néprajzkutató) · Többet látni »
Létay Lajos
#ÁTIRÁNYÍTÁS Létay Lajos (költő).
Új!!: Szentimrei Jenő és Létay Lajos · Többet látni »
Lengyel László (közgazdász)
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) magyar jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense.
Új!!: Szentimrei Jenő és Lengyel László (közgazdász) · Többet látni »
Magyar Írás (folyóirat, 1932-1937)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Írás (folyóirat, 1932–1937).
Új!!: Szentimrei Jenő és Magyar Írás (folyóirat, 1932-1937) · Többet látni »
Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), röviden csak Ludovika vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon.
Új!!: Szentimrei Jenő és Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szentimrei Jenő és Magyarország · Többet látni »
Marosi Péter
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marosi Péter (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szentimrei Jenő és Marosi Péter · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Szentimrei Jenő és Marosvásárhely · Többet látni »
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Románia első szakirányú felsőoktatási intézménye, ahol magyar nyelvű színházi képzés folyik.
Új!!: Szentimrei Jenő és Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Szentimrei Jenő és Második világháború · Többet látni »
Medgyes Lajos
Nyarádszentimrei Medgyes Lajos (Magyarberkesz, Kővárvidék, ma Szatmár megye, 1817. november 17. – Dés, 1894. március 9.) erdélyi magyar református lelkész, költő és író.
Új!!: Szentimrei Jenő és Medgyes Lajos · Többet látni »
Mozaik (romániai sajtótermékek)
Mozaik címen több termék is napvilágot látott a romániai magyar sajtóban a két világháború közt.
Új!!: Szentimrei Jenő és Mozaik (romániai sajtótermékek) · Többet látni »
Népdal
Daloló orosz nők A népdal tágabb értelemben valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.
Új!!: Szentimrei Jenő és Népdal · Többet látni »
Nem lehet
„Nem lehet” – ezzel a címmel közölte Makkai Sándor a budapesti Láthatár c. folyóiratban (1937/2) nagy visszhangot kiváltott cikkét, amelyben, püspöki székéről lemondva és Erdélyből távozva, összefoglalta nézeteit elhagyott kisebbségi közössége helyzetéről és jövőjéről.
Új!!: Szentimrei Jenő és Nem lehet · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Szentimrei Jenő és Petőfi Sándor · Többet látni »
Romániai magyar néprajzi irodalom
A leíró etnográfiát és értelmező etnológiát egyaránt jelentő néprajz a hagyományos népi életmód és műveltség jelenben megragadható jelenségeinek leírása, szerepük megállapítása, az egyneműek összehasonlítása, a különneműek közti összefüggések feltárása, kialakulásuk és helyi változataik, végső soron az egyetemes népi kultúra mibenlétének meghatározása.
Új!!: Szentimrei Jenő és Romániai magyar néprajzi irodalom · Többet látni »
Salamon László (költő)
Salamon László (álneve: Salló Tamás; Nagyvárad, 1891. július 11. – Kolozsvár, 1983. október 29.) romániai magyar költő, lapszerkesztő, közíró, kritikus.
Új!!: Szentimrei Jenő és Salamon László (költő) · Többet látni »
Sanzon
Juliette Gréco A sanzon francia eredetű daltípus.
Új!!: Szentimrei Jenő és Sanzon · Többet látni »
Szabédi László
Szabédi László (eredetileg Székely László) (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 18.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, műkedvelő nyelvész.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szabédi László · Többet látni »
Szabó Bálint (építész)
Szabó Bálint (Kolozsvár, 1944. április 9. –) Kós Károly-díjas erdélyi magyar építőmérnök, műemlékrestaurátor, építészeti szakíró, egyetemi oktató.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szabó Bálint (építész) · Többet látni »
Szabó Gyula (író)
Szabó Gyula (Homoródalmás, 1930. szeptember 11. – Kolozsvár, 2004. december 21.) romániai magyar író.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szabó Gyula (író) · Többet látni »
Szabó István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabó István (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szentimrei Jenő és Szabó István · Többet látni »
Székely írók
Székely írók – A Trianoni békeszerződés utáni Erdély magyar íróinak szervezkedései nagyobbrészt a korábbi irodalmi központokban indultak meg (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad).
Új!!: Szentimrei Jenő és Székely írók · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Szentimrei Jenő és Székelyek · Többet látni »
Szentgyörgyi István (színművész)
Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. február 20. – Kolozsvár, 1931. október 19.) színész, rendező.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szentgyörgyi István (színművész) · Többet látni »
Szentimrei Judit
Szentimrei Judit (Kolozsvár, 1921. május 19. – Kolozsvár, 2015. augusztus 23.) néprajzi szakíró, Szentimrei Jenő leánya, Szabó Bálint (1944), Szabó Zsolt (1946), Szabó Bojta (1947) és H. Szabó Gyula (1951) édesanyja.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szentimrei Judit · Többet látni »
Szeptember 2.
Névnapok: Rebeka, Dorina + Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm.
Új!!: Szentimrei Jenő és Szeptember 2. · Többet látni »
Tamás Gáspár
Tamás Gáspár (Székelyudvarhely, 1914. november 10. – Kolozsvár, 1978. december 13.) erdélyi magyar elbeszélő, újságíró, Tamás Gáspár Miklós (1948–2023) apja.
Új!!: Szentimrei Jenő és Tamás Gáspár · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1891 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1920-as évek · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1930-as évek · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1956-os forradalom · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1959 · Többet látni »
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
Új!!: Szentimrei Jenő és 1989-es romániai forradalom · Többet látni »
