Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
156 kapcsolatok: Alamóc, Amerikai Egyesült Államok, ANO 2011, Bécs, Bohumín, Brno városi járás, Coventry, Csehország, Csehország uralkodóinak listája, Csehszlovákia, Drezda, Egyesült Királyság, Első világháború, Frýdek-místeki járás, Görögország, Habsburg Birodalom, Horvátország, Husziták, IV. Károly német-római császár, Ivan Lendl, Kassa, Katowice, Krakkó, Lengyel nyelv, Lengyelország, Magyarország, Második világháború, Miskolc, Morva-sziléziai kerület, Morvaország, Német nyelv, Németország, Nový Jičín-i járás, Odera, Opavai járás, Oroszország, Ostrava városi járás, Příbram, Pireusz, Pittsburgh, Plzeň, Prága, Rothschild család, Split, Szilézia, Szlovákia, Távíró, Törvényhatósági jogú város, Trolibusz, VIII. század, ..., Villamos, Villamos vontatás, Vizovice, Volgográd, X. század, Zsinagóga, 1245, 1267, 1279, 1281, 1297, 1362, 1371, 1376, 1428, 1437, 1539, 1556, 1618, 1625, 1626, 1642, 1648, 1650, 1747, 1763, 1828, 1847, 1848, 1861, 1862, 1864, 1868, 1869, 1870, 1872, 1873, 1875, 1877, 1879, 1880, 1883, 1884, 1888, 1889, 1890, 1894, 1895, 1897, 1898, 19. század, 1900, 1901, 1903, 1904, 1906, 1907, 1913, 1914, 1918, 1919, 1923, 1924, 1926, 1928, 1929, 1930, 1934, 1935, 1939, 1940, 1941, 1944, 1945, 1949, 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1957, 1959, 1960, 1961, 1964, 1968, 1971, 1976, 1986, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 20. század, 2001, 2002, 2005, 2006, 2007, 2014. Bővíteni index (106 több) »
Alamóc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Olomouc.
Új!!: Ostrava és Alamóc · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Ostrava és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
ANO 2011
ANO 2011 (csehül: Akce nespokojených občanů, ANO; magyarul: Elégedetlen Polgárok Akciója, más értelemben az ANO Igen-t jelent) egy csehországi, centrista, populista párt, amit Andrej Babiš Csehország második leggazdagabb embere, a MAFRA médiacég és az Agrofert-konszern tulajdonosa alapított.
Új!!: Ostrava és ANO 2011 · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Ostrava és Bécs · Többet látni »
Bohumín
Bohumín (németül Oderberg, lengyelül Bogumin) csehországi város.
Új!!: Ostrava és Bohumín · Többet látni »
Brno városi járás
A Brno városi járás A Brno városi járás (csehül: Okres Brno-město) Csehország Dél-morvaországi kerületében (Jihomoravský kraj) elterülő hét közigazgatási egység egyike.
Új!!: Ostrava és Brno városi járás · Többet látni »
Coventry
Coventry város az Egyesült Királyságban, Angliában, West Midlandsben.
Új!!: Ostrava és Coventry · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Ostrava és Csehország · Többet látni »
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Új!!: Ostrava és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Ostrava és Csehszlovákia · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Ostrava és Drezda · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Ostrava és Egyesült Királyság · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Ostrava és Első világháború · Többet látni »
Frýdek-místeki járás
A Frýdek-Místeki járás A Frýdek-místeki járás (csehül: Okres Frýdek-Místek) közigazgatási egység Csehország Morva-sziléziai kerületében.
Új!!: Ostrava és Frýdek-místeki járás · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Ostrava és Görögország · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Ostrava és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Ostrava és Horvátország · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Ostrava és Husziták · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Ostrava és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
Ivan Lendl
Ivan Lendl (Ostrava, Csehszlovákia, 1960. március 7. –) az 1980-as évek legkiemelkedőbb profi teniszezője, korábbi világelső.
Új!!: Ostrava és Ivan Lendl · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Ostrava és Kassa · Többet látni »
Katowice
Katowice (IPA:, csehül Katovice, németül Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
Új!!: Ostrava és Katowice · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Ostrava és Krakkó · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Ostrava és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Ostrava és Lengyelország · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ostrava és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Ostrava és Második világháború · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Ostrava és Miskolc · Többet látni »
Morva-sziléziai kerület
A Morva-sziléziai kerület (csehül Moravskoslezský kraj) közigazgatási egység Csehország keleti részén.
Új!!: Ostrava és Morva-sziléziai kerület · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Ostrava és Morvaország · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Ostrava és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Ostrava és Németország · Többet látni »
Nový Jičín-i járás
A Nový Jičín-i járás A Nový Jičín-i járás (csehül: Okres Nový Jičín) közigazgatási egység Csehország Morva-sziléziai kerületében.
Új!!: Ostrava és Nový Jičín-i járás · Többet látni »
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Új!!: Ostrava és Odera · Többet látni »
Opavai járás
Az Opavai járás Az Opavai járás (csehül: Okres Opava) közigazgatási egység Csehország Morva-sziléziai kerületében.
Új!!: Ostrava és Opavai járás · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Ostrava és Oroszország · Többet látni »
Ostrava városi járás
Az Ostrava városi járás Az Ostrava városi járás (csehül: Okres Ostrava) közigazgatási egység Csehország Morva-sziléziai kerületében.
Új!!: Ostrava és Ostrava városi járás · Többet látni »
Příbram
Příbram település Csehországban, a Příbrami járásban.
Új!!: Ostrava és Příbram · Többet látni »
Pireusz
Dodekanészosz-szigetek felé Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra.
Új!!: Ostrava és Pireusz · Többet látni »
Pittsburgh
Pittsburgh (IPA) Pennsylvania állam második legnagyobb városa, valamint Allegheny megye fővárosa.
Új!!: Ostrava és Pittsburgh · Többet látni »
Plzeň
A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.
Új!!: Ostrava és Plzeň · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Ostrava és Prága · Többet látni »
Rothschild család
A család címere A Rothschild család (kiejtése magyarul: rotsild) nagy múltú, Frankfurtból származó zsidó család.
Új!!: Ostrava és Rothschild család · Többet látni »
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Ostrava és Split · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Ostrava és Szilézia · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Ostrava és Szlovákia · Többet látni »
Távíró
Egy morzetávíró sematikus rajza (1. adó, 2. vevő, 3. megszakító, 4. áramforrás, 5. földelés, 6. vezeték, 7. elektromágnes, 8. írófej, 9. papírtekercs, 10. íróhenger, 11. továbbítóhenger, 12. papírszalag) A távíró célja az adattovábbítás nagy távolságra.
Új!!: Ostrava és Távíró · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Ostrava és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Trolibusz
Ganz-Solaris Trollino 12-A típusú trolibusz Budapesten A trolibusz olyan közúti tömegközlekedési elektromos hajtású, gumikerekes jármű, amelyet áramszedők kapcsolnak a felsővezetékhez, amiből a mozgáshoz szükséges energiát kapja.
Új!!: Ostrava és Trolibusz · Többet látni »
VIII. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS 8. század.
Új!!: Ostrava és VIII. század · Többet látni »
Villamos
Tatra T5C5 és CAF Urbos típusú villamosok Budapesten, a Clark Ádám téren Villamos füves pályán Párizsban Egy százéves villamos, időszakosan kiállítva Budapesten A villamos (közúti villamos vasút) elektromossággal működő olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
Új!!: Ostrava és Villamos · Többet látni »
Villamos vontatás
A vasúti vontatás első évszázada a gőzvontatás egyeduralmát jelentette.
Új!!: Ostrava és Villamos vontatás · Többet látni »
Vizovice
Vizovice város Csehországban, a Zlíni járásban.
Új!!: Ostrava és Vizovice · Többet látni »
Volgográd
Volgográd lakosságát tekintve Oroszország 13.
Új!!: Ostrava és Volgográd · Többet látni »
X. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS 10. század.
Új!!: Ostrava és X. század · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: Ostrava és Zsinagóga · Többet látni »
1245
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1245 · Többet látni »
1267
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1267 · Többet látni »
1279
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1279 · Többet látni »
1281
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1281 · Többet látni »
1297
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1297 · Többet látni »
1362
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1362 · Többet látni »
1371
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1371 · Többet látni »
1376
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1376 · Többet látni »
1428
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1428 · Többet látni »
1437
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1437 · Többet látni »
1539
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1539 · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1556 · Többet látni »
1618
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1618 · Többet látni »
1625
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1625 · Többet látni »
1626
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1626 · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1642 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1648 · Többet látni »
1650
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1650 · Többet látni »
1747
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1747 · Többet látni »
1763
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1763 · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1828 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1848 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Ostrava és 1861 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1862 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1864 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1868 · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1869 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1870 · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1872 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1873 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1875 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1877 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1879 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1880 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1883 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1884 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1888 · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1889 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1890 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1894 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1895 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1897 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1898 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Ostrava és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Ostrava és 1900 · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Ostrava és 1901 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1903 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1904 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1906 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1907 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1913 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1914 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1919 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1923 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1924 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1926 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1928 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1929 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1930 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Ostrava és 1934 · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1935 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1939 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1940 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1941 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Ostrava és 1945 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1949 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1950 · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1951 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1952 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1953 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1954 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1957 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1959 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1960 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1961 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1964 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1968 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1971 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1976 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1986 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Ostrava és 1990 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1991 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1992 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Ostrava és 1993 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1994 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1995 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1997 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 1998 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Ostrava és 20. század · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Ostrava és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Ostrava és 2002 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Ostrava és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Ostrava és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Ostrava és 2007 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Ostrava és 2014 · Többet látni »
