19 kapcsolatok: A számelmélet alaptétele, Összetett szám, Egész szám, Eratoszthenész szitája, Erdős–Kac-tétel, Euklideszi algoritmus, Köbszám, Kitevő, Kriptográfia, Legnagyobb közös osztó, Multiplicitás, Négyzetszámok, Oszthatóság, Prímfelbontás, Prímszám, Relatív prímek, Számelmélet, Számelméleti függvény, Titkosítás.
A számelmélet alaptétele
Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.
Új!!: Prímtényező és A számelmélet alaptétele · Többet látni »
Összetett szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Összetett számok.
Új!!: Prímtényező és Összetett szám · Többet látni »
Egész szám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egész számok.
Új!!: Prímtényező és Egész szám · Többet látni »
Eratoszthenész szitája
Eratoszthenész szitája Eratoszthenész szitája vagy eratoszthenészi szita a neves ókori görög matematikus, Eratoszthenész módszere, melynek segítségével egyszerű kizárásos algoritmussal megállapíthatjuk, hogy melyek a prímszámok – papíron például a legkönnyebben 1 és 100 között.
Új!!: Prímtényező és Eratoszthenész szitája · Többet látni »
Erdős–Kac-tétel
Az Erdős–Kac-tétel a valószínűségszámítás és a számelmélet területén azt állítja, hogy ha ω(n) egy n szám egymástól különböző prímtényezőinek száma, és, ha az n számot 1 és N között egyenlő eséllyel sorsoljuk ki, akkor az valószínűség-eloszlása standard normális eloszlást mutat, amennyiben N elég nagy.
Új!!: Prímtényező és Erdős–Kac-tétel · Többet látni »
Euklideszi algoritmus
Nikomakhosz példája a 49 és 21 számokkal; a legnagyobb közös osztó a 7 (Heath 1908:300) Az euklideszi algoritmus egy számelméleti algoritmus, amellyel két szám legnagyobb közös osztója határozható meg.
Új!!: Prímtényező és Euklideszi algoritmus · Többet látni »
Köbszám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köbszámok.
Új!!: Prímtényező és Köbszám · Többet látni »
Kitevő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hatvány.
Új!!: Prímtényező és Kitevő · Többet látni »
Kriptográfia
A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).
Új!!: Prímtényező és Kriptográfia · Többet látni »
Legnagyobb közös osztó
A legnagyobb közös osztó a matematikában véges sok szám olyan közös osztója (azaz olyan szám, amely a véges sok szám mindegyikét osztja), amely bármely más közös osztónál nagyobb.
Új!!: Prímtényező és Legnagyobb közös osztó · Többet látni »
Multiplicitás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prímtényező.
Új!!: Prímtényező és Multiplicitás · Többet látni »
Négyzetszámok
A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként.
Új!!: Prímtényező és Négyzetszámok · Többet látni »
Oszthatóság
Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.
Új!!: Prímtényező és Oszthatóság · Többet látni »
Prímfelbontás
A számelméletben a prímfelbontás (törzstényezős felbontás, esetleg prímfaktorizáció) az a folyamat, amikor egy összetett számot prím osztóira (törzstényezőire) bontjuk (faktorizáljuk).
Új!!: Prímtényező és Prímfelbontás · Többet látni »
Prímszám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prímszámok.
Új!!: Prímtényező és Prímszám · Többet látni »
Relatív prímek
A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk.
Új!!: Prímtényező és Relatív prímek · Többet látni »
Számelmélet
A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.
Új!!: Prímtényező és Számelmélet · Többet látni »
Számelméleti függvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS számelméleti függvények.
Új!!: Prímtényező és Számelméleti függvény · Többet látni »
Titkosítás
A titkosítás vagy rejtjelezés a kriptográfiának az az eljárása, amellyel az információt (nyílt szöveg) egy algoritmus (titkosító eljárás) segítségével olyan szöveggé alakítjuk, ami olvashatatlan olyan ember számára, aki nem rendelkezik az olvasáshoz szükséges speciális tudással, amit általában kulcsnak nevezünk.