Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1970–2003), Csíksomlyó, Csíkszereda, Kolozsvári Rádió, Magyar nyelv, Magyarország, Művelődés (folyóirat), Mikháza, Nagyvárad, Napsugár (folyóirat), Romániai magyar játékos könyvek, Selmeczi György (zeneszerző), Tanügyi Újság, Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, 1923, 1980-as évek, 2015.
A Hét (folyóirat, 1970–2003)
A Hét bukaresti kiadású romániai magyar társadalmi-politikai-művelődési hetilap volt, mely 1970 és 2003 között jelent meg.
Új!!: Selmeczi Marcella és A Hét (folyóirat, 1970–2003) · Többet látni »
Csíksomlyó
Csíksomlyó (románul Șumuleu, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg) egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze, Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Selmeczi Marcella és Csíksomlyó · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Selmeczi Marcella és Csíkszereda · Többet látni »
Kolozsvári Rádió
A Kolozsvári Rádió a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.
Új!!: Selmeczi Marcella és Kolozsvári Rádió · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Selmeczi Marcella és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Selmeczi Marcella és Magyarország · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Selmeczi Marcella és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Mikháza
Mikháza (románul Călugăreni) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Selmeczi Marcella és Mikháza · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Selmeczi Marcella és Nagyvárad · Többet látni »
Napsugár (folyóirat)
A Napsugár 1957 januárjától Kolozsváron megjelenő, kisiskolások számára szerkesztett magyar nyelvű gyermeklap.
Új!!: Selmeczi Marcella és Napsugár (folyóirat) · Többet látni »
Romániai magyar játékos könyvek
Játékoskönyv – a szabadidőirodalom e csoportja a századfordulón önállósult az akkoriban divatos szerelmi levelezőkbe, illemtanokba épített fejezetekből, azzal a céllal, hogy a gyermekek vagy felnőttek körében "időtöltésül, szórakozásképp végzett eme szabad tevékenység" szabályait írásba foglalja, a szórakoztató vagy oktató-nevelő célú játékokat szélesebb körben elterjessze.
Új!!: Selmeczi Marcella és Romániai magyar játékos könyvek · Többet látni »
Selmeczi György (zeneszerző)
Selmeczi György (Kolozsvár, 1952. március 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész.
Új!!: Selmeczi Marcella és Selmeczi György (zeneszerző) · Többet látni »
Tanügyi Újság
Tanügyi Újság a romániai magyar pedagógusok tanügyi, pedagógiai, pszichológiai, művelődési hetilapja.
Új!!: Selmeczi Marcella és Tanügyi Újság · Többet látni »
Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó
Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó – A román tanügyminisztérium alárendeltségébe tartozó állami könyvkiadó, amelynek gondozásában 1948-at követően a romániai magyar általános és középiskolai oktatásban használatos tankönyvek, egyetemi tankönyvek és segédkönyvek megjelentek.
Új!!: Selmeczi Marcella és Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Selmeczi Marcella és 1923 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Selmeczi Marcella és 1980-as évek · Többet látni »
2015
---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.
