Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Arabok, Ógörög nyelv, Barnabás apostol, Ciprus (sziget), Euagorasz, Famagusta, Föníciaiak, Görögök, Ión felkelés, II. Constantinus római császár, III. Alexandrosz makedón király, Kereszténység, Kurion, Mediterráneum, Onészilosz, Pál apostol, Pedieosz, Perzsa Birodalom, Türosz, Trójai háború, Városállam (politika), Zsidók.
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Arabok · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Ógörög nyelv · Többet látni »
Barnabás apostol
Barnabás apostol, vagy Szent Barnabás, (1. század eleje, Famagusta – 61, Szalamisz) ciprusi származású apostol, Pál apostol egyik legfontosabb misszionárius társa, a ciprusi ortodox egyház megalapítója.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Barnabás apostol · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Euagorasz
Euagorasz (görög betűkkel: Εὐαγόρας, Kr. e. 435 – Szalamisz, Kr. e. 374) Szalamisz királya.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Euagorasz · Többet látni »
Famagusta
Famagusta (görögül Αμμόχωστος, törökül Gazimağusa) Ciprus legnagyobb kikötővárosa, a Famagusta közigazgatási kerület központja.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Famagusta · Többet látni »
Föníciaiak
Föníciai nő szarkofágja (kb. ie. 400), Szidónból. Jelenleg a Louvreban látható. A föníciaiak ókori nép, amely Föníciában lakott.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Föníciaiak · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Görögök · Többet látni »
Ión felkelés
Az ión felkelés alatt az i. e. 499–493 közötti, a perzsa uralom elleni görög lázadásokat kell érteni, melyek Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén törtek ki.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Ión felkelés · Többet látni »
II. Constantinus római császár
caesari címet. II.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és II. Constantinus római császár · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Kereszténység · Többet látni »
Kurion
Kurion (ógörögül:Κούριον, latinul: Curium) ókori városállam és királyság volt Ciprus területén a mai Limassoltól 13 kilométerre nyugatra.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Kurion · Többet látni »
Mediterráneum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földközi-tenger.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Mediterráneum · Többet látni »
Onészilosz
Onészilosz (görögül: Ονήσιλος, ? – Kr. e. 497.) a perzsák elleni ión felkelés ciprusi vezetője.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Onészilosz · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Pál apostol · Többet látni »
Pedieosz
A Pedieosz (görögül: Πεδιαίος, törökül: Kanlıdere) Ciprus leghosszabb folyója.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Pedieosz · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Türosz
Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Türosz · Többet látni »
Trójai háború
A trójai háború fegyveres konfliktus lehetett az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Trójai háború · Többet látni »
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Városállam (politika) · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Szalamisz (Ciprus) és Zsidók · Többet látni »
