Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Csebokszári, Csuvas nyelv, Csuvasföld, Kazany, Kikötő, Második világháború, Moszkva, MSD, Nyizsnyij Novgorod, Orosz nyelv, Oroszország, Sumerljai járás, Szovjetunió, Szura, Tőzeg, Uljanovszk, Város, Volga, 20. század.
Csebokszári
Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa.
Megnézni Sumerlja és Csebokszári
Csuvas nyelv
A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21.
Megnézni Sumerlja és Csuvas nyelv
Csuvasföld
Csuvasföld, hivatalosan Csuvas Köztársaság (oroszul Чувашская Республика, csuvas nyelven Чӑваш Республики) az Oroszországi Föderáció tagja.
Megnézni Sumerlja és Csuvasföld
Kazany
Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa.
Megnézni Sumerlja és Kazany
Kikötő
A siófoki hajóállomás A kikötő a folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.
Megnézni Sumerlja és Kikötő
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Sumerlja és Második világháború
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Megnézni Sumerlja és Moszkva
MSD
#ÁTIRÁNYÍTÁS Merck & Co.
Megnézni Sumerlja és MSD
Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod (orosz betűkkel: Нижний Новгород, nevének jelentése „Alsó-Novgorod, Alsó-Újváros”) Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volgamenti szövetségi körzet székhelye.
Megnézni Sumerlja és Nyizsnyij Novgorod
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Megnézni Sumerlja és Orosz nyelv
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Sumerlja és Oroszország
Sumerljai járás
A Sumerljai járás (oroszul Шумерлинский район) Oroszország egyik járása Csuvasföldön.
Megnézni Sumerlja és Sumerljai járás
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Sumerlja és Szovjetunió
Szura
A Szura (oroszul: Сура) folyó Oroszország európai részének középső vidékén, a Volga második legnagyobb jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Sumerlja és Szura
Tőzeg
A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke.
Megnézni Sumerlja és Tőzeg
Uljanovszk
Uljanovszk (oroszul: Улья́новск, tatárul Szember (Сембер), csuvasul: Csemper (Чĕмпĕр)) város Oroszországban, Moszkvától 900 km-re keletre.
Megnézni Sumerlja és Uljanovszk
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Megnézni Sumerlja és Város
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Megnézni Sumerlja és Volga
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Sumerlja és 20. század


Megnyitás a Google Térképen