Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
103 kapcsolatok: Arriva, Arriva-Länderbahn-Express, Ústí nad Labem, Železná Ruda, ČD 680 sorozat, Česká Třebová, České Budějovice, České dráhy, České Velenice, Český Krumlov, Bécs, Břeclav, Berlin, Brno, C metróvonal (Prága), Cheb, Cseh nyelv, Déli pályaudvar (Budapest), Děčín, Domažlice, Drezda, Első világháború, EuroCity, Ferrovie dello Stato, Grandi Stazioni, Graz, Győr, Hamburg, Havlíčkův Brod, Hegyeshalom, Hlavní nádraží (metróállomás), Horní Dvořiště, Hradec Králové, I. Ferenc József magyar király, Jihlava, Kaiser Franz-Josephs-Bahn, Karlovy Vary, Kassa, Katowice, Klatovy, Krakkó, LEO Express, Letohrad, Linz, Lipcse (Németország), London, Luhačovice, Magyarország, Második világháború, München, ..., Minszk, Mosonmagyaróvár, Moszkva, Nagymaros-Visegrád megállóhely, Neoreneszánsz, Nicholas Winton, Nyitra (település), Nyugati pályaudvar, Olomouc, Opava (település), Oroszországi Vasutak, Ostrava, Pardubice, Plzeň, Poprád (település), Pozsony, Prága, Prága villamosvonal-hálózata, Prágai metró, Railjet, Railway Gazette International, Regensburg, RegioJet, Szob, Tábor (Csehország), Třeboň, Třinec, Thomas Woodrow Wilson, Trutnov, Varsó, Vasútállomás, Vác, Veselí nad Moravou, Vsetín, Zürich, Zlín, Zsolna, 1871, 1901, 1909, 1919, 1940, 1945, 1953, 1972, 1979, 1994, 2006, 2009, 2011, 2012, 2014, 2016. Bővíteni index (53 több) »
Arriva
250px 250px Az Arriva angliai cég, amely közúti és vasúti személyszállítással foglalkozik több országban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Arriva · Többet látni »
Arriva-Länderbahn-Express
|- | Tartomány: | Bajorország |- | |- | Tartomány: | Bajorország |- | | Az Arriva-Länderbahn-Express, röviden az ALEX egy magán-vasúttársaság Bajorországban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Arriva-Länderbahn-Express · Többet látni »
Ústí nad Labem
Ústí nad Labem (németül: Aussig an der Elbe) város Csehországban, az Elba partján.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Ústí nad Labem · Többet látni »
Železná Ruda
Železná Ruda település Csehországban, a Klatovyi járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Železná Ruda · Többet látni »
ČD 680 sorozat
A ČD 680 sorozat egy cseh nagysebességű villamos motorvonat.
Új!!: Prágai főpályaudvar és ČD 680 sorozat · Többet látni »
Česká Třebová
Česká Třebová település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Česká Třebová · Többet látni »
České Budějovice
České Budějovice (németül Budweis) Csehország déli részén épült.
Új!!: Prágai főpályaudvar és České Budějovice · Többet látni »
České dráhy
A České dráhy akciová společnost (lefordítva Cseh Vasutak Rt., rövidítve ČD) Csehország legjelentősebb vasúttársasága.
Új!!: Prágai főpályaudvar és České dráhy · Többet látni »
České Velenice
České Velenice település Csehországban, a Jindřichův Hradec-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és České Velenice · Többet látni »
Český Krumlov
Český Krumlov (németül: Krumau an der Moldau vagy Böhmisch Krumau, latinul: Crumlaw) város Dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Český Krumlov · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Bécs · Többet látni »
Břeclav
Břeclav (németül: Lundenburg) település Csehországban, Dél-Morvaországban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Břeclav · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Berlin · Többet látni »
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Brno · Többet látni »
C metróvonal (Prága)
A prágai C metróvonal időrendi sorrendben a prágai metró elsőként átadott vonala, melynek első szakaszát 1974-ben nyitották meg.
Új!!: Prágai főpályaudvar és C metróvonal (Prága) · Többet látni »
Cheb
Cheb (németül: Eger) település Csehországban, Chebi járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Cheb · Többet látni »
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Cseh nyelv · Többet látni »
Déli pályaudvar (Budapest)
A Déli pályaudvar Budapest négy legfontosabb vasútállomásának egyike a Keleti, a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar mellett.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Déli pályaudvar (Budapest) · Többet látni »
Děčín
Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Děčín · Többet látni »
Domažlice
Domažlice település Csehországban, a Domažlicei járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Domažlice · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Drezda · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Első világháború · Többet látni »
EuroCity
EuroCity 101-es mozdony vontat svájci és német kocsikból álló Eurocity vonatot Az EuroCity, rövidítve EC egy nemzetközi vasúti szolgáltatást jelöl az európai városközi vasúthálózaton belül.
Új!!: Prágai főpályaudvar és EuroCity · Többet látni »
Ferrovie dello Stato
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ferrovie dello Stato Italiane.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Ferrovie dello Stato · Többet látni »
Grandi Stazioni
A GrandiStazioni a Ferrovie dello Stato (Olasz Államvasutak) leányvállalata, melynek feladata Olaszország 13 legfontosabb pályaudvarának üzemeltetése.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Grandi Stazioni · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Graz · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Győr · Többet látni »
Hamburg
Hamburg ((.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Hamburg · Többet látni »
Havlíčkův Brod
Havlíčkův Brod (németül Deutschbrod) település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Havlíčkův Brod · Többet látni »
Hegyeshalom
misc.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Hegyeshalom · Többet látni »
Hlavní nádraží (metróállomás)
Hlavní nádraží egy metróállomás Prágában a prágai C metró vonalán.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Hlavní nádraží (metróállomás) · Többet látni »
Horní Dvořiště
Horní Dvořiště település Csehországban, a Český Krumlov-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Horní Dvořiště · Többet látni »
Hradec Králové
Hradec Králové (magyarul Királyvárad vagy Királygréce, németül Königgrätz) város Csehországban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Hradec Králové · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Prágai főpályaudvar és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Jihlava
Jihlava (németül Iglau) város a Cseh Köztársaságban, Csehország és Morvaország határán, a Jihlava patak partján.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Jihlava · Többet látni »
Kaiser Franz-Josephs-Bahn
A k.k. privilegierte Kaiser Franz-Josephs-Bahn, rövidítve: KFJB (Magyar nyelven: Ferenc József császár Vasút) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, mely nevét I. Ferenc József császárról kapta.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Kaiser Franz-Josephs-Bahn · Többet látni »
Karlovy Vary
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Karlovy Vary · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Kassa · Többet látni »
Katowice
Katowice (IPA:, csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Katowice · Többet látni »
Klatovy
Klatovy település Csehországban, a Plzeňský kerületben.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Klatovy · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Krakkó · Többet látni »
LEO Express
Leo Express A Leo Express egy csehországi személyszállító magán vasúttársaság.
Új!!: Prágai főpályaudvar és LEO Express · Többet látni »
Letohrad
Letohrad település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Letohrad · Többet látni »
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Linz · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Lipcse (Németország) · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Prágai főpályaudvar és London · Többet látni »
Luhačovice
Luhačovice város Csehországban a Zlíni kerület Zlíni járásában.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Luhačovice · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Második világháború · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és München · Többet látni »
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Minszk · Többet látni »
Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Mosonmagyaróvár · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Moszkva · Többet látni »
Nagymaros-Visegrád megállóhely
Nagymaros-Visegrád megállóhely egy Pest vármegyei vasúti megállóhely Nagymaros településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Nagymaros-Visegrád megállóhely · Többet látni »
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Neoreneszánsz · Többet látni »
Nicholas Winton
Sir Nicholas George Winton (eredeti nevén Nicholas Wertheim; London, 1909. május 19. – Slough, 2015. július 1.) brit tőzsdeügynök, aki közvetlenül a második világháború kitörése előtt feltehetően 669, többségükben zsidó gyermeket mentett ki a náci ellenőrzés alatt álló Prágából az Egyesült Királyságba.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Nicholas Winton · Többet látni »
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Nyitra (település) · Többet látni »
Nyugati pályaudvar
A Nyugati pályaudvar Budapest legrégebbi vasúti fejállomása a mai Nagykörút Teréz körúti szakasza mellett a VI. kerületben.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Nyugati pályaudvar · Többet látni »
Olomouc
Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Olomouc · Többet látni »
Opava (település)
Opava (németül Troppau, lengyelül Opawa) város Csehország keleti részén.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Opava (település) · Többet látni »
Oroszországi Vasutak
Oroszország vasúti fővonalai Egy RZSD ED4MKMusorozatú motorvonat A Transzszibériai vasútvonal vége Vlagyivosztokban Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) 2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszország vasúthálózatának üzemeltetője.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Oroszországi Vasutak · Többet látni »
Ostrava
Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése:, kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Ostrava · Többet látni »
Pardubice
Pardubice (németül Pardubitz) város a Cseh Köztársaságban, Csehország tartomány keleti részében.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Pardubice · Többet látni »
Plzeň
A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Plzeň · Többet látni »
Poprád (település)
Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Poprád (település) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Pozsony · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Prága · Többet látni »
Prága villamosvonal-hálózata
Prága villamosvonal-hálózata Csehország legnagyobb hálózata, teljes hossza eléri a 142 km-t. 25 nappali és 9 éjszakai vonalból áll.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Prága villamosvonal-hálózata · Többet látni »
Prágai metró
A prágai metró egy 65,5 km hosszú, 61 állomással rendelkező 3 vonalas metrórendszer, mely Csehország fővárosát, Prágát szolgálja ki, melynek legfontosabb közlekedési eszköze.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Prágai metró · Többet látni »
Railjet
Az egyik Railjet-próbafestésű Taurus Saalfelden-ben 2007-ben Railjet festésű mozdony 2007-ben egy EuroCityvel Utastájékoztató tábla Kelenföldön Business osztály A másodosztály utastere Railjet mozdony...... és a hozzá tartozó vezérlőkocsi A Railjet az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) 2008/2009-es menetrendjében megjelent új vonatnem, mely legelőször Budapest-Keleti pályaudvar–Wien Westbahnhof–München Hauptbahnhof között közlekedett.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Railjet · Többet látni »
Railway Gazette International
A Railway Gazette International egy havonta megjelenő, angol nyelvű vasúti újság.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Railway Gazette International · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Regensburg · Többet látni »
RegioJet
A RegioJet a.s. egy magántulajdonú vasúttársaság Csehországban és Szlovákiában.
Új!!: Prágai főpályaudvar és RegioJet · Többet látni »
Szob
Szob város Pest vármegyében, a Szobi járás központja.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Szob · Többet látni »
Tábor (Csehország)
Kotnov vára, Bechyněi kapu Tábor település Csehországban, a Dél-Csehországi kerületben (Jihočeský kraj). A Tábori járás székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Tábor (Csehország) · Többet látni »
Třeboň
Třeboň település Csehországban, a Jindřichův Hradec-i járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Třeboň · Többet látni »
Třinec
Třinec település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Třinec · Többet látni »
Thomas Woodrow Wilson
Woodrow Wilson emlékműve Poznańban, a Wilson parkban Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Thomas Woodrow Wilson · Többet látni »
Trutnov
Trutnov település Csehországban, az Észak csehországi régióban, a Hradec Králové-i kerületben fekvő település.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Trutnov · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Varsó · Többet látni »
Vasútállomás
Frankfurt Hauptbahnhof A vasúti közlekedés és a vasúti hálózat meghatározó részét képzik a vasútállomások.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Vasútállomás · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Vác · Többet látni »
Veselí nad Moravou
Veselí nad Moravou (németül: Wessely an der March, korábban Wesseli an der March, Wessele, Wesele) település Csehországban, Hodoníni járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Veselí nad Moravou · Többet látni »
Vsetín
Vsetín település Csehországban, Vsetíni járásban.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Vsetín · Többet látni »
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Zürich · Többet látni »
Zlín
A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől. Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a ''Jižní Svahy'' városrészre A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben Zlín város Csehországban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Zlín · Többet látni »
Zsolna
Zsolna város Szlovákiában.
Új!!: Prágai főpályaudvar és Zsolna · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1871 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1901 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1909 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1919 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1940 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1945 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1953 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1972 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1979 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 1994 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2006 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2009 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2011 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2012 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2014 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Prágai főpályaudvar és 2016 · Többet látni »
