Tartalomjegyzék
29 kapcsolatok: Arnulf keleti frank király, Úrhida, Balaton, Besenyők, Dráva, Dukátus, Falicsi magyar fejedelem, Géza magyar fejedelem, I. István magyar király, Jutaspuszta, Jutocsa (Árpád fia), Kalocsa, Kolon, Koppány vezér, Kristó Gyula, Magyar kalandozások, Magyar törzsek, Magyarország, Nagyváty, Nyitrai Fejedelemség, Pannonia (provincia), Pécs, Sarolt fejedelemasszony, Somogy vármegye történelme, Somogyvár, Száva, Szlavóniai hercegség, Tar Zerind, Tolna vármegye.
Arnulf keleti frank király
Karintiai Arnulf, (850 körül – 899. december 8.Egyes források szerint november 29-én halt meg.) keleti frank király 887-től, római császár 896-tól haláláig.
Megnézni Somogyi hercegség és Arnulf keleti frank király
Úrhida
Úrhida naplementekor Úrhida község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Megnézni Somogyi hercegség és Úrhida
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Somogyi hercegség és Balaton
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni Somogyi hercegség és Besenyők
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Somogyi hercegség és Dráva
Dukátus
A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.
Megnézni Somogyi hercegség és Dukátus
Falicsi magyar fejedelem
Falicsi vagy Fajsz (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája.
Megnézni Somogyi hercegség és Falicsi magyar fejedelem
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Megnézni Somogyi hercegség és Géza magyar fejedelem
I. István magyar király
I.
Megnézni Somogyi hercegség és I. István magyar király
Jutaspuszta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Veszprém városrészei.
Megnézni Somogyi hercegség és Jutaspuszta
Jutocsa (Árpád fia)
Jutocsa (Konstantinnál középgörög nyelven Jutotzasz, mai nyelvi fejleményként helynevekben Jutas) Árpád nagyfejedelem fia volt.
Megnézni Somogyi hercegség és Jutocsa (Árpád fia)
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Megnézni Somogyi hercegség és Kalocsa
Kolon
Szent István szobra a templomnál 2006. aug. 20-a óta áll Kolon (szlovákul Kolíňany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Megnézni Somogyi hercegség és Kolon
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
Megnézni Somogyi hercegség és Koppány vezér
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Megnézni Somogyi hercegség és Kristó Gyula
Magyar kalandozások
A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.
Megnézni Somogyi hercegség és Magyar kalandozások
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Megnézni Somogyi hercegség és Magyar törzsek
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Somogyi hercegség és Magyarország
Nagyváty
Nagyváty község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Somogyi hercegség és Nagyváty
Nyitrai Fejedelemség
A Morva Fejedelemség a 9. század második felében A Balkán államai 850 körül A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb.
Megnézni Somogyi hercegség és Nyitrai Fejedelemség
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Megnézni Somogyi hercegség és Pannonia (provincia)
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Somogyi hercegség és Pécs
Sarolt fejedelemasszony
Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.
Megnézni Somogyi hercegség és Sarolt fejedelemasszony
Somogy vármegye történelme
Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.
Megnézni Somogyi hercegség és Somogy vármegye történelme
Somogyvár
Somogyvár község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Megnézni Somogyi hercegség és Somogyvár
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Somogyi hercegség és Száva
Szlavóniai hercegség
Pannonia Savia a 4. században A Dráva–Száva közének keleti része és a Szerémség sem a Karoling-korban, sem a 10. századtól kezdve nem tartozott Szlavóniához. A térképen "Szlavónia" jelöli a Szlavón bánságot, a Magyar Királyság egyik tartományát.
Megnézni Somogyi hercegség és Szlavóniai hercegség
Tar Zerind
Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.
Megnézni Somogyi hercegség és Tar Zerind
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni Somogyi hercegség és Tolna vármegye