Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
80 kapcsolatok: Alföld, Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai), Andrássy Sándor, Baktalórántháza, Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, Bereg vármegye, Bihar vármegye, Boldogfai Farkas család, Boldogfai Farkas–Lenz-kúria, Borovszky Samu, Borsod vármegye, Borsova vármegye, Csehszlovákia, Dadai alsó járás, Dadai felső járás, Első bécsi döntés, Eszeny, Farkas Endre (katonatiszt), Gáva, Gömöry Pál (megyefőnök), Győröcske, Hajdú kerület, Hajdú vármegye, Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Kemecse, Kesznyéten, Kislónya, Kisvárda, Kisvárdai járás, Lórántháza, Lenz család (budapesti déligyümölcs nagykereskedő), Lenz József (nagykereskedő), Lenz Klára, Ligetaljai járás, Magyarok, Magyarország, Mándok, Mátyus, Megyei város (polgári korszak), Nagykálló, Nagykállói járás, Nagylónya, Németek, Nyékládháza, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírbakta, Nyírbaktai járás, Nyírbátor, Nyírbátori járás, ..., Nyírbogdányi járás, Nyíregyháza, Rendezett tanácsú város, Románok, Ruszinok, Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szalóka, Szatmár vármegye, Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye, Tatárjárás Magyarországon, Törvényhatóság, Tisza, Tiszaágtelek, Tiszadob, Tiszai járás, Tiszakerecseny, Tiszalök, Trianoni békeszerződés, Ukrajna, Ung vármegye, Vámospércs, Záhony, Zemplén vármegye, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1876-os megyerendezés, 1891, 1938, 1950-es megyerendezés, 1990. Bővíteni index (30 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Szabolcs vármegye és Alföld · Többet látni »
Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)
krasznahorkai vár római katolikus kápolnája, ahol a gróf Andrássy család patrónája, a Krasznahorkai Fekete Madonna képe függ. A gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy régi erdélyi székely származású magyar főnemesi család.
Új!!: Szabolcs vármegye és Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai) · Többet látni »
Andrássy Sándor
Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor Alfréd Viktor László Albert Károly Alajos Walburga Fidél (Pozsony, 1863. június 19. - Budapest, 1946. július 20.) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, főrendiház örökös tagja, nagybirtokos, Zemplén vármegye virilistája.
Új!!: Szabolcs vármegye és Andrássy Sándor · Többet látni »
Baktalórántháza
Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.
Új!!: Szabolcs vármegye és Baktalórántháza · Többet látni »
Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között. Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek.
Új!!: Szabolcs vármegye és Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Szabolcs vármegye és Bereg vármegye · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Szabolcs vármegye és Bihar vármegye · Többet látni »
Boldogfai Farkas család
A '''boldogfai Farkas család''' címere A '''boldogfai Farkas család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből A boldogfai Farkas család Zala vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja, amely nemesi előnevét Boldogfa (jelenlegi neve: Zalaboldogfa; középkori neve: Boldogasszonyfalva) után vette fel.
Új!!: Szabolcs vármegye és Boldogfai Farkas család · Többet látni »
Boldogfai Farkas–Lenz-kúria
A Boldogfai Farkas–Lenz-kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kocsordos tanya uradalmi központja, amely Tiszadob város környékén helyezkedik el, a jelenlegi Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten belül.
Új!!: Szabolcs vármegye és Boldogfai Farkas–Lenz-kúria · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Szabolcs vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Szabolcs vármegye és Borsod vármegye · Többet látni »
Borsova vármegye
Borsova vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Borsovavár központtal.
Új!!: Szabolcs vármegye és Borsova vármegye · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Szabolcs vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Dadai alsó járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszavasvári járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Dadai alsó járás · Többet látni »
Dadai felső járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ibrányi járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Dadai felső járás · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Szabolcs vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Eszeny
Eszeny (korábban Яворове) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.
Új!!: Szabolcs vármegye és Eszeny · Többet látni »
Farkas Endre (katonatiszt)
Boldogfai Farkas Endre István (Nova, 1908. október 6. – Caracas, Venezuela, 1994. november 18.) magyar második világháborús katonatiszt, vezérkari őrnagy, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa, tiszadobi nagybirtokos, a Közellátási minisztérium országmozgósítási osztály vezetője, 24.
Új!!: Szabolcs vármegye és Farkas Endre (katonatiszt) · Többet látni »
Gáva
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gávavencsellő Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Szabolcs vármegye települései.
Új!!: Szabolcs vármegye és Gáva · Többet látni »
Gömöry Pál (megyefőnök)
Gömöry Pál (Csetnek, Gömör vármegye, 1815. január 1. – Nagykálló, 1884. június 23.) Szabolcs vármegye megyefőnöke, helytartósági tanácsos, a 3-ad osztályú vaskorona rend lovagja, földbirtokos.
Új!!: Szabolcs vármegye és Gömöry Pál (megyefőnök) · Többet látni »
Győröcske
Győröcske község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Győröcske · Többet látni »
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Új!!: Szabolcs vármegye és Hajdú kerület · Többet látni »
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Új!!: Szabolcs vármegye és Hajdú vármegye · Többet látni »
Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között.
Új!!: Szabolcs vármegye és Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye · Többet látni »
Kemecse
Kemecse város az Észak-alföldi régió, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén; a Kemecsei járás központja.
Új!!: Szabolcs vármegye és Kemecse · Többet látni »
Kesznyéten
Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Kesznyéten · Többet látni »
Kislónya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lónya Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Bereg vármegye települései.
Új!!: Szabolcs vármegye és Kislónya · Többet látni »
Kisvárda
Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.
Új!!: Szabolcs vármegye és Kisvárda · Többet látni »
Kisvárdai járás
A Kisvárdai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szabolcs vármegye és Kisvárdai járás · Többet látni »
Lórántháza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baktalórántháza Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Szabolcs vármegye települései Kategória:Baktalórántháza.
Új!!: Szabolcs vármegye és Lórántháza · Többet látni »
Lenz család (budapesti déligyümölcs nagykereskedő)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő).
Új!!: Szabolcs vármegye és Lenz család (budapesti déligyümölcs nagykereskedő) · Többet látni »
Lenz József (nagykereskedő)
Lenz József, Lenz József János (Budapest, 1897. március 18. – Bogotá, Kolumbia, 1965. március 14.) magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados, a „Pro Ecclesia et Pontifice érdemrend” tulajdonosa, a "Gyümölcsexportőrök és Importőrök Egyesülete" elnöke, a "Magyar Kereskedelmi Statisztikai és Értékmegállapító bizottság" tagja, a "Déligyümölcskereskedők Egyesülete" alelnöke, a "Magyar Gyümölcskiviteli Egyesülés” intéző bizottságának a tagja, a "Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszer-kereskedők Országos Egyesülete" elnök-jelöltje és tevékeny tagja, bérház-tulajdonos, nyékládházi, bükkaranyosi és kesznyéteni földbirtokos, műkincsgyűjtő.
Új!!: Szabolcs vármegye és Lenz József (nagykereskedő) · Többet látni »
Lenz Klára
Lenz Klára Mária Hermina (Budapest, 1924. június 30. – Madrid, 2013. február 16.) magyar gobelinművész, kocsordosi, valamint újlétai földbirtokos asszony, világutazó, műkincsgyűjtő, boldogfai Farkas Endre (1908–1994) vezérkari őrnagy felesége.
Új!!: Szabolcs vármegye és Lenz Klára · Többet látni »
Ligetaljai járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyíradonyi járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Ligetaljai járás · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szabolcs vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szabolcs vármegye és Magyarország · Többet látni »
Mándok
Mándok város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Mándok · Többet látni »
Mátyus
Mátyus község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Új!!: Szabolcs vármegye és Mátyus · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Szabolcs vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Nagykálló
Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nagykálló · Többet látni »
Nagykállói járás
A Nagykállói járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nagykállói járás · Többet látni »
Nagylónya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lónya Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Bereg vármegye települései.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nagylónya · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Szabolcs vármegye és Németek · Többet látni »
Nyékládháza
Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyékládháza · Többet látni »
Nyíracsád
Nyíracsád község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyíracsád · Többet látni »
Nyíradony
A Pusztatemplom romja légifotón Nyíradony város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járás központja.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyíradony · Többet látni »
Nyírbakta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baktalórántháza Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Magyarország ideiglenes településnevei Kategória:Szabolcs vármegye települései Kategória:Baktalórántháza.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyírbakta · Többet látni »
Nyírbaktai járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baktalórántházai járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyírbaktai járás · Többet látni »
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyírbátor · Többet látni »
Nyírbátori járás
A Nyírbátori járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyírbátori járás · Többet látni »
Nyírbogdányi járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemecsei járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyírbogdányi járás · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Szabolcs vármegye és Nyíregyháza · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Szabolcs vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Szabolcs vármegye és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Szabolcs vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye
Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Szabolcs vármegye és Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Szabolcs vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szalóka
Szalóka (Szolovka, Solovka) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Szalóka · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Szabolcs vármegye és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye
Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Szabolcs vármegye és Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye · Többet látni »
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Szabolcs vármegye és Törvényhatóság · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tisza · Többet látni »
Tiszaágtelek
Tiszaágtelek (1995-ig Тісянка) falu Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban, Munkácstól 28 km-re nyugatra a Latorca bal partján.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tiszaágtelek · Többet látni »
Tiszadob
Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tiszadob · Többet látni »
Tiszai járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Záhonyi járás Kategória:Szabolcs vármegye járásai.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tiszai járás · Többet látni »
Tiszakerecseny
Tiszakerecseny község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tiszakerecseny · Többet látni »
Tiszalök
Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban található.
Új!!: Szabolcs vármegye és Tiszalök · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Szabolcs vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Szabolcs vármegye és Ukrajna · Többet látni »
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Szabolcs vármegye és Ung vármegye · Többet látni »
Vámospércs
Vámospércs város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Szabolcs vármegye és Vámospércs · Többet látni »
Záhony
Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Új!!: Szabolcs vármegye és Záhony · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Szabolcs vármegye és Zemplén vármegye · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1891 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1938 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Szabolcs vármegye és 1990 · Többet látni »
