Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Asztalos (foglalkozás), Bécsújhely, Bethlen Gábor, Déli Vasút, Draskovich család, Fertőboz, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Győr-Moson-Sopron vármegye, Hidegség (Magyarország), I. István magyar király, I. Lipót magyar király, Ikva-sík, Kereszténydemokrata Néppárt, Kiscenk, Latin nyelv, M85-ös autóút (Magyarország), Magyarország, Méter, Nagycenk vasútállomás, Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút, Nagykanizsa, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Nádasdy Ferenc (főúr), Német nyelv, Nemzeti emlékhely, Nyomtávolság, Nyugat-magyarországi peremvidék, Sárvár, Soproni járás, Soproni-hegység, Széchényi család, Széchényi György (érsek), Széchényi György (várkapitány), Széchényi Pál (érsek), Széchenyi Béla, Széchenyi István, Széchenyi-kastély (Nagycenk), Turul (madár), Wesselényi-összeesküvés, 1291, 1359, 1544, 1570, 1590, 1671, 1678, 1711, 1865, 1893, 1904, ..., 1969, 1972, 1990-es évek, 2008, 84-es főút (Magyarország), 85-ös főút (Magyarország), 8525-ös mellékút (Magyarország). Bővíteni index (7 több) »
Asztalos (foglalkozás)
L. Plahov: Az asztalosműhely (1845) Az asztalos – „faműves”, aki az ács szakmának egyik, a kora középkorban specializálódott ágát műveli.
Új!!: Nagycenk és Asztalos (foglalkozás) · Többet látni »
Bécsújhely
Bécsújhely, régi magyar nevén: Német-Újhely,,, város Alsó-Ausztriában.
Új!!: Nagycenk és Bécsújhely · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Nagycenk és Bethlen Gábor · Többet látni »
Déli Vasút
A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.
Új!!: Nagycenk és Déli Vasút · Többet látni »
Draskovich család
A trakostyáni báró és gróf Draskovich család egy horvát származású magyar főnemesi család, mely az Árpád-házi királyok korából ered.
Új!!: Nagycenk és Draskovich család · Többet látni »
Fertőboz
Gloriette kilátó „András“ nevű gőzmozdony a bozi állomáson Fertőboz község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Nagycenk és Fertőboz · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Nagycenk és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Nagycenk és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
Hidegség (Magyarország)
Hidegség község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Új!!: Nagycenk és Hidegség (Magyarország) · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Nagycenk és I. István magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Nagycenk és I. Lipót magyar király · Többet látni »
Ikva-sík
Az Ikva-sík a Vas–Soproni-síkság egyik kistája Győr-Moson-Sopron vármegye területén.
Új!!: Nagycenk és Ikva-sík · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Nagycenk és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kiscenk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagycenk.
Új!!: Nagycenk és Kiscenk · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Nagycenk és Latin nyelv · Többet látni »
M85-ös autóút (Magyarország)
jobbra jobbra jobbra Épülő Soproni alagút 2020 novemberében Épülő Soproni alagút 2022 augusztusában Az autóút a nagycenki csomópont előtt, Győr irányába Az autóút országhatár előtti utolsó szakasza 2022 augusztusában Az M85-ös autóút (irányonként két forgalmi sáv elválasztva, leállósáv nélkül) a Győr-Sopron szakaszon fut, a régi 85-ös főútvonalat tehermentesítve.
Új!!: Nagycenk és M85-ös autóút (Magyarország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagycenk és Magyarország · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Nagycenk és Méter · Többet látni »
Nagycenk vasútállomás
Nagycenk vasútállomás egy Győr-Moson-Sopron vármegyei vasútállomás, Nagycenk településen, melyet a GYSEV üzemeltet.
Új!!: Nagycenk és Nagycenk vasútállomás · Többet látni »
Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút egy keskeny nyomtávolságú vasút Magyarország nyugati határán, ami a Győr–Sopron-vasútvonal fertőbozi vasútállomását köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal.
Új!!: Nagycenk és Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Nagycenk és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Új!!: Nagycenk és Nagyközség (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Új!!: Nagycenk és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Nagycenk és Német nyelv · Többet látni »
Nemzeti emlékhely
A magyar királyi jogart is díszítő kettős csomó lett a nemzeti emlékhelyek logója A magyarországi nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, melyek megtestesítik a nemzeti emlékezetet valóságban és jelképesen is.
Új!!: Nagycenk és Nemzeti emlékhely · Többet látni »
Nyomtávolság
Nyomtávolság méretének meghatározása Vignoles sínes vágány esetén A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.
Új!!: Nagycenk és Nyomtávolság · Többet látni »
Nyugat-magyarországi peremvidék
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.
Új!!: Nagycenk és Nyugat-magyarországi peremvidék · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Nagycenk és Sárvár · Többet látni »
Soproni járás
A Soproni járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Nagycenk és Soproni járás · Többet látni »
Soproni-hegység
A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland, horvátul Šopronsko gorje) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron vármegye, illetve Burgenland területén.
Új!!: Nagycenk és Soproni-hegység · Többet látni »
Széchényi család
Széchényi Ferenc dédapjának, II. Györgynek,http://www.szechenyiorokseg.hu/index.php/szechenyi-orokseg/szechenyi-istvan-emlekmuzeum/allando-kiallitasok/11-a-szechenyi-csalad-tortenete-es-szechenyi-istvan-elete A Széchényi-család története és Széchenyi István élete, szechenyiorokseg.hu a családi jelmondat: ''Ha Isten velünk, ki ellenünk?'' A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti.
Új!!: Nagycenk és Széchényi család · Többet látni »
Széchényi György (érsek)
Sárvár-felsővidéki Széchényi György, (született Szabó) (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író.
Új!!: Nagycenk és Széchényi György (érsek) · Többet látni »
Széchényi György (várkapitány)
Széchényi György (Nagyszombat, 1656. április 26. – Széplak, 1732. április 2.) 1697-től gróf, hadvezér a török elleni hadjáratban.
Új!!: Nagycenk és Széchényi György (várkapitány) · Többet látni »
Széchényi Pál (érsek)
Gróf Széchényi Pál (Gyöngyös, 1645. július 28. (vagy 1642) július 28. – Sopron, 1710. május 22.) katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek.
Új!!: Nagycenk és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »
Széchenyi Béla
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Béla István Mária (Pest, 1837. február 3. – Budapest, 1918. december 2.) magyar utazó, koronaőr, „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István gróf és Seilern Crescence fia, Széchenyi Ödön bátyja.
Új!!: Nagycenk és Széchenyi Béla · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Nagycenk és Széchenyi István · Többet látni »
Széchenyi-kastély (Nagycenk)
A Széchényi család történelemformáló személyiségeinek otthona, a nagycenki Széchenyi-kastély 2016-ban vált nemzeti emlékhellyé.
Új!!: Nagycenk és Széchenyi-kastély (Nagycenk) · Többet látni »
Turul (madár)
Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai budai Várban Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember) ''Falco rusticolus'' Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom ''Falco cherrug'' és a északi sólyom ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok Kerecsensólyom A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum A turul a magyar eredetmondák legendás madara.
Új!!: Nagycenk és Turul (madár) · Többet látni »
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Új!!: Nagycenk és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »
1291
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1291 · Többet látni »
1359
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1359 · Többet látni »
1544
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1544 · Többet látni »
1570
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1570 · Többet látni »
1590
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1590 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1671 · Többet látni »
1678
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1678 · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1711 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1865 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1893 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1904 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1969 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1972 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Nagycenk és 1990-es évek · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Nagycenk és 2008 · Többet látni »
84-es főút (Magyarország)
A 84-es számú főút a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb közúti közlekedési útvonala.
Új!!: Nagycenk és 84-es főút (Magyarország) · Többet látni »
85-ös főút (Magyarország)
A 85-ös út kezdeténél lévő szórakoztató központba az „Ilona” nevű Il–18 repülőgépet építették bele A 85-ös főút Győr és Sopron térségét köti össze, bár valójában csak Abda és Nagycenk között húzódik, mintegy 72 kilométer hosszúságban.
Új!!: Nagycenk és 85-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
8525-ös mellékút (Magyarország)
A 8525-ös számú mellékút egy rövid, nem sokkal több, mint 3 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Győr-Moson-Sopron vármegye területén; Hidegség központját köti össze a 85-ös főúttal.
Új!!: Nagycenk és 8525-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
