Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
12 kapcsolatok: Kis Gábor (vízilabdázó), Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály), Magyar Vízilabda-szövetség, Magyar vízilabdakupa, Magyarország, Mohácsi Attila, Szentes, Tóth Gyula (vízilabdázó), Tóth László (vízilabdázó, 1968), Vörös Viktor, 1934, 1980-as magyar férfi vízilabdakupa.
Kis Gábor (vízilabdázó)
Kis Gábor (Budapest, 1982. szeptember 27. –) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó.
Új!!: Szentesi VK és Kis Gábor (vízilabdázó) · Többet látni »
Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)
A magyar férfi vízilabda-bajnokság, hivatalos nevén: Országos bajnokság I (OB I) a Magyar Vízilabda-szövetség által szervezett vízilabda-versenysorozat, mely 1904 óta évente kerül megrendezésre.
Új!!: Szentesi VK és Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar Vízilabda-szövetség
A Magyar Vízilabda-szövetség egy 1989-ben megalakított sportszervezet, amely szervezi és felügyeli a magyarországi vízilabdázást és képviseli azt a Nemzetközi Úszószövetségben az Európai Úszószövetségben és a Magyar Olimpiai Bizottságban.
Új!!: Szentesi VK és Magyar Vízilabda-szövetség · Többet látni »
Magyar vízilabdakupa
A magyar vízilabdakupát 1923-tól írja ki a Magyar Vízilabda-szövetség (a nők részére csak 2000 óta).
Új!!: Szentesi VK és Magyar vízilabdakupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szentesi VK és Magyarország · Többet látni »
Mohácsi Attila
Mohácsi Attila (Budapest, 1940. augusztus 11. – 2019. szeptember 9.) magyar vízilabdaedző, mesteredző.
Új!!: Szentesi VK és Mohácsi Attila · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Szentesi VK és Szentes · Többet látni »
Tóth Gyula (vízilabdázó)
Tóth Gyula (Budapest, 1940. szeptember 26. –) magyar vízilabdázó, edző, állatorvos.
Új!!: Szentesi VK és Tóth Gyula (vízilabdázó) · Többet látni »
Tóth László (vízilabdázó, 1968)
Tóth László (Szentes, 1968. február 9. –) magyar vízilabdázó, olimpikon.
Új!!: Szentesi VK és Tóth László (vízilabdázó, 1968) · Többet látni »
Vörös Viktor
Vörös Viktor (Szentes, 1987. január 27. –) magyar válogatott vízilabdázó, a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP játékosa.
Új!!: Szentesi VK és Vörös Viktor · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Szentesi VK és 1934 · Többet látni »
1980-as magyar férfi vízilabdakupa
A magyar férfi vízilabdakupa 1980-as kiírását a Szentesi Vízmű nyerte.
Új!!: Szentesi VK és 1980-as magyar férfi vízilabdakupa · Többet látni »
