Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: A történetíró feljegyzései, Agyaghadsereg, Öt elem (kínai), Csang Kaj-sek, Csang Liang (egyértelműsítő lap), Csao Kao, Csia Ji, Csin Er Si Huang-ti, Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207), Gyöngy-folyó, Hadakozó fejedelemségek kora (Kína), Három fenség és öt császár kora, Hszü Fu, Hszian, Hszienjang, Hsziungnuk, I. e. 210, I. e. 221, I. e. 247, I. e. 259, Jangce, Jing Fu-szu, Ju-hszia, Kaj-su, Kína, Kínai írás, Kínai családnevek, Kínai halomsírok, Kínai nagy fal, Kínai naptár, Könyvégetés és a tudósok eltemettetése, Konfucianizmus, Kuangtung, Legizmus, Li Sze, Mao Ce-tung, Pecsétírás, Santung, Sárga Császár, Sárga-folyó, Sima Qian, Sze-ma Csien, Tien.
A történetíró feljegyzései
A történetíró feljegyzései (hagyományos kínai: 史記; egyszerűsített kínai: 史记; pinjin hangsúlyjelekkel: Shǐ jì; magyar népszerű átírásban: Si csi) a legjelentősebb ókori kínai történeti munka.
Új!!: Csin Si Huang-ti és A történetíró feljegyzései · Többet látni »
Agyaghadsereg
Az agyaghadsereg vagy cseréphadsereg, terrakotta hadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Agyaghadsereg · Többet látni »
Öt elem (kínai)
A távol-keleti filozófia öt eleme tulajdonságok és jellegzetességek megtestesítői.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Öt elem (kínai) · Többet látni »
Csang Kaj-sek
Csang Kaj-sek (kínai írással: 蔣介石, angolos írásmóddal: Chiang Kai-shek, mandarin olvasatban: Jiang Jieshi, magyar átírásban Csiang Csie-si; Tajvanon ismertebb nevén Jiang Jongzheng, 蔣中正, 'Csiang Csung-cseng;, 1887. október 31. – Tajvan, 1975. április 5.) kínai politikus, katona.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csang Kaj-sek · Többet látni »
Csang Liang (egyértelműsítő lap)
* Csang Liang (i. e. 262–189) a Nyugati Han-dinasztia stratégája.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csang Liang (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Csao Kao
Csin Si Huang-ti uralkodása idején, Hu-haj herceg nevelője, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a császár halálát követően félreállítsa a jogos trónörököst, és a neveltje legyen az új uralkodó.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csao Kao · Többet látni »
Csia Ji
(hagyományos kínai: 賈誼; egyszerűsített kínai: 贾谊 pinjin hangsúlyjelekkel: Jiǎ Yí, magyar népszerű: Csia Ji) (i. e. 200–169) kínai államférfi, költő a Han-dinasztia idején.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csia Ji · Többet látni »
Csin Er Si Huang-ti
(kínaiul: 秦二世皇帝, ''pinjin'' hangsúlyjelekkel: Qín Èr Shì Huángdì; i. e. 230. október 29. – i. e. 207. október 1.) Kína második császára, aki apját, Csin Si Huang-tit követte a Csin-dinasztia trónján i. e. 210-ben, de alig három évnyi uralkodást követően öngyilkosságot követett el.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csin Er Si Huang-ti · Többet látni »
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
A -dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) · Többet látni »
Gyöngy-folyó
A Gyöngy-folyó (kínai: 珠江, pinjin: Zhū Jiāng, magyaros: Csu-csiang) Dél-Kína legfontosabb, a Föld egyik legnagyobb vízhozamú folyója.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Gyöngy-folyó · Többet látni »
Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)
A Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 453/403–i. e. 221) a Csou-dinasztia második felének, az ún.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Hadakozó fejedelemségek kora (Kína) · Többet látni »
Három fenség és öt császár kora
A három fenség és öt császár kora a kínai történelem legkorábbi legendás korszaka, amely jóval megelőzi a történeti dinasztiákat.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Három fenség és öt császár kora · Többet látni »
Hszü Fu
(kínaiul: 徐福 vagy 徐巿; adott neve: 君房; adott nevét (字) a 《海內十洲記》 című mű egyik részletére hivatkozva Joseph Needham közli, lásd Needham 1974, 123. o. 齊 állam, i. e. 250 – ?) udvari orvosként és mágusként szolgált a Csin udvarban.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Hszü Fu · Többet látni »
Hszian
Hszian (kínaiul: 西安, pinjin átírással: Xi’an) nagyváros Kínában: Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Hszian · Többet látni »
Hszienjang
megyei jogú város (地级市) Senhszi tartományban.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Hszienjang · Többet látni »
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Hsziungnuk · Többet látni »
I. e. 210
Nincs leírás.
Új!!: Csin Si Huang-ti és I. e. 210 · Többet látni »
I. e. 221
Nincs leírás.
Új!!: Csin Si Huang-ti és I. e. 221 · Többet látni »
I. e. 247
Nincs leírás.
Új!!: Csin Si Huang-ti és I. e. 247 · Többet látni »
I. e. 259
Nincs leírás.
Új!!: Csin Si Huang-ti és I. e. 259 · Többet látni »
Jangce
Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Jangce · Többet látni »
Jing Fu-szu
a Kína első első császárának, Csin Si Huang-tinak legidősebb fia, a Csin-dinasztia trónjának jogos örököse, aki apja halálát követően mégsem léphetett trónra, mert i. e. 210-ben a főminiszter, Li Sze és Csao Kao öngyilkosságra kényszerítették.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Jing Fu-szu · Többet látni »
Ju-hszia
A (hagyományos kínai: 遊俠, egyszerűsített kínai: 游侠), vagyis kínai vándor kardforgató, kóborló lovag egy fajta lovagias hős, hasonló, mint a középkori Európa vándorlovagjai.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Ju-hszia · Többet látni »
Kaj-su
A (magyarul: mintaírás vagy standardírás) a kínai írás máig szabványosnak tekintett stílusa, amelyet az i. sz.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kaj-su · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kína · Többet látni »
Kínai írás
#FFFF00a kínai írás egykor a hivatalos írás volt, de ma már nem használják (Mongólia, Észak-Korea és Vietnám) A kínai írás vagy han írás (hagyományos kínai: 漢字; egyszerűsített kínai: 汉字;: hànzì; magyar népszerű: han-ce) az élő nyelvek közül a leghosszabb időre visszanyúló, töretlen és dokumentált történettel rendelkező írás.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kínai írás · Többet látni »
Kínai családnevek
Kínai vezetékneveket hagyományosan a han nemzetiséghez tartozó kínaiak és az elkínaiasodott egyéb etnikai csoportok tagjai viseltek és viselnek a szárazföldi Kínában, Tajvanon és a tengeren túl bárhol a világon, ahol kínai diaszpórák találhatók.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kínai családnevek · Többet látni »
Kínai halomsírok
A Han-dinasztia egyik császárának sírhelye Hszian közelében. A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kínai halomsírok · Többet látni »
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kínai nagy fal · Többet látni »
Kínai naptár
A kínai naptár egy luniszoláris naptár, mely a holdnaptárra és a szoláris naptárra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezik.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kínai naptár · Többet látni »
Könyvégetés és a tudósok eltemettetése
A könyvégetés és a tudósok eltemettetése (hagyományos kínai: 焚書坑儒; egyszerűsített kínai: 焚书坑儒; ''pinjin'' hangsúlyjelekkel: fénshū kēngrú; szó szerint: „égetni könyveket, temetni (konfuciánus) tudósokat”) néven ismert eseményre az ókori Kínában, i. e. 213-ban és i. e. 212-ben került sor, amely a Csin-dinasztia első császárának, Csin Si Huang-tinek a nevéhez fűződik.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Könyvégetés és a tudósok eltemettetése · Többet látni »
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Konfucianizmus · Többet látni »
Kuangtung
Kuangtung (kínai: 廣東 vagy 广东, pinjin: Guǎngdōng, nyugatias átírással: Guangdong, kantoni: gwong2 dung1) a Kínai Népköztársaság déli partjainál fekvő tartománya.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Kuangtung · Többet látni »
Legizmus
A legizmus (kínaiul: 法家; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: fǎjiā; magyar népszerű: fa-csia; szó szerint: „törvények iskolája”) a kínai filozófiai iskolák egyik jelentős irányzata, amely a hadakozó fejedelemségek idején, az i. e. 4.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Legizmus · Többet látni »
Li Sze
(i. e. 280 - i. e. 208) Csi Si Huang-ti befolyásos főminisztere, a birodalomegyesítő intézkedések egyik kidolgozója, aki i. e. 246-tól állt Csin szolgálatában.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Li Sze · Többet látni »
Mao Ce-tung
Mao Ce-tung (Mao Zedong; pinjin hangsúlyjelekkel: Máo Zédōng; szoros magyaros átírásban helyesen Mao Cö-tung; egyszerűsített kínai: 毛泽东; hagyományos kínai: 毛澤東) (Kína, 1893. december 26. –, 1976. szeptember 9.) kínai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér, a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője annak megalapításától haláláig (1949–1976).
Új!!: Csin Si Huang-ti és Mao Ce-tung · Többet látni »
Pecsétírás
Pecsétírásnak nevezik a kínai írás legkorábbi emlékeit képviselő, jóslócsontokon látható jóslócsont-írás későbbi változatát, amely már a Sang-korból származó rituális bronzedények vésett feliratain is megjelenik.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Pecsétírás · Többet látni »
Santung
(kínai: 山东,, pinjin: Shāndōng, magyaros átírással: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Santung · Többet látni »
Sárga Császár
A Sárga Császár (egyszerűsített kínai: 黄帝; hagyományos kínai: 黃帝; ''pinjin'' hangsúlyjelekkel: Huángdì) a kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Sárga Császár · Többet látni »
Sárga-folyó
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Sárga-folyó · Többet látni »
Sima Qian
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sze-ma Csien.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Sima Qian · Többet látni »
Sze-ma Csien
Sze-ma Csien (hagyományos kínai: 司馬遷, egyszerűsített kínai: 司马迁, pinjin: Si-ma/Sima Qian, Longmen, Kr. e. 145 vagy 135 – Kr. e. 86) kínai történetíró, csillagász és naptárkészítő volt.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Sze-ma Csien · Többet látni »
Tien
A a kínai mitológia, a filozófia és vallásosság egyik legfontosabb és legrégebbi fogalma, amely minden élet forrását, az eget jelenti.
Új!!: Csin Si Huang-ti és Tien · Többet látni »
Átirányítja itt:
Csin Si-huang, Csin Si-huangti, Huang Di, Qin Shihuang, Quin Shi Huangdi, Shi Huangdi.
