Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: Alsóhideghegy, Alsóvéghegy, Augusztus 4., Bükkösd (Muraköz), Csáktornya (Muraköz), Ernuszt János, Faluhegy, Felsőhideghegy, Hidegfalu, Horvát bánok listája, Horvát nyelv, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, III. Károly magyar király, Község, Kopaszhegy, Magyar nyelv, Magyarország, Márk evangélista, Morzsahegy, Muraköz, Paphegy (Horvátország), Zala vármegye, Zrínyi család, Zsigmond magyar király, 1334, 1350, 1397, 1415, 1456, 1478, 1501, 1540, 1546, 1622, 1649, 1657, 1671, 1715, 1719, 1738, 1791, 1802, 1857, 1880-as évek, 1890-es évek, 1900, 1901, ..., 1904, 1908, 1910, 1920, 1931, 1941, 1944, 1952, 1991, 2001. Bővíteni index (10 több) »
Alsóhideghegy
Alsóhideghegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Alsóhideghegy · Többet látni »
Alsóvéghegy
Alsóvéghegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Alsóvéghegy · Többet látni »
Augusztus 4.
Névnapok: Domonkos, Dominika + Dominik, Domokos, Domos, Döme, Dömös, Indra, Kerubina, Nedda, Törtel.
Új!!: Szelence és Augusztus 4. · Többet látni »
Bükkösd (Muraköz)
Bükkösd (más néven Bükkösdhegy,, vendül Bükovci) falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Bükkösd (Muraköz) · Többet látni »
Csáktornya (Muraköz)
Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Új!!: Szelence és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »
Ernuszt János
A csáktornyai Ernuszt család címere Csáktornya vára a 17. században Ernuszt János fiának, Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek a címere Hampó Ernuszt János (Ernst János, Csáktornyai Ernusth János, Iohanni Ernusth de Schakthornia), (? – 1477. március 3. után) bányavállalkozó, körmöci kamaraispán, kincstartó, dalmát, horvát, szlavón bán a tekintélyes Ernuszt-család őse volt.
Új!!: Szelence és Ernuszt János · Többet látni »
Faluhegy
Faluhegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Faluhegy · Többet látni »
Felsőhideghegy
Felsőhideghegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Felsőhideghegy · Többet látni »
Hidegfalu
Hidegfalu falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Hidegfalu · Többet látni »
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Új!!: Szelence és Horvát bánok listája · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szelence és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szelence és Horvátország · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Szelence és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Szelence és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Szelence és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Szelence és III. Károly magyar király · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Szelence és Község · Többet látni »
Kopaszhegy
Kopaszhegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Kopaszhegy · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szelence és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szelence és Magyarország · Többet látni »
Márk evangélista
Márk evangélista vagy Szent Márk (Cyrenaica, 14 – Küréné, 72) a Lévi törzséből való pap, evangélista.
Új!!: Szelence és Márk evangélista · Többet látni »
Morzsahegy
Morzsahegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Morzsahegy · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Szelence és Muraköz · Többet látni »
Paphegy (Horvátország)
Paphegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Szelence és Paphegy (Horvátország) · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Szelence és Zala vármegye · Többet látni »
Zrínyi család
A Zrínyiek, a Šubić nemzetségből származó horvát–magyar nemesi család, akik a középkortól kezdve jelentős szerepet töltöttek be a Magyar Királyság életében egészen a kora újkorig.
Új!!: Szelence és Zrínyi család · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Szelence és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1334
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1334 · Többet látni »
1350
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1350 · Többet látni »
1397
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1397 · Többet látni »
1415
Az Azincourt-i csata.
Új!!: Szelence és 1415 · Többet látni »
1456
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1456 · Többet látni »
1478
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1478 · Többet látni »
1501
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1501 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1540 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1546 · Többet látni »
1622
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1622 · Többet látni »
1649
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1649 · Többet látni »
1657
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1657 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1671 · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1715 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1719 · Többet látni »
1738
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1738 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1791 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1802 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Szelence és 1857 · Többet látni »
1880-as évek
Az 1880-as évek egy évtized volt a gregorián naptárban.
Új!!: Szelence és 1880-as évek · Többet látni »
1890-es évek
Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.
Új!!: Szelence és 1890-es évek · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Szelence és 1900 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Szelence és 1901 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1904 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Szelence és 1908 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1920 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1931 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1941 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1944 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1952 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 1991 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Szelence és 2001 · Többet látni »
