Tartalomjegyzék
52 kapcsolatok: Adolphe Thiers, Athenaeum (folyóirat), Az ifjú Werther szenvedései, Barabás Miklós (festő), Büntető törvénykönyv, Bethlen Miklós (kancellár), Buda (történelmi település), Budapest V. kerülete, Budapesti Szemle, Centralisták, Csengery Antal, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Eötvös József (író), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Esküdtszék, François Guizot, Frankfurti parlament, Horvát István (történész), Július 17., Károlyi Sándor (hadvezér), Kölcsey Ferenc, Közhasznú Esmeretek Tára, Kemény János (fejedelem), Kisfaludy Társaság, Kollár Ádám Ferenc, Korpona (Szlovákia), Kossuth Lajos, Leopold von Ranke, Lukács Móric, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország története (Szalay), Marcus Tullius Cicero, Nizsalovszky Endre, Nyilvánosság, Oklevéltan, Pázmándy Dénes (1816–1856), Pest (történelmi település), Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Romsics Ignác, Salzburg (Ausztria), Szalay Ágoston, Szalay család (kéméndi), Történettudomány, Toldy Ferenc, Trefort Ágoston, Tripartitum, Tudományos Gyűjtemény, Verancsics Antal, Werbőczy István, William Pitt, ... Bővíteni index (2 több) »
Adolphe Thiers
Marie Joseph Louis Adolphe Thiers (Marseille, 1797. április 14. – Saint-Germain-en-Laye, 1877. szeptember 3.) francia államférfi, országának első köztársasági elnöke és történetíró.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Adolphe Thiers
Athenaeum (folyóirat)
Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Athenaeum (folyóirat)
Az ifjú Werther szenvedései
Az ifjú Werther szenvedései, más fordításban Werther szerelme és halála, illetve Az ifjú Werther keservei, eredeti címén Die Leiden des jungen Werthers, Johann Wolfgang Goethe levélregénye.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Az ifjú Werther szenvedései
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Barabás Miklós (festő)
Büntető törvénykönyv
Az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv Magyarország történelmében a Csemegi-kódex ''Törvényjavaslat. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és a vétségekről.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Büntető törvénykönyv
Bethlen Miklós (kancellár)
Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Bethlen Miklós (kancellár)
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Buda (történelmi település)
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Budapest V. kerülete
Budapesti Szemle
A Budapesti Szemle egy 1840 és 1944 között, kisebb megszakításokkal évente három alkalommal, kötet formában megjelent a kultúra széles területeit felölelő folyóirat volt.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Budapesti Szemle
Centralisták
A centralisták az 1843–1844-es országgyűlés idején megjelent új ellenzéki csoportosulás, a központi kormányzatot a vármegyék rovására megerősíteni szándékozó ellenzéki csoport volt, akik politikai párttá sohasem szerveződtek.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Centralisták
Csengery Antal
Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Csengery Antal
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Eötvös József (író)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Eötvös Loránd Tudományegyetem
Esküdtszék
Az esküdtszék helye egy amerikai bírósági tárgyalóteremben. Az esküdtszék (angolul és franciául jury, kiejtve, illetve) egyes országok jogrendszerében létező, felesketett tagokból álló testület, amelynek feladata, hogy elfogulatlan, részrehajlás nélküli határozatot, ítéletet vagy büntetést állapítson meg a bíróság által elé terjesztett ügyben.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Esküdtszék
François Guizot
François Pierre Guillaume Guizot (Nîmes, 1787. október 4. – Saint-Ouen-le-Pin, 1874. szeptember 12.) francia politikus, író, történész, I. Lajos Fülöp francia király uralkodása idején miniszterelnök.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és François Guizot
Frankfurti parlament
#ÁTIRÁNYÍTÁS Frankfurti nemzetgyűlés.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Frankfurti parlament
Horvát István (történész)
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Horvát István (történész)
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Július 17.
Károlyi Sándor (hadvezér)
Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Károlyi Sándor (hadvezér)
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Kölcsey Ferenc
Közhasznú Esmeretek Tára
A betűrendes magyar enciklopédiák sorát a Közhasznu Esmeretek Tára nyitotta meg, a Conversations-Lexikon magyarított változataként.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Közhasznú Esmeretek Tára
Kemény János (fejedelem)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemény János erdélyi fejedelem.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Kemény János (fejedelem)
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Kisfaludy Társaság
Kollár Ádám Ferenc
Kereszténi Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15.) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Kollár Ádám Ferenc
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Korpona (Szlovákia)
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Kossuth Lajos
Leopold von Ranke
Leopold von Ranke (Wiehe (Türingia), 1795. december 21. – Berlin, 1886. május 23.) a 19. század egyik legnagyobb német történésze.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Leopold von Ranke
Lukács Móric
Vizmai Lukács Móric Gergely (Pest, 1812. szeptember 5. – Budapest, 1881. november 5.) publicista, műfordító, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1876-től 1879-ig Kisfaludy Társaság 3.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Lukács Móric
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Magyar Tudományos Akadémia
Magyarország története (Szalay)
A Szalay László-féle Magyarország története egy 19. századi nagy terjedelmű magyar történelemmel foglalkozó történeti munka.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Magyarország története (Szalay)
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Marcus Tullius Cicero
Nizsalovszky Endre
Nizsalovszky Endre, (Békéscsaba, 1894. szeptember 25. – Budapest, 1976. november 19.) nemzetközi hírű magyar jogtudós és kodifikátor, az MTA tagja (levelező 1939, rendes 1954).
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Nizsalovszky Endre
Nyilvánosság
A nyilvánosság vagy közszféra egy adott társadalom szabad polgárainak összessége, illetve az az intézményesített társadalmi tér, amelyben ezek a polgárok a gyülekezés, egyesülés és szabad szólás jogát és a politikai intézmények feletti ellenőrzést gyakorolják (közélet).
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Nyilvánosság
Oklevéltan
Jean Mabillon 1683-as ''De re diplomaticá''ja A diplomatika szó jelentése középkori oklevéltan, irattan.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Oklevéltan
Pázmándy Dénes (1816–1856)
Szomori és somodori ifj.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Pázmándy Dénes (1816–1856)
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Pest (történelmi település)
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
Romsics Ignác
Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Romsics Ignác
Salzburg (Ausztria)
Salzburg (bajorul: Soizbuag) Ausztria Salzburg tartományának székhelye.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Salzburg (Ausztria)
Szalay Ágoston
Kéméndi Szalay Ágoston (Buda, 1811. október 24. – Budapest, 1877. május 5.) udvari tanácsos, királyi táblai tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Szalay Ágoston
Szalay család (kéméndi)
A báró és nemes kéméndi Szalay család, egy nemesi származású család, amely 1815.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Szalay család (kéméndi)
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Történettudomány
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Toldy Ferenc
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Trefort Ágoston
Tripartitum
Werbőczy István a Tripartitum összeállítója Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Tripartitum
Tudományos Gyűjtemény
A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) havonta megjelenő magyar nyelvű tudományos folyóirat.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Tudományos Gyűjtemény
Verancsics Antal
Verancsics Antal (Antun Vrančić, Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata) (Šibenik, 1504. május 29. – Eperjes, 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök, diplomata, történetíró.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Verancsics Antal
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Werbőczy István
William Pitt
#ÁTIRÁNYÍTÁS William Pitt (egyértelműsítő lap).
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és William Pitt
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és Zürich
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Szalay László (jogász, 1813–1864) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc