Tartalomjegyzék
42 kapcsolatok: Abu Bakr kalifa, Afrika, Ali kalifa, Anatólia, Augusztus 23., Bizánci Birodalom, Egyiptom, Első fitna, Földközi-tenger, Háridzsiták, I. Muávija omajjád kalifa, I. Omár kalifa, Ibáditák, II. Omár omajjád kalifa, Imám, Irak, Iszlám, Január 27., Július 17., Kalifa, Kalifák listája, Kúfa, Korán, Magyar nyelv, Március 17., Medina (Szaúd-Arábia), Mezopotámia, Mohamed próféta, November 7., Október 27., Omajjádok, Oszmán kalifa, Palesztina, Síita iszlám, Síiták, Sejk, Szahába, Szászánida Birodalom, Szíria, Szulejmán omajjád kalifa, Szunnita iszlám, Teokrácia.
- Iszlám fogalmak
Abu Bakr kalifa
Abu Bakr (Mekka, ~573 – Medina, 634. augusztus 23.) volt az iszlám első rasídún (igaz úton vezérelt) kalifája (uralkodott 632. június 8-ától haláláig).
Megnézni Rásidún és Abu Bakr kalifa
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Rásidún és Afrika
Ali kalifa
Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).
Megnézni Rásidún és Ali kalifa
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Rásidún és Anatólia
Augusztus 23.
Névnapok: Bence + Árven, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány.
Megnézni Rásidún és Augusztus 23.
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Rásidún és Bizánci Birodalom
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Rásidún és Egyiptom
Első fitna
Az első fitna (656–661) volt az iszlámot felvett arabok által meghódított területeken kibontakozó első polgárháború.
Megnézni Rásidún és Első fitna
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Megnézni Rásidún és Földközi-tenger
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Megnézni Rásidún és Háridzsiták
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Megnézni Rásidún és I. Muávija omajjád kalifa
I. Omár kalifa
I.
Megnézni Rásidún és I. Omár kalifa
Ibáditák
Az ibáditák, vagy egyéb átírásokban ibádijják, abáditák (arab: الاباضية) iszlám irányzat és iskola, a háridzsiták egyetlen fennmaradt ága, akik nem tartoznak sem a szunniták, sem a síiták közé.
Megnézni Rásidún és Ibáditák
II. Omár omajjád kalifa
Omár ibn Abd al-Azíz (arab betűkkel عمر بن عبد العزيز – ʿUmar ibn ʿAbd al-ʿAzīz; 682. november 2. – Aleppó, 720. január 31.) volt a szunnita iszlám tizenkettedik kalifája (uralkodott 717-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Megnézni Rásidún és II. Omár omajjád kalifa
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Megnézni Rásidún és Imám
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Megnézni Rásidún és Irak
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Rásidún és Iszlám
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
Megnézni Rásidún és Január 27.
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Megnézni Rásidún és Július 17.
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Megnézni Rásidún és Kalifa
Kalifák listája
Az alábbi lista a kalifákat tartalmazza.
Megnézni Rásidún és Kalifák listája
Kúfa
Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.
Megnézni Rásidún és Kúfa
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Megnézni Rásidún és Korán
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Rásidún és Magyar nyelv
Március 17.
Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.
Megnézni Rásidún és Március 17.
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Megnézni Rásidún és Medina (Szaúd-Arábia)
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Rásidún és Mezopotámia
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Megnézni Rásidún és Mohamed próféta
November 7.
Névnapok: Rezső + Amarant, Amaranta, Csenger, Éneás, Engelbert, Erneszt, Ernő, Florentin, Karen, Karin, Karina, Lázár, Lázó, Rados, Radován, Radvány, Ralf, Raul, Rolf, Rudolf, Szulamit.
Megnézni Rásidún és November 7.
Október 27.
Névnapok: Szabina + Antonietta, Bese, Salómé, Szabella, Szabrina, Szavella.
Megnézni Rásidún és Október 27.
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld.
Megnézni Rásidún és Omajjádok
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt.
Megnézni Rásidún és Oszmán kalifa
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Megnézni Rásidún és Palesztina
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Megnézni Rásidún és Síita iszlám
Síiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Megnézni Rásidún és Síiták
Sejk
Kurd sejkek (1895) A sejk arab szó (شيخ), jelentése: ’öreg’.
Megnézni Rásidún és Sejk
Szahába
A szahába (arabul صحابة – ṣaḥāba) Mohamed próféta kortársai és követői, az első muszlimok arab elnevezése.
Megnézni Rásidún és Szahába
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Megnézni Rásidún és Szászánida Birodalom
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Rásidún és Szíria
Szulejmán omajjád kalifa
Szulejmán ibn Abd al-Malik (arab betűkkel سليمان بن عبد الملك – Sulaymān ibn ʿAbd al-Malik; 674 k. – 717. szeptember 22. vagy október 1.) volt a szunnita iszlám tizenegyedik kalifája (uralkodott 715-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Megnézni Rásidún és Szulejmán omajjád kalifa
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Megnézni Rásidún és Szunnita iszlám
Teokrácia
A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.
Megnézni Rásidún és Teokrácia
Lásd még
Iszlám fogalmak
- Áldozati ünnep
- Ásúrá
- Íd Mubárak
- A böjt megtörésének ünnepe
- A könyv népei
- Allah
- Az iszlám öt oszlopa
- Bátin
- Daddzsál
- Dzikr
- Dzsáhilijja
- Dzsinn
- Elrendelés éjszakája
- Fekete Lobogó
- Hárem
- Hadísz
- Halal étkezés
- Hidzsra (iszlám)
- Insallah
- Iszlám újév
- Kalám
- Korán
- Koranizmus
- Krisztus második eljövetele
- Müezzin
- Mahdi (iszlám)
- Mahr
- Maulid
- Mekkai zarándoklat
- Mihráb
- Minaret
- Miswak
- Mudzsáhid
- Muharram
- Muszlim naptár
- Mutaa
- Rásidún
- Ramadán
- Saría
- Sath
- Szúra
- Szahába
- Szunna
- Takbír
- Talio-elv
- Taríka
- Tekke