Tartalomjegyzék
41 kapcsolatok: Albert magyar király, Arany (kémiai elem), Avar Kaganátus, Ókori Róma, Belváros (Szeged), Corvin János, Első dunai bolgár birodalom, Erdély, Gepidák, Hunok, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Ulászló magyar király, Jazigok, Kelták, Kinizsi Pál, Klaudiosz Ptolemaiosz, Kr. u. 2. század, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Luxemburgi Margit magyar királyné, Magyar Fejedelemség, Maros, Móra Ferenc Múzeum, Országgyűlés, Oszmán törökök, Ozorai Pipó, Rózsa Sándor, Só, Szarmaták, Szeged, Szeged ostroma (1543), Szegedi nagy árvíz, Szegedi Vármúzeum – Kőtár, Tatárjárás, Tisza, 13. század, 14. század, 15. század, 18. század.
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Megnézni Szegedi vár és Albert magyar király
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni Szegedi vár és Arany (kémiai elem)
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Megnézni Szegedi vár és Avar Kaganátus
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Megnézni Szegedi vár és Ókori Róma
Belváros (Szeged)
Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki.
Megnézni Szegedi vár és Belváros (Szeged)
Corvin János
Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.
Megnézni Szegedi vár és Corvin János
Első dunai bolgár birodalom
Az első dunai bolgár birodalom (Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében.
Megnézni Szegedi vár és Első dunai bolgár birodalom
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Szegedi vár és Erdély
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Megnézni Szegedi vár és Gepidák
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Megnézni Szegedi vár és Hunok
I. Ferenc József magyar király
I.
Megnézni Szegedi vár és I. Ferenc József magyar király
I. István magyar király
I.
Megnézni Szegedi vár és I. István magyar király
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Szegedi vár és I. Károly magyar király
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Szegedi vár és I. Mátyás magyar király
I. Ulászló magyar király
I.
Megnézni Szegedi vár és I. Ulászló magyar király
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Megnézni Szegedi vár és Jazigok
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Megnézni Szegedi vár és Kelták
Kinizsi Pál
Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.
Megnézni Szegedi vár és Kinizsi Pál
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Megnézni Szegedi vár és Klaudiosz Ptolemaiosz
Kr. u. 2. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS 2. század.
Megnézni Szegedi vár és Kr. u. 2. század
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Megnézni Szegedi vár és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Margit magyar királyné
Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné.
Megnézni Szegedi vár és Luxemburgi Margit magyar királyné
Magyar Fejedelemség
A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.
Megnézni Szegedi vár és Magyar Fejedelemség
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Megnézni Szegedi vár és Maros
Móra Ferenc Múzeum
Hunyadiak szobra (Lapis András alkotása) A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része.
Megnézni Szegedi vár és Móra Ferenc Múzeum
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Szegedi vár és Országgyűlés
Oszmán törökök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán Birodalom.
Megnézni Szegedi vár és Oszmán törökök
Ozorai Pipó
Ozorai Pipó, eredeti nevén Filippo di Stephano Scolari, gyakran Filippo Scolari vagy Pippo Spano (Firenze, 1368 körül – Lippa, 1426. december 27.) itáliai származású magyar országbáró (barones regni).
Megnézni Szegedi vár és Ozorai Pipó
Rózsa Sándor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rózsa Sándor (betyár).
Megnézni Szegedi vár és Rózsa Sándor
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Megnézni Szegedi vár és Só
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Megnézni Szegedi vár és Szarmaták
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Szegedi vár és Szeged
Szeged ostroma (1543)
Szeged ostroma 1543.
Megnézni Szegedi vár és Szeged ostroma (1543)
Szegedi nagy árvíz
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1879-es szegedi árvíz.
Megnézni Szegedi vár és Szegedi nagy árvíz
Szegedi Vármúzeum – Kőtár
A Szegedi Vármúzeum – Kőtár Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi Híd találkozásánál fekszik.
Megnézni Szegedi vár és Szegedi Vármúzeum – Kőtár
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Szegedi vár és Tatárjárás
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Szegedi vár és Tisza
13. század
A 13.
Megnézni Szegedi vár és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Szegedi vár és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Szegedi vár és 15. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Szegedi vár és 18. század