Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Cseh Királyság, Csehország, Dietrich altenburgi várgróf, I. Károly magyar király, I. Ulászló lengyel király, III. Kázmér lengyel király, Kis-Lengyelország, Kujávia, Lengyel Királyság (egyértelműsítő lap), Lengyel–lovagrendi háború (1331–32), Lengyelek, Lengyelország, Litvánia, Magyar Királyság, Magyarország, Mazóvia, Nagy-Lengyelország, Német Lovagrend, Osztrák Hercegség, Szeptember 27., Toruń, Visegrádi béke, 1309, 1309-es lengyel–lovagrendi háború, 1326, 1329, 1330, 1331, 1335.
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Płowcei csata és Cseh Királyság · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Płowcei csata és Csehország · Többet látni »
Dietrich altenburgi várgróf
Dietrich altenburgi várgróf németül Dietrich von Altenburg a Német Lovagrend 19.
Új!!: Płowcei csata és Dietrich altenburgi várgróf · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Płowcei csata és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Ulászló lengyel király
I.
Új!!: Płowcei csata és I. Ulászló lengyel király · Többet látni »
III. Kázmér lengyel király
III.
Új!!: Płowcei csata és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »
Kis-Lengyelország
A Kis-lengyelországi vajdaság címere Kis-lengyelországi vajdaság Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén.
Új!!: Płowcei csata és Kis-Lengyelország · Többet látni »
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Új!!: Płowcei csata és Kujávia · Többet látni »
Lengyel Királyság (egyértelműsítő lap)
* Lengyel Királyság, 1025–1031 között fennállt állam.
Új!!: Płowcei csata és Lengyel Királyság (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Lengyel–lovagrendi háború (1331–32)
A lengyel-lovagrendi háború a Német Lovagrend és a Lengyel Királyság között 1331 és 32 közt végbement konfliktus.
Új!!: Płowcei csata és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Płowcei csata és Lengyelek · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Płowcei csata és Lengyelország · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Płowcei csata és Litvánia · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Płowcei csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Płowcei csata és Magyarország · Többet látni »
Mazóvia
Mazóvia hagyományos felosztása, 13–18. század 100px Mazóvia egy történelmi országrész Lengyelországban és földrajzi régió a mai Lengyelországban, a Visztula középső folyásánál, valamint Lengyelország középső és északkeleti mellékfolyóinak vízgyűjtőjénél.
Új!!: Płowcei csata és Mazóvia · Többet látni »
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Új!!: Płowcei csata és Nagy-Lengyelország · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Płowcei csata és Német Lovagrend · Többet látni »
Osztrák Hercegség
Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.
Új!!: Płowcei csata és Osztrák Hercegség · Többet látni »
Szeptember 27.
Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.
Új!!: Płowcei csata és Szeptember 27. · Többet látni »
Toruń
A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.
Új!!: Płowcei csata és Toruń · Többet látni »
Visegrádi béke
A Visegrádi béke Visegrádon 1335.
Új!!: Płowcei csata és Visegrádi béke · Többet látni »
1309
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1309 · Többet látni »
1309-es lengyel–lovagrendi háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–lovagrendi háború (1309).
Új!!: Płowcei csata és 1309-es lengyel–lovagrendi háború · Többet látni »
1326
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1326 · Többet látni »
1329
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1329 · Többet látni »
1330
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1330 · Többet látni »
1331
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1331 · Többet látni »
1335
Nincs leírás.
Új!!: Płowcei csata és 1335 · Többet látni »
