Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Afrika, Amerikai Egyesült Államok, Antarktisz, Antenna, Bolygó, Cassini–Huygens, Csendes-óceán, Dél-Amerika, Dél-amerika, Délkelet-Ázsia, Délkelet-ázsia, Edward Victor Appleton, Elektromágneses hullám, Extrém alacsony frekvencia, Fénysebesség, Földrengés, George Francis FitzGerald, Hz, Időjárás, Ionoszféra, Jupiter, Magyarország, Mars (bolygó), Mágneses indukció, Mágneses permeabilitás, Mikrohullám, Nagycenk, Napéjegyenlőség, Napciklus, Naprendszer, Passzátszél, Pioneer–11, Plazma, Sajátfrekvencia, Sarki fény, Szaturnusz, Tűzhányó, Titán (hold), Tornádó, Trópus, Troposzféra, UTC, Vénusz, Vörös lidérc, Venyera–11, Venyera–12, Villám, Voyager–1, Voyager–2, Winfried Otto Schumann, ..., 1893, 1918, 1925, 1952, 1960-as évek, 1990-es évek. Bővíteni index (6 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Afrika · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Antarktisz · Többet látni »
Antenna
Szerelik a Tokajból sugározandó 2. tévéprogram vételére alkalmas antennákat (Debrecen, Szegfű utca 1., 1974) Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköz.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Antenna · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Bolygó · Többet látni »
Cassini–Huygens
A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Cassini–Huygens · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Csendes-óceán · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Dél-Amerika · Többet látni »
Dél-amerika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dél-Amerika.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Dél-amerika · Többet látni »
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia Délkelet-Ázsia topográfiája Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Délkelet-Ázsia · Többet látni »
Délkelet-ázsia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Délkelet-Ázsia.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Délkelet-ázsia · Többet látni »
Edward Victor Appleton
Edward Victor Appleton katonaként Sir Edward Victor Appleton (Bradford, 1892. szeptember 6. – Edinburgh, 1965. április 21.) Nobel-díjas brit csillagász, fizikus, az ionoszféra létezését mérésekkel igazolta.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Edward Victor Appleton · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Extrém alacsony frekvencia
1982-es légi felvétel az Amerikai Haditengerészet egyik ELF adóberendezéséről (Clam Lake, Wisconsin állam, USA), amit mélyen lemerült tengeralattjárókkal való kommunikációra használtak. A két merőleges, 23 km hosszú távvezeték (a kép bal alsó részén) alkotta az ELF hullámokat ki sugárzó dipól antennát Az extrém alacsony frekvencia (Extremely low frequency, röviden: ELF, ejtsd "é-el-ef") az ITU jelölése szerint olyan elektromágneses sugárzás (rádióhullám), aminek frekvenciája 3 Hz-től 30 Hz-ig tart, ezek megfelelő hullámhossza és közötti.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Extrém alacsony frekvencia · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Fénysebesség · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Földrengés · Többet látni »
George Francis FitzGerald
Emléktábla az Ely Place 7 alatt Dublinban, ahol FitzGerald élt - „George Francis FitzGerald elméleti fizikus, MRIA FRS”MRIA – Member of the Royal Irish Academy, FRS – Fellow of the Royal Society George Francis FitzGerald (1851.
Új!!: Schumann-rezonanciák és George Francis FitzGerald · Többet látni »
Hz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hertz.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Hz · Többet látni »
Időjárás
Az időjárás legjellemzőbb tulajdonsága a változékonyság Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra valamely helyen és rövidebb időszakban jellemző fizikai paramétereit, azok kialakulását és egymásba átalakulását.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Időjárás · Többet látni »
Ionoszféra
Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Ionoszféra · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Jupiter · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Magyarország · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Mars (bolygó) · Többet látni »
Mágneses indukció
A mágneses indukció vagy idegen nyelveken mágneses fluxussűrűség a mágneses tér erősségére jellemző vektormennyiség.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Mágneses indukció · Többet látni »
Mágneses permeabilitás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Permeabilitás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Mágneses permeabilitás · Többet látni »
Mikrohullám
A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Mikrohullám · Többet látni »
Nagycenk
Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Nagycenk · Többet látni »
Napéjegyenlőség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nap-éj egyenlőség.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Napéjegyenlőség · Többet látni »
Napciklus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nap#A napciklus.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Napciklus · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Naprendszer · Többet látni »
Passzátszél
Passzátszél Az Egyenlítőnél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Passzátszél · Többet látni »
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Pioneer–11 · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Plazma · Többet látni »
Sajátfrekvencia
Egy rendszer sajátfrekvenciái (a kiugró csúcsoknál) A sajátfrekvencia az a frekvencia, amivel egy energiaközlés után magára hagyott rendszer rezgést végez.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Sajátfrekvencia · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Sarki fény · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Szaturnusz · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Tűzhányó · Többet látni »
Titán (hold)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Titan (hold).
Új!!: Schumann-rezonanciák és Titán (hold) · Többet látni »
Tornádó
A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Tornádó · Többet látni »
Trópus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Trópusok.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Trópus · Többet látni »
Troposzféra
A légkör szerkezete A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Troposzféra · Többet látni »
UTC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyezményes koordinált világidő.
Új!!: Schumann-rezonanciák és UTC · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Vénusz · Többet látni »
Vörös lidérc
Vörös lidérc (Alaszka) A vörös lidérc (ködfénykisülés) az ún.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Vörös lidérc · Többet látni »
Venyera–11
A Venyera–11 (cirill betűkkel: Венера–11) szovjet űrszonda, melyet a Venyera-programban indítottak.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Venyera–11 · Többet látni »
Venyera–12
A Venyera–12 (oroszul: Венера–12) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Venyera–12 · Többet látni »
Villám
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Villám · Többet látni »
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Voyager–1 · Többet látni »
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Voyager–2 · Többet látni »
Winfried Otto Schumann
Winfried Otto Schumann (Tübingen, 1888. május 20. – München, 1974. szeptember 22.) német fizikus.
Új!!: Schumann-rezonanciák és Winfried Otto Schumann · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1893 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1918 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1925 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1952 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1960-as évek · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Schumann-rezonanciák és 1990-es évek · Többet látni »
