Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Abu Bakr kalifa, Al-Haszan ibn Ali, Al-Huszajn ibn Ali, Ali kalifa, Amr ibn al-Ász, Arab-félsziget, Arabok, Arábia, Áisa bint Abi Bakr, Baszra, Damaszkusz, Egyiptom, Emír, Eufrátesz, Háridzsiták, Hidzsáz, I. Jazíd omajjád kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, I. Omár kalifa, II. Muávija omajjád kalifa, Imám, Irak, Iszlám, Jeruzsálem, Kajsziták, Kalbiták, Kalifa, Kúfa, Korán, Mecset, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Mohamed próféta, Nepotizmus, Omajjádok, Oszmán kalifa, Patriarchális kalifátus, Polgárháború, Síiták, Szahába, Szunna, 632, 644, 656, 657, 660, 661, 680, 684.
Abu Bakr kalifa
Abu Bakr (Mekka, ~573 – Medina, 634. augusztus 23.) volt az iszlám első rasídún (igaz úton vezérelt) kalifája (uralkodott 632. június 8-ától haláláig).
Új!!: Első fitna és Abu Bakr kalifa · Többet látni »
Al-Haszan ibn Ali
Al-Haszan ibn Ali ibn Abi Tálib (arabul: الحسن ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája.
Új!!: Első fitna és Al-Haszan ibn Ali · Többet látni »
Al-Huszajn ibn Ali
Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után. Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is. A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.
Új!!: Első fitna és Al-Huszajn ibn Ali · Többet látni »
Ali kalifa
Ali ibn Abi Tálib (Mekka, 599. március 17./július 29. – Kúfa, 661. január 24.) volt az iszlám negyedik rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 656. június 17-étől haláláig).
Új!!: Első fitna és Ali kalifa · Többet látni »
Amr ibn al-Ász
Amr ibn al-Ász (arabul: عمرو بن العاص – ʿAmr ibn al-ʿĀṣ), (592 – 682. január 6.) híres szahábí, Mohamed próféta utáni korai kalifák jeles hadvezére, Egyiptom meghódítója és első helytartója volt.
Új!!: Első fitna és Amr ibn al-Ász · Többet látni »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: Első fitna és Arab-félsziget · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Első fitna és Arabok · Többet látni »
Arábia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab-félsziget.
Új!!: Első fitna és Arábia · Többet látni »
Áisa bint Abi Bakr
Áisa bint Abi Bakr (arabul: عائشة بنت أبي بكر, tudományos átiratban: ˤĀ’iša bint Abī Bakr; Mekka, 613/614 – Medina, 678. július 13.) Mohamed próféta legkedvesebb felesége, az első kalifa, Abu Bakr leánya.
Új!!: Első fitna és Áisa bint Abi Bakr · Többet látni »
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Új!!: Első fitna és Baszra · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Első fitna és Damaszkusz · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Első fitna és Egyiptom · Többet látni »
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Új!!: Első fitna és Emír · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Első fitna és Eufrátesz · Többet látni »
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Új!!: Első fitna és Háridzsiták · Többet látni »
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Új!!: Első fitna és Hidzsáz · Többet látni »
I. Jazíd omajjád kalifa
Jazíd ibn Muávija (arab betűkkel يزيد بن معاوية – Yazīd ibn Muʿāwīya; 645. július 23. – Damaszkusz, 683. november 11.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Új!!: Első fitna és I. Jazíd omajjád kalifa · Többet látni »
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Új!!: Első fitna és I. Muávija omajjád kalifa · Többet látni »
I. Omár kalifa
I.
Új!!: Első fitna és I. Omár kalifa · Többet látni »
II. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Jazíd (arab betűkkel معاوية بن يزيد – Muʿāwīya ibn Yazīd; Damaszkusz, 661. március 28. – Damaszkusz, 684 januárja/februárja) volt a szunnita iszlám hetedik kalifája (uralkodott 683-tól haláláig vagy lemondásáig 684-ben), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Új!!: Első fitna és II. Muávija omajjád kalifa · Többet látni »
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Új!!: Első fitna és Imám · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Első fitna és Irak · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Első fitna és Iszlám · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Első fitna és Jeruzsálem · Többet látni »
Kajsziták
A kajsziták (arabul Banú Kajsz; Kajsz törzs) a középkori Arab Birodalom egyik meghatározó politikai tömörülése volt.
Új!!: Első fitna és Kajsziták · Többet látni »
Kalbiták
A kalbiták (arabul Banú Kalb; Kutya-törzs) a középkori Arab Birodalom egyik meghatározó politikai tömörülése volt.
Új!!: Első fitna és Kalbiták · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Első fitna és Kalifa · Többet látni »
Kúfa
Kúfa (arabul: al الكوفة Kūfah), Al-Kúfa egy város Irakban, 10 km-re (6,2 km) északkeletre Najaftól az Eufrátesz nyugati partján.
Új!!: Első fitna és Kúfa · Többet látni »
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Új!!: Első fitna és Korán · Többet látni »
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Új!!: Első fitna és Mecset · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: Első fitna és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: Első fitna és Mekka · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Első fitna és Mezopotámia · Többet látni »
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Új!!: Első fitna és Mohamed próféta · Többet látni »
Nepotizmus
A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.
Új!!: Első fitna és Nepotizmus · Többet látni »
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Új!!: Első fitna és Omajjádok · Többet látni »
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).
Új!!: Első fitna és Oszmán kalifa · Többet látni »
Patriarchális kalifátus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rásidún.
Új!!: Első fitna és Patriarchális kalifátus · Többet látni »
Polgárháború
A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.
Új!!: Első fitna és Polgárháború · Többet látni »
Síiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Új!!: Első fitna és Síiták · Többet látni »
Szahába
A szahába (arabul صحابة – ṣaḥāba) Mohamed próféta kortársai és követői, az első muszlimok arab elnevezése.
Új!!: Első fitna és Szahába · Többet látni »
Szunna
A szunna (arab: سُنَّة, szunnah, t.sz.: سُنَن szunan) az iszlámban a szokáson alapuló gyakorlat, amely vonatkozhat jó és rossz múltbeli példákra is.
Új!!: Első fitna és Szunna · Többet látni »
632
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 632 · Többet látni »
644
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 644 · Többet látni »
656
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 656 · Többet látni »
657
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 657 · Többet látni »
660
Kategória:7. század.
Új!!: Első fitna és 660 · Többet látni »
661
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 661 · Többet látni »
680
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 680 · Többet látni »
684
Nincs leírás.
Új!!: Első fitna és 684 · Többet látni »
