Tartalomjegyzék
177 kapcsolatok: A diósgyőri kohászat története, Abszolutórium, Adriany János, Alessandro Volta, Arany (kémiai elem), Ürmössy Kálmán, Ózdi Kohászati Üzemek, Balás Jenő, Barnakőszén, Bauma Viktor, Bányászat, Béky Albert, Böckh János (geológus), Böhm Ferenc (bányamérnök), Bedő Albert, Belházy Emil, Bencze Gergely, Bencze Lajos (erdőmérnök), Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bund Károly, Christian Doppler, Christoph Traugott Delius, Cotel Ernő, Cséti Ottó, Csehek, Csermely István, Csiby Lőrinc, Debreczeni Márton, Divald Adolf, Eötvös József (író), Első világháború, Európa, Ezüst, Faller Gusztáv (bányamérnök, 1816–1881), Faller Károly, Farbaky Gyula, Farbaky István, Fazola Frigyes, Fehér Dániel (biológus), Fekete Lajos (erdőmérnök), Fekete Zoltán (erdőmérnök), Felsőbánya, Filozófia, Fizika, Flogisztonelmélet, Ganz vállalatok, Garam, Gödöllő, Georgius Agricola, ... Bővíteni index (127 több) »
A diósgyőri kohászat története
A gyár látképe 1900-ban A diósgyőri kohászat eredetét a Bükk-vidéken találjuk meg.
Megnézni Selmeci Akadémia és A diósgyőri kohászat története
Abszolutórium
Az abszolutórium a felsőoktatási tanulmányi kötelezettségek teljesítését igazoló végbizonyítvány.
Megnézni Selmeci Akadémia és Abszolutórium
Adriany János
Adriany János (Poprádfelka, 1799. április 17. – Miskolc, 1871. március 19.) bányamérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Adriany János
Alessandro Volta
Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Alessandro Volta
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni Selmeci Akadémia és Arany (kémiai elem)
Ürmössy Kálmán
Ürmössy Kálmán/Kázmér (Abrudbánya, 1862. – Budapest, 1922. augusztus 10.) kohómérnök, miniszteri tanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ürmössy Kálmán
Ózdi Kohászati Üzemek
Az Ózdi Kohászati Üzemek (rövidítve: ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ózdi Kohászati Üzemek
Balás Jenő
Balás Jenő, (Gyergyóremete, 1882. december – Budapest, 1938. március 6.) székely származású bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Balás Jenő
Barnakőszén
Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.
Megnézni Selmeci Akadémia és Barnakőszén
Bauma Viktor
Bauma Viktor Vince (Kolozsvár, 1892. november 1. – Budapest, 1964. augusztus 31.) bányamérnök, az ásványbányászat fejlesztője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bauma Viktor
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bányászat
Béky Albert
Monosbéli Id.
Megnézni Selmeci Akadémia és Béky Albert
Böckh János (geológus)
Böckh János faliszobra a Földtani Intézet falán Böckh János (1907-től nagysuri Böckh János) (Pest, 1840. október 20. – Budapest, 1909. május 10.) okleveles bányamérnök, geológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd tiszteleti tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Böckh János (geológus)
Böhm Ferenc (bányamérnök)
Böhm Ferenc (Pécs, 1881. január 23. – Budapest, 1940. július 1.) bányamérnök, a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik legkiválóbb képviselője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Böhm Ferenc (bányamérnök)
Bedő Albert
Kálnoki Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839. december 31. – Budapest, 1918. október 20.) erdész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bedő Albert
Belházy Emil
Bölcsházai Belházy Emil (Besztercebánya, 1840. december 24. – Budapest, 1898. április 25.) erdőmérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Belházy Emil
Bencze Gergely
Bencze Gergely (Lemhény, 1854. március 8. – Sopron, 1925. október 15.) kémikus, erdőmérnök, vegyész, főiskolai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bencze Gergely
Bencze Lajos (erdőmérnök)
Bencze Lajos (Érsekújvár, 1912. augusztus 15. – Sopron, 2007. július 24.) magyar erdőmérnök, vadbiológus, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (ma: Soproni Egyetem) egyetemi tanára.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bencze Lajos (erdőmérnök)
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Selmeci Akadémia és Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Megnézni Selmeci Akadémia és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Bund Károly
Bund Károly (Besztercebánya, 1869. június 4. – Budapest, 1931. május 16.) magyar erdőmérnök, szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Bund Károly
Christian Doppler
Christian Doppler (teljes nevén Christian Andreas Doppler, magyarosan Doppler Keresztély) (Salzburg, 1803. november 29. – Velence, 1853. március 17.) osztrák matematikus és fizikus, műegyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Christian Doppler
Christoph Traugott Delius
Christoph Traugott Delius (magyarosan Delius Traugott Kristóf) (Wallhausen, 1728 – Firenze, 1779. január 21.) bányaügyi tanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Christoph Traugott Delius
Cotel Ernő
Cotel Ernő (Salgótarján, 1879. április 23. – Budapest, 1954. november 8.) kohómérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Cotel Ernő
Cséti Ottó
Verbói Cséti Ottó (eredeti neve: Chrismár Ottó (1884-ig)) (Buda, 1836. – Lucsivna, 1906. augusztus 9.) bányamérnök, akadémiai tanár, újságíró, lapszerkesztő.
Megnézni Selmeci Akadémia és Cséti Ottó
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Megnézni Selmeci Akadémia és Csehek
Csermely István
Csermely István (eredeti neve: Woditska István; 1913-ig) (Aknaszlatina, 1862. június 6. – Sopron, 1928. július 22.) magyar fémkohómérnök, elektrokémikus, bányatanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Csermely István
Csiby Lőrinc
Ditrói Csiby Lőrinc (Ditró, 1849. augusztus 6. – Selmecbánya, 1903. március 23.) erdőmérnök, főiskolai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Csiby Lőrinc
Debreczeni Márton
Domborműve a róla elnevezett szakközépiskolában, Miskolc-Perecesen Emléktábla szülőfaluja reformátos templomkertjében Debreczeni Márton (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. – Kolozsvár, 1851. február 18.) a pénzügyminisztérium bányászati igazgatója, költő.
Megnézni Selmeci Akadémia és Debreczeni Márton
Divald Adolf
Berencsi Divald Adolf (Selmecbánya, 1828. június 1. – Szombathely, 1891. november 12.) erdőmérnök, tudományszervező.
Megnézni Selmeci Akadémia és Divald Adolf
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Eötvös József (író)
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Selmeci Akadémia és Első világháború
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Selmeci Akadémia és Európa
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ezüst
Faller Gusztáv (bányamérnök, 1816–1881)
Faller Gusztáv (Gölnicbánya, 1816. március 2. – Jászó, 1881. január 20.) bányatanácsos, a selmecbányai bányászakadémia tanára.
Megnézni Selmeci Akadémia és Faller Gusztáv (bányamérnök, 1816–1881)
Faller Károly
Faller Károly (Selmecbánya, 1857. május 21. – Budapest, 1913. május 30.) kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Faller Károly
Farbaky Gyula
Farbaky Gyula (Munkács, 1870. április 18. – Selmecbánya, 1911. október 26.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Farbaky Gyula
Farbaky István
M. kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia Farbaky István (Nyíregyháza, 1837. augusztus 15. – Selmecbánya, 1928. december 3.) magyar bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő.
Megnézni Selmeci Akadémia és Farbaky István
Fazola Frigyes
Fazola Frigyes (1774. – Diósgyőr, 1849.) kohómérnök, Fazola Henrik fia.
Megnézni Selmeci Akadémia és Fazola Frigyes
Fehér Dániel (biológus)
Fehér Dániel (Nagymórichida–Tekepuszta, 1890. október 27. – Sopron, 1955. február 16.) erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus.
Megnézni Selmeci Akadémia és Fehér Dániel (biológus)
Fekete Lajos (erdőmérnök)
Nagyajtai Fekete Lajos (Torda, 1837. június 18. – Selmecbánya, 1916. június 29.) erdőmérnök, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Fekete Lajos (erdőmérnök)
Fekete Zoltán (erdőmérnök)
Nagyajtai Fekete Zoltán (Selmecbánya, 1877. április 18. – Sopron, 1962. április 4.) erdőmérnök, botanikus.
Megnézni Selmeci Akadémia és Fekete Zoltán (erdőmérnök)
Felsőbánya
A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Selmeci Akadémia és Felsőbánya
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Megnézni Selmeci Akadémia és Filozófia
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Megnézni Selmeci Akadémia és Fizika
Flogisztonelmélet
Georg Ernst Stahl Johann Joachim Becher A flogiszton nevű anyag, mellyel a 17. században az égés folyamatát próbálták magyarázni, a kémia fejlődésének egyik mérföldköve.
Megnézni Selmeci Akadémia és Flogisztonelmélet
Ganz vállalatok
Ganz Műszer Művek A Lipták Pál és munkatársai által tervezett, a mai Kis Rókus utca és a Marczibányi tér sarkán álló Nagycsarnok Ganz Ábrahám mellszobra. Budapest XIX., Üllői út 200. Ganz Ábrahám 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ganz vállalatok
Garam
A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.
Megnézni Selmeci Akadémia és Garam
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Megnézni Selmeci Akadémia és Gödöllő
Georgius Agricola
Agricola fametszetű ábrázolása fő művének címlapján Agricola, születési nevén Georg Pawer (Glauchau, 1494. március 24. – Chemnitz, 1555. november 21.) német tudós, író, a modern bányászati és földtudományok egyik megalapozója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Georgius Agricola
Giovanni Antonio Scopoli
Scopolia carniolica-Farkasbogyó Zygaena carniolica-Fehérgyűrűs csüngőlepke Giovanni Antonio Scopoli (Cavalese, 1723. június 3. – Pavia, 1788. május 8.) természettudós, geológus, kémikus, tanár, entomológus (lepidopterológus), róla nevezték el a szkopolamin alkaloidját.
Megnézni Selmeci Akadémia és Giovanni Antonio Scopoli
Graenzenstein Béla
Graenzenstein Béla (Oravicabánya, 1847. augusztus 5. – Budapest, 1913. január 9.) országgyűlési képviselő, bánya- és kohómérnök, politikus.
Megnézni Selmeci Akadémia és Graenzenstein Béla
Gretzmacher Gyula
Gretzmacher Gyula (Lőcse, 1836. augusztus 19. – Selmecbánya, 1906. január 26.) bányamérnök, technikatörténeti író.
Megnézni Selmeci Akadémia és Gretzmacher Gyula
Guckler Károly
Guckler Károly emléktáblája, a róla elnevezett sétaút melletti, ugyancsak az ő nevét viselő sziklaalakzaton. Guckler Károly József Krisztián (Debrecen, 1858. szeptember 4. – Budapest, 1923. augusztus 31.) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, a budai hegyvidék erdőterülete megújításának, valamint a pesti homoktalajok erdősítésének kezdeményezője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Guckler Károly
György Albert
Aknaszlatinai György Albert György (1898-ig: Gschwandtner Albert) (Aknaszlatina, 1862. december 22. – Budapest, 1941. október 13.) magyar okleveles bányamérnök, bányaigazgató.
Megnézni Selmeci Akadémia és György Albert
Gyürky Gyula
Gyürki Gyürky Gyula (1860–1949) okleveles bányamérnök, az ózdi székhelyű Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság igazgatója, a vasműhöz tartozó nyugat-borsodi szénbányák első vezetője és a bányarendszer főtárójának névadója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Gyürky Gyula
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Selmeci Akadémia és Habsburg Birodalom
Hantken Miksa
Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Hantken Miksa
Hauch Antal
Hauch Antal (Koss - feltehetően Kós -, Galícia, 1823. június 8. – Budapest, 1903. június 3.) kohómérnök, akadémiai tanár, szakíró és feltaláló.
Megnézni Selmeci Akadémia és Hauch Antal
Hendrey József
Hendrey József, Hrobáts (Ófutak, Bács-Bodrog vármegye, 1891. február 23. – Budapest, 1959. december 25.) erdőmérnök, országgyűlési képviselő.
Megnézni Selmeci Akadémia és Hendrey József
Herrmann Emil
Herrmann Emil (Dognácskabánya (Bánság), 1840. november 13. – Budapest, 1925. április 22.) bánya- és kohómérnök, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora.
Megnézni Selmeci Akadémia és Herrmann Emil
Hofmann Károly
Hofmann Károly (névváltozat: Hoffmann) (Ruszkabánya, 1839. november 27. – Budapest, 1891. február 21.) bányamérnök, geológus, paleontológus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Hofmann Károly
I. Ferenc József magyar király
I.
Megnézni Selmeci Akadémia és I. Ferenc József magyar király
Illés Nándor
Illés Nándor (Királyfiapuszta, 1836. május 15. – Palánka, 1907. május 2.) erdész, a magyar erdészeti szakirodalom jelentős úttörője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Illés Nándor
Jankó Sándor
Jenei Jankó Sándor (Vasvár, 1866. február 28. – Vönöck, 1923. május 14.) magyar erdőmérnök, főiskolai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Jankó Sándor
Jáchymov
Jáchymov (németül Sankt Joachimsthal) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerületben.
Megnézni Selmeci Akadémia és Jáchymov
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált.
Megnézni Selmeci Akadémia és Jézus Társasága
Jónás József
Jónás József (Selmecbánya, 1787. február 21. – Pest, 1821. február 1.) bányamérnök, ásványkutató, múzeumi őr.
Megnézni Selmeci Akadémia és Jónás József
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Megnézni Selmeci Akadémia és Jog
Johann Thaddäus Peithner
Johann Thaddäus Peithner, teljes nevén Johann Thaddäus Anton Peithner von Lichtenfels (Boží Dar, németül Gottesgab, 1727. április 8. – Bécs, 1792. június 22.) csehországi születésű német bányajogász, tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Johann Thaddäus Peithner
Kaán Károly
Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.) magyar erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kaán Károly
Kapnikbánya
Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kapnikbánya
Katona Lajos (kohómérnök)
Katona Lajos (Nagybánya, 1866. április 21. – Budapest, 1933. július 4.) kohómérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Katona Lajos (kohómérnök)
Káposztás Pál
Káposztás Pál Kálmán (Rozsnyó, 1893. június 29. – Budapest, 1957. szeptember 4.) bányamérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Káposztás Pál
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kémia
Körmöcbánya
Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.
Megnézni Selmeci Akadémia és Körmöcbánya
Kelle Artúr
Kelle Artúr (Perjámos, 1882. július 18. – Sopron, 1945. január 8.) erdőmérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kelle Artúr
Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907)
Kerpely Antal mellszobra az Öntödei Múzeumban Kerpely Antal (Kürtös, (Arad vármegye), 1837. február 5. – Selmecbánya, 1907. július 22.) kohómérnök, az MTA tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907)
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kiegyezés
Király Lajos (erdőmérnök)
Király Lajos (Selmecbánya, 1894. április 14. – Miskolc, 1970. május 21.) erdőmérnök, a Szilvásváradi Erdőgazdaság főmérnöke, a talajerózió elleni védekezésnek és a Tokaj-Hegyalja szőlővidék rekonstrukciójának egyik úttörője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Király Lajos (erdőmérnök)
Kiss Ferenc (erdőmérnök)
Kiss Ferenc (Szilsárkány, 1860. április 24. – Szeged, 1952. június 13.) erdőmérnök, a „szegedi erdők atyja”.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kiss Ferenc (erdőmérnök)
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Megnézni Selmeci Akadémia és Klasszikus mechanika
Kohászat
A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékeny alakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kohászat
Kondér István
Kondér István (Budapest, 1897. december 10. – Budapest, 1975. szeptember 8.) magyar erdőmérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kondér István
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kossuth Lajos
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kossuth-díj
Krippel Móric
Krippel Móric (Kátlóc, 1867. szeptember 5. – Sopron, 1945. november 23.) okleveles erdőmérnök, egyetemi, címzetes, nyilvános rendes tanár, a volt Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola nyugalmazott nyilvános rendes tanára, az 1914–15 és 1915–16.
Megnézni Selmeci Akadémia és Krippel Móric
Kurovszky Zsigmond
Kurovszky Zsigmond (Szinérváralja, 1860. – Zalatna, 1913. szeptember 5.) magyar királyi főbányatanácsos, főbányahivatali főnök, Alsófehérvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, kohómérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Kurovszky Zsigmond
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Selmeci Akadémia és Lengyelek
Lesenyi Ferenc
Lesenyi Ferenc (Geletnek, 1887. április 28. – Sopron, 1962. szeptember 6.) erdőmérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Lesenyi Ferenc
Lillafüredi Palotaszálló
A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként.
Megnézni Selmeci Akadémia és Lillafüredi Palotaszálló
Liszkay Gusztáv
Liszkay Gusztáv (Derencsény, 1843. augusztus 2. – Selmecbánya, 1889. június 3.) bányamérnök, bányászati szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Liszkay Gusztáv
Luncz Géza
Luncz Géza (Csebze, 1892. július 8. – Budapest, 1957. július 5.) magyar erdőmérnök, egyetemei tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Luncz Géza
Maderspach Károly
Katiburgi Maderspach Károly (Oravica, 1791. augusztus 3. – Ruszkabánya, 1849. augusztus 23.) kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Maderspach Károly
Maderspach Livius
Maderspach Livius (Ruszkabánya, 1840. február 1. – Rákospalota, 1921. szeptember 29.) bányamérnök, szakíró, magyar királyi bányatanácsos, Maderspach Károly és Buchwald Franciska fia.
Megnézni Selmeci Akadémia és Maderspach Livius
Magyar Pál (botanikus)
Magyar Pál (Cegléd, 1895. március 27. – Sopron, 1969. április 18.) erdőmérnök, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952).
Megnézni Selmeci Akadémia és Magyar Pál (botanikus)
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Megnézni Selmeci Akadémia és Magyar Tudományos Akadémia
Magyarország zászlaja
Vexillológia szócikkében! 20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe.
Megnézni Selmeci Akadémia és Magyarország zászlaja
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill.
Megnézni Selmeci Akadémia és Matematika
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Megnézni Selmeci Akadémia és Mária Terézia magyar királynő
Második ágfalvi összecsapás
A második ágfalvi összecsapás a nyugat-magyarországi felkelés fontos ütközete volt 1921.
Megnézni Selmeci Akadémia és Második ágfalvi összecsapás
Münnich Adolf
Jánosvölgyi Münnich Adolf (Szepesigló, 1821. május 21. – Igló, 1899. február 15.) bányaigazgató, bányamérnök, megyebizottsági tag.
Megnézni Selmeci Akadémia és Münnich Adolf
Meinhardt Vilmos
Meinhardt Vilmos (Nagyszeben, 1884. április 8. – Budapest, 1964. december 26.) bányamérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Meinhardt Vilmos
Mikó Béla
Bölöni Mikó Béla (Zalatna, 1843. július 1. – Pankota, 1912. június 23.) bánya- és kohómérnök, akadémiai oktató és szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Mikó Béla
Mikoviny Sámuel
Mikoviny (Mikovini) Sámuel (Ábelfalva, 1698 – Trencsén mellett, 1750. március 23.), magyar matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Mikoviny Sámuel
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Megnézni Selmeci Akadémia és Miskolc
Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon.
Megnézni Selmeci Akadémia és Miskolci Egyetem
Modrovich Ferenc
Modrovich Ferenc (Magyaróvár, 1887. április 28. – Sopron, 1947. július 15.) erdőmérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Modrovich Ferenc
Nagy György (erdőmérnök)
Nagy György (Sepsiszentgyörgy, 1895. február 20. – Csíkszereda, 1961. május 13.) erdélyi magyar erdőmérnök, erdészeti szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Nagy György (erdőmérnök)
Nemesfém
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemesfém (egyértelműsítő lap).
Megnézni Selmeci Akadémia és Nemesfém
Nemesfém (kémia)
A nemesfémek olyan fémek, amelyek – a nem nemes fémek többségével ellentétben – ellenállnak a korróziónak és a nedves levegő oxidáló hatásának.
Megnézni Selmeci Akadémia és Nemesfém (kémia)
Nikolaus Joseph von Jacquin
Nikolaus Joseph von Jacquin (magyarul forrásokban: Jacquin Miklós József) (Leiden, 1727. február 16. – Bécs, 1817. október 26.) nemzetközi hírű osztrák természettudós, a Selmeci Akadémia és a Bécsi Egyetem professzora.
Megnézni Selmeci Akadémia és Nikolaus Joseph von Jacquin
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Megnézni Selmeci Akadémia és Nyelv
Nyugat-magyarországi felkelés
A nyugat-magyarországi felkelés 1921.
Megnézni Selmeci Akadémia és Nyugat-magyarországi felkelés
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Megnézni Selmeci Akadémia és Olaszok
Oravicabánya
A színház A volt polgári iskola, ma a Ion Dragalina Líceum központi épülete (1873) A városháza Római katolikus templom Vasútállomás Fekete Macska-ház Volt katonaiskola Poliklinika Knoblauch-patika Oravicabánya (Oravica, románul Oravița, németül Orawitz vagy Orawitza) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni Selmeci Akadémia és Oravicabánya
Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
OMBKE emlékoszlop a Miskolci Egyetemen. Felirat a lábazaton: „Társaink emlékére, 1892–1992, OMBKE” Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) a hazai bánya- és kohómérnökök szakmai szervezete, az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Megnézni Selmeci Akadémia és Osztrákok
Papp Simon
Papp Simon (Kapnikbánya, 1886. február 14. – Budapest, 1970. július 27.) geológus, az MTA tagja, a MAORT-telep egyik alapítója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Papp Simon
Pattantyús-Ábrahám Imre
Pattantyús-Ábrahám Imre (Illava, 1891. augusztus 26. – Budapest, 1956. január 30.) kohómérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Pattantyús-Ábrahám Imre
Péch Antal
Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Péch Antal
Pénzverés
A pénzverés kialakulása egyidős a fémpénz megjelenésével.
Megnézni Selmeci Akadémia és Pénzverés
Pöschl Ede
Selmeczi Pöschl Ede (Bécs, 1820. május 10. – Budapest, 1898. november 29.) bányamérnök, akadémiai tanár, bányatanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Pöschl Ede
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Selmeci Akadémia és Pest (történelmi település)
Pethe Lajos
Pethe Lajos (Jablonca, 1879. március 12. – Budapest, 1958. augusztus 20.) bányamérnök, vaskohómérnök.
Megnézni Selmeci Akadémia és Pethe Lajos
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Megnézni Selmeci Akadémia és Prága
Quirin Leó
Quirin Leó Lipót (Leopold Quirin, Dillingen, Német Császárság, 1878. március 25. – Budapest, 1943. október 16.) vaskohómérnök, politikus, országgyűlési képviselő, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű vezérigazgatója, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke, a Budapesti Mérnöki Kamara alelnöke.
Megnézni Selmeci Akadémia és Quirin Leó
Révay Ferenc (erdőmérnök)
Révay Ferenc (Hegybánya, 1887. március 6. – Pilisszentiván, 1974. október 27.) magyar erdőmérnök, a Szent István-barlang feltárója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Révay Ferenc (erdőmérnök)
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Megnézni Selmeci Akadémia és Réz
Rektor
Egyetemalapítók között jobbról balra a második rektor A rektor az egyetem vagy főiskola kinevezett vezetője, akit Magyarországon az egyetemi szenátus döntése alapján, a felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevez ki vagy ment fel.
Megnézni Selmeci Akadémia és Rektor
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Megnézni Selmeci Akadémia és Resicabánya
Rombauer Tivadar
Mellszobra a budapesti Öntödei Múzeumban Rombauer Tivadar (Lőcse, 1803. január 27. – Davenport, Iowa, Egyesült Államok, 1855. november 12.) magyar kohómérnök, az ózdi vaskohászat megteremtője, a Batthyány-kormány iparügyi osztályfőnöke.
Megnézni Selmeci Akadémia és Rombauer Tivadar
Roth Gyula
Roth Gyula (Sopron, 1873. szeptember 26. – Sopron, 1961. január 7.) magyar erdőmérnök, a soproni Erdészeti Főiskola (ma: Soproni Egyetem) Kossuth-díjas egyetemi tanára.
Megnézni Selmeci Akadémia és Roth Gyula
Rozlozsnik Pál
Rozlozsnik Pál (Bindtbánya, 1880. december 24. – Budapest, 1940. augusztus 24.) magyar geológus, paleontológus, bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Rozlozsnik Pál
Ruffinyi Jenő
Ruffinyi Jenő, (szlovákul Eugen Ruffínyi) (Dobsina, 1846. március 1. – Dobsina, 1924. január 13.) bányamérnök, a dobsinai-jégbarlang egyik felfedezője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ruffinyi Jenő
Ruprecht Antal
Ruprecht Antal (Szomolnok, 1748. november 14. Apja Ferenc, anyja Katalin – Bécs, 1814. október 6.) magyar kohómérnök, kémikus.
Megnézni Selmeci Akadémia és Ruprecht Antal
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Megnézni Selmeci Akadémia és Salgótarján
Sóltz Vilmos
Sóltz Vilmos (Scholz, Scholcz, Scholtz, Solcz) (Svedlér, 1833. december 8. – Budapest, 1901. október 12.) magyar kohómérnök, feltaláló, pedagógus és szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Sóltz Vilmos
Schelle Róbert
Schelle Róbert Lajos (Poprádfelka, 1851. április 11. – Budapest, 1925. július 31.) fémkohómérnök, vegyész, feltaláló, főiskolai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Schelle Róbert
Schenek István
Schenek István (Esztergom, 1830. július 3. – Budapest, 1909. július 26.) vegyész, főiskolai tanár, az akkumulátorgyártás magyar úttörője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Schenek István
Schleicher Aladár
Dr.
Megnézni Selmeci Akadémia és Schleicher Aladár
Schmidt Sándor (bányamérnök)
Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.) bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos, Dorog város „atyja”.
Megnézni Selmeci Akadémia és Schmidt Sándor (bányamérnök)
Scholcz Rezső
Szepesi Scholcz Rezső (Leibic, 1832. augusztus 29. – Innsbruck, 1896. július 17.) erdőmérnök, erdőigazgatóság-vezető, miniszteri tanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Scholcz Rezső
Schréder Rezső
Schréder Rezső (Besztercebánya, 1826. április 16. – Selmecbánya, 1888. április 14.) bányamérnök, fémkohász, tanár, író.
Megnézni Selmeci Akadémia és Schréder Rezső
Selmecbánya
Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
Megnézni Selmeci Akadémia és Selmecbánya
Selmeci diákhagyományok
A selmecbányai akadémia magyarországi utódintézményei A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán egykor fennállott Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik.
Megnézni Selmeci Akadémia és Selmeci diákhagyományok
Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)
A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból.
Megnézni Selmeci Akadémia és Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)
Siemens–Martin-acélgyártás
Siemens–Martin-kemence hosszmetszete egy 1895-ös kiadványból A Siemens–Martin-acélgyártási eljárást Pierre-Émile Martin francia mérnök szabadalmaztatta 1864-ben.
Megnézni Selmeci Akadémia és Siemens–Martin-acélgyártás
Sobó Jenő
Sobó Jenő vaskohómérnök, magyar királyi főbányatanácsos, akadémiai tanár, építészeti szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Sobó Jenő
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni Selmeci Akadémia és Sopron
Soproni Egyetem
A Soproni Egyetem (röviden: SoE) egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre.
Megnézni Selmeci Akadémia és Soproni Egyetem
Szabó József (geológus)
Szentmiklósi Szabó József (Kalocsa, 1822. március 14. – Budapest, 1894. április 10.) bányamérnök, geológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Szabó József (geológus)
Széki János
Széki János (Szada, 1879. március 30. – Budapest, 1952. november 14.) magyar kohómérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Széki János
Szele Mihály
Szele Mihály (Körmöcbánya, 1896. november 29. – Budapest, 1972. február 10.) kohómérnök, egyetemi tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Szele Mihály
Szent István-barlang
A Szent István-barlang, vagy röviden István-barlang Magyarország idegenforgalmi célokra kiépített egyik barlangja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Szent István-barlang
Szent-Istványi József Gyula
Szent-Istványi József Gyula (Szentistványi Gyula) (Gölnicbánya, 1854. április 6. – Sopron, 1928. január 16.) bányamérnök, főbányatanácsos, főiskolai tanár.
Megnézni Selmeci Akadémia és Szent-Istványi József Gyula
Szentkirályi Zsigmond (bányamérnök)
Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár, 1804. május 14. – Kolozsvár, 1870. április 16.) bányamérnök, erdélyi bányakapitány, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1845).
Megnézni Selmeci Akadémia és Szentkirályi Zsigmond (bányamérnök)
Szlávy József
Okányi és érkenézi Szlávy József (Győr, 1818. november 23. – Zsitvaújfalu, 1900. augusztus 8.), magyar arisztokrata politikus, bányamérnök, k. u. k. miniszter, koronaőr, előbb Bihar vármegye főispánja, majd az Andrássy- és Lónyay-kormányok földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (ideiglenesen vallás- és közoktatásügyi minisztere is), majd Lónyay Menyhért lemondását követően a Magyar Királyság miniszterelnöke 1872 és 1874 között (ezalatt ideiglenesen pénzügy és honvédelmi miniszter is).
Megnézni Selmeci Akadémia és Szlávy József
Szomolnok
Szomolnok falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Megnézni Selmeci Akadémia és Szomolnok
Tárczy-Hornoch Antal
Tárczy-Hornoch Antal (Oroszvég, 1900. október 13. – Sopron, 1986. január 17.) Kossuth- és állami díjas magyar geodéta, bányamérnök, metrológus, geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Tárczy-Hornoch Antal
Técsey Ferenc
Técsey (Teutschl) Ferenc (Selmecbánya, 1838 – Kassa, 1904. augusztus 9.) magyar kohómérnök, a diósgyőri vasgyár egykori igazgatója, a Siemens–Martin-acélgyártás hazai bevezetője.
Megnézni Selmeci Akadémia és Técsey Ferenc
Teodolit
Wild T-2 típusú teodolit A teodolit mérőműszer, ami vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas.
Megnézni Selmeci Akadémia és Teodolit
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Megnézni Selmeci Akadémia és Teológia
Tomcsányi Gusztáv
Tomcsányi Gusztáv (Ósva, 1852. február 13. – Máramarossziget, 1911. október 3.) erdőmérnök, erdőtanácsos, szakíró.
Megnézni Selmeci Akadémia és Tomcsányi Gusztáv
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Selmeci Akadémia és Trianoni békeszerződés
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II.
Megnézni Selmeci Akadémia és V. Ferdinánd magyar király
Vadas Jenő
Vadas Jenő, 1882-ig Vlkolinszky Jenő (Hámor, Borsod vármegye, 1857. április 2. – Budapest, 1922. július 21.) erdőmérnök, erdészeti szakíró, a magyarországi erdők főtanácsosa, a Bányászati és Erdészeti Akadémia tanára.
Megnézni Selmeci Akadémia és Vadas Jenő
Volny József
Volny József (Szepesolaszi, 1819. március 12. – Osgyán, 1878. szeptember 14.) kohómérnök, az ózdi és a salgótarjáni kohászat fontos egyénisége.
Megnézni Selmeci Akadémia és Volny József
Wagner Károly (erdőmérnök)
Wágner Károly emléktáblája (Wagner Károly mellszobor részlete), Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér 11. Készült 2011. Kossuth Lajos tér 11, déli árkád keleti olda Wagner Károly (Aknasugatag, Máramaros vármegye, 1830.
Megnézni Selmeci Akadémia és Wagner Károly (erdőmérnök)
Wahlner Aladár
Wahlner Aladár, Walner Aladár Róbert Győző (Betlér, 1861. február 1. – Budapest, 1930. augusztus 11.) bányamérnök, bányajogász, államtitkár, költő.
Megnézni Selmeci Akadémia és Wahlner Aladár
Wein János
Wein János fényképe 1870. körül A nyugalmazott igazgató – 1900. Gellérthegyi sikló terve 1894-ből Wein János (Németbogsány, 1829. január 10. – Budapest, 1908. április 2.) magyar bányamérnök, a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója, a Fővárosi Vízművek első igazgatója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Wein János
Wilckens Henrik Dávid
Wilckens Henrik Dávid (Wolfenbüttel, 1763. november 14. – Selmecbánya, 1832. május 25.) a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a Selmeci Akadémia (a Soproni Egyetem jogelődje) egyik alapítója.
Megnézni Selmeci Akadémia és Wilckens Henrik Dávid
Zalatna
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Selmeci Akadémia és Zalatna
Zorkóczy Samu
Mellszobra a budapesti Öntödei Múzeumban Zorkóczy Samu háza. Budapest, XI. Orom utca 24 Zorkóczy Samu gyászjelentése Zorkóczy Samu (Radvány, 1869. november 9. – Budapest, 1934. április 25.) kohómérnök, a magyar vaskohászat egyik legnagyobb fejlesztőmérnök-egyénisége.
Megnézni Selmeci Akadémia és Zorkóczy Samu
Zsigmondy Vilmos
Zsigmondy Vilmos bányamérnök Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Selmeci Akadémia és Zsigmondy Vilmos
Zsilinszky Győző
Zsilinszky Győző István Ferenc (Nagycétény, 1890. szeptember 6. – 1979. február 17.) főerdőmérnök, a rozsnyói püspöki uradalom igazgatója, erdőtanácsos.
Megnézni Selmeci Akadémia és Zsilinszky Győző
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Selmeci Akadémia és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Ismert mint Selmecbányai Akadémia.