Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Euklideszi algoritmus

Index Euklideszi algoritmus

Nikomakhosz példája a 49 és 21 számokkal; a legnagyobb közös osztó a 7 (Heath 1908:300) Az euklideszi algoritmus egy számelméleti algoritmus, amellyel két szám legnagyobb közös osztója határozható meg.

56 kapcsolatok: A számelmélet alaptétele, Abszolút érték, Algebrai egész szám, Algoritmus, Aranymetszés, Árjabhata, Bézout-lemma, C (programozási nyelv), Diofantoszi egyenlet, Donald Knuth, Eisenstein-egész, Elemek, Eukleidész (matematikus), Euklideszi gyűrű, Euler-függvény, Faktorizáció, Félegész számok, Fibonacci-sorozat, Fibonacci-számok, Gauss-egész, Gyűrű (matematika), Ideál (algebra), Ideál (gyűrűelmélet), Integritási tartomány, Irracionális számok, Java (programozási nyelv), Kétnégyzetszám-tétel, Kínai maradéktétel, Knidoszi Eudoxosz, Kongruencia, Kriptográfia, Kvadratikus test, Lánctört, Legnagyobb közös osztó, Leopold Kronecker, Lineáris kombináció, Logaritmus, Maradékos osztás, Négynégyzetszám-tétel, Püthagorasz, Püthagoreusok, Pitagorasz-tétel, Pitagoraszi számhármasok, Polinom, Prímszámok, Racionális számok, Rekurzió, Relatív prímek, Richard Dedekind, Shor-algoritmus, ..., Számelmélet, Teleszkopikus összeg, Természetes számok, Vektor, Von Mangoldt-függvény, 1994. Bővíteni index (6 több) »

A számelmélet alaptétele

Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.

Új!!: Euklideszi algoritmus és A számelmélet alaptétele · Többet látni »

Abszolút érték

#ÁTIRÁNYÍTÁS Abszolútérték-függvény.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Abszolút érték · Többet látni »

Algebrai egész szám

Algebrai egész számnak, vagy röviden algebrai egésznek nevezzük az olyan komplex számot, amely zérushelye egy egész együtthatós, 1 főegyütthatójú polinomnak.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Algebrai egész szám · Többet látni »

Algoritmus

Ibn Músza al-Hvárizmi abakusza, a „középkor számológépe” Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, népszerűsödése ültette át a köznyelvbe.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Algoritmus · Többet látni »

Aranymetszés

Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Aranymetszés · Többet látni »

Árjabhata

Árjabhata (IAST: Āryabhaṭa) vagy I. Árjabhata (i. sz. 476–550) az első nagy matematikus-csillagász volt az indiai matematika és az indiai csillagászat klasszikus korszakában (kb. i. sz. 5–13. század).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Árjabhata · Többet látni »

Bézout-lemma

A Bézout-lemma Étienne Bézout (1730-1783) nyomán a számelméletben azt állítja, hogy két egész szám, a és b legnagyobb közös osztója előáll a és b egész együtthatós lineáris kombinációjaként: Az s és a t együtthatók a kibővített euklideszi algoritmussal hatásosan számolhatók.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Bézout-lemma · Többet látni »

C (programozási nyelv)

A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével 1969 és 1973 között a UNIX rendszerekre az AT&T Bell Labs-nál.

Új!!: Euklideszi algoritmus és C (programozási nyelv) · Többet látni »

Diofantoszi egyenlet

A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »

Donald Knuth

Donald Ervin Knuth (Milwaukee, Wisconsin, 1938. január 10. –) amerikai matematikus, az informatikai alapműnek számító A számítógép-programozás művészete című könyv szerzője, a TeX betűszedő rendszer kifejlesztője, az algoritmuselemzés „atyjaként” emlegetett tudós.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Donald Knuth · Többet látni »

Eisenstein-egész

Az Eisenstein-egészek (Euler-egészek) az a+b\omega alakú komplex számok, ahol a, b egész számok és \omega.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Eisenstein-egész · Többet látni »

Elemek

Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Elemek · Többet látni »

Eukleidész (matematikus)

Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »

Euklideszi gyűrű

Az euklideszi gyűrű a számelmélet és az algebra egyik speciális fogalma.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Euklideszi gyűrű · Többet látni »

Euler-függvény

grafikonja A \varphi(n) -nel jelölt Euler-függvény (vagy Euler-féle fí-függvény) a matematikában a számelmélet, különösen a moduláris számelmélet egyik igen fontos függvénye, egy egész számokon értelmezett egész értékű ún.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Euler-függvény · Többet látni »

Faktorizáció

''(x + a) (x + b)''-re A faktorizáció azt a folyamatot jelöli, amely során egy objektumot (például egész számok faktorizációja, polinomok faktorizációja, mátrixok faktorizációja) nála valamilyen szempontból „kisebb” elemek szorzatára bontunk.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Faktorizáció · Többet látni »

Félegész számok

A matematikában a félegészek olyan számok, amelyek formája ahol az n egész szám.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Félegész számok · Többet látni »

Fibonacci-sorozat

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fibonacci-számok.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Fibonacci-sorozat · Többet látni »

Fibonacci-számok

A Fibonacci-számok (ejtsd: fibonaccsi) a matematikában az egyik legismertebb másodrendben rekurzív sorozat elemei.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Fibonacci-számok · Többet látni »

Gauss-egész

A Gauss-egészek az a+bi alakú komplex számok, ahol a és b egészek (tehát a komplex számsík rácspontjai).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Gauss-egész · Többet látni »

Gyűrű (matematika)

Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Gyűrű (matematika) · Többet látni »

Ideál (algebra)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ideál (gyűrűelmélet).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Ideál (algebra) · Többet látni »

Ideál (gyűrűelmélet)

Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az R gyűrű I részhalmazát, ha I részgyűrűje R-nek és minden r\in R, s\in I-re rs\in I és sr\in I. Ezt a kapcsolatot R és I között az I \triangleleft R szimbólummal jelöljük.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Ideál (gyűrűelmélet) · Többet látni »

Integritási tartomány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Integritástartomány.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Integritási tartomány · Többet látni »

Irracionális számok

A \sqrt2 irracionális szám szemléltetése Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számot, amely nem racionális, vagyis nem írható fel két egész szám hányadosaként.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Irracionális számok · Többet látni »

Java (programozási nyelv)

A Java kabalafigurája, ''Duke'' A Java általános célú, objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett a ’90-es évek elejétől kezdve egészen 2009-ig, amikor a céget felvásárolta az Oracle.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Java (programozási nyelv) · Többet látni »

Kétnégyzetszám-tétel

A Fermat-tól eredő kétnégyzetszám-tétel a számelmélet egyik fontos tétele, aminek számos, igen különböző bizonyítása ismert.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Kétnégyzetszám-tétel · Többet látni »

Kínai maradéktétel

A kínai maradéktétel a több kongruenciából álló szimultán kongruenciarendszerek megoldhatóságára ad választ.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Kínai maradéktétel · Többet látni »

Knidoszi Eudoxosz

Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi (Knidosz, Kis-Ázsia, i. e. 408 körül – 355 körül, Knidosz, Kis-Ázsia) matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Knidoszi Eudoxosz · Többet látni »

Kongruencia

A kongruencia a számelméletben az oszthatósági kérdéseket, a maradékokkal való számolást radikálisan leegyszerűsítő jelölésmód.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Kongruencia · Többet látni »

Kriptográfia

A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Kriptográfia · Többet látni »

Kvadratikus test

Az algebrai számelméletben a kvadratikus testek a racionális test másodfokú bővítései.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Kvadratikus test · Többet látni »

Lánctört

A lánctört egy olyan kifejezés, aminek alakja Egy lánctört egyszerű, vagy reguláris, ha a_1.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Lánctört · Többet látni »

Legnagyobb közös osztó

A legnagyobb közös osztó a matematikában véges sok szám olyan közös osztója (azaz olyan szám, amely a véges sok szám mindegyikét osztja), amely bármely más közös osztónál nagyobb.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Legnagyobb közös osztó · Többet látni »

Leopold Kronecker

Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7. – Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Leopold Kronecker · Többet látni »

Lineáris kombináció

A lineáris kombináció a lineáris algebra egyik legfontosabb fogalma.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Lineáris kombináció · Többet látni »

Logaritmus

A logaritmus két szám között értelmezett matematikai művelet, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Logaritmus · Többet látni »

Maradékos osztás

A maradékos osztás egy matematikai művelet.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Maradékos osztás · Többet látni »

Négynégyzetszám-tétel

A négynégyzetszám-tétel az additív számelmélet egyik tétele.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Négynégyzetszám-tétel · Többet látni »

Püthagorasz

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Püthagorasz · Többet látni »

Püthagoreusok

Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Püthagoreusok · Többet látni »

Pitagorasz-tétel

a^2 + b^2.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Pitagorasz-tétel · Többet látni »

Pitagoraszi számhármasok

A pitagoraszi számhármasok az egész oldalhosszúságú derékszögű háromszögek oldalhosszaiból álló számhármasok.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Pitagoraszi számhármasok · Többet látni »

Polinom

A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai egész kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Polinom · Többet látni »

Prímszámok

A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Prímszámok · Többet látni »

Racionális számok

A matematikában racionális számnak (hányados- vagy vegyes-törtszámnak) nevezzük két tetszőleges egész szám hányadosát, amelyet többnyire az a/b alakban írunk fel, ahol b nem nulla.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Racionális számok · Többet látni »

Rekurzió

Rekurzívan egymásba ágyazott ismétlődő kép A rekurzió a matematikában, valamint a számítástudományban egy olyan művelet, amely végrehajtásakor a saját maga által definiált műveletet, vagy műveletsort hajtja végre, ezáltal önmagát ismétli; a rekurzió ezáltal egy adott absztrakt objektum sokszorozása önhasonló módon.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Rekurzió · Többet látni »

Relatív prímek

A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Relatív prímek · Többet látni »

Richard Dedekind

Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).

Új!!: Euklideszi algoritmus és Richard Dedekind · Többet látni »

Shor-algoritmus

A Shor-algoritmus (kvantumszámítógépekre tervezett) kvantumalgoritmus, amellyel polinomiális időben végezhető el az egész számok prímfelbontása.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Shor-algoritmus · Többet látni »

Számelmélet

A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Számelmélet · Többet látni »

Teleszkopikus összeg

A teleszkopikus összegek a matematikában olyan összegeket takarnak, amelyekből némi átalakítás és egyszerűsítés után csak véges számú kifejezés összege marad.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Teleszkopikus összeg · Többet látni »

Természetes számok

Természetes számoknak nevezik.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Természetes számok · Többet látni »

Vektor

A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Vektor · Többet látni »

Von Mangoldt-függvény

A matematikában a von Mangoldt-függvény egy Hans von Mangoldtról elnevezett számelméleti függvény.

Új!!: Euklideszi algoritmus és Von Mangoldt-függvény · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Euklideszi algoritmus és 1994 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »