Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
36 kapcsolatok: Augusztus 10., Augusztus 15., Ausztria, Őrség, Csendlak, Első világháború, Gornja Radgona, Hajdina, Horvát nyelv, Horvátország, Hum, Kaj nyelvjárás, Kranj, Ligetfalva (Szlovénia), Ljubljana, Magyar nyelv, Magyarország, Maribor, Második világháború, Mura (Dráva), Muraköz, Muravidék, Nagyboldogasszony, Német nyelv, Ormosd, Peter Dajnko, Ráckanizsa, Seregély, Slovenske gorice, Stájerország, Szécsénykút, Szlovén nyelv, Szlovénia, Végfalva (Ráckanizsa), Vend nyelv, Vendvidék.
- Szlovénia történelmi-földrajzi tájai
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Megnézni Prlekija és Augusztus 10.
Augusztus 15.
Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.
Megnézni Prlekija és Augusztus 15.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Prlekija és Ausztria
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Megnézni Prlekija és Őrség
Csendlak
Csendlak (1887-ig Tissina) főleg szlovének által lakott falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska statisztikai régióban.
Megnézni Prlekija és Csendlak
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Prlekija és Első világháború
Gornja Radgona
Gornja Radgona (régi magyar nevén Regede vagy Felsőregede, németül Oberradkersburg, vendül Gorenja Radgonja) egy szlovéniai kisváros és az azonos nevű község (járás) központja a Mura déli partján.
Megnézni Prlekija és Gornja Radgona
Hajdina
A hajdina (Fagopyrum esculentum, pohánka) Ázsia középső, mérsékelt égövi részén honos növény.
Megnézni Prlekija és Hajdina
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Prlekija és Horvát nyelv
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Prlekija és Horvátország
Hum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hum (egyértelműsítő lap).
Megnézni Prlekija és Hum
Kaj nyelvjárás
A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.
Megnézni Prlekija és Kaj nyelvjárás
Kranj
Kranj város Szlovéniában és egyben a 11 szlovén városi község (mestna občina) egyikének, Kranj városi községnek a székhelye.
Megnézni Prlekija és Kranj
Ligetfalva (Szlovénia)
Ligetfalva Szlovénia keleti felén, a horvát határ mellett, Ráckanizsában a Ščavnica jobb partján fekszik.
Megnézni Prlekija és Ligetfalva (Szlovénia)
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Megnézni Prlekija és Ljubljana
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Prlekija és Magyar nyelv
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Prlekija és Magyarország
Maribor
Maribor (németül Marburg an der Drau) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye.
Megnézni Prlekija és Maribor
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Prlekija és Második világháború
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Megnézni Prlekija és Mura (Dráva)
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Megnézni Prlekija és Muraköz
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Megnézni Prlekija és Muravidék
Nagyboldogasszony
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
Megnézni Prlekija és Nagyboldogasszony
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Prlekija és Német nyelv
Ormosd
Ormosd (vendül Ormošd, szlovénul Ormož, németül Friedau) város és Ormosd község központja Szlovéniában, a Dráva határfolyó északi (bal) partján, Maribortól -re délkeletre.
Megnézni Prlekija és Ormosd
Peter Dajnko
Peter Dajnko egyik műve: ''Az Ó- és Újszövetség történetei,'' (1826). Peter Dajnko (korabeli írásmód szerint Dainko) (Kerschbach, 1787. április 23. – Groß Sonntag, 1873. február 22.) szlovén filológus, író, nyelvész, méhész és római katolikus pap.
Megnézni Prlekija és Peter Dajnko
Ráckanizsa
Ráckanizsa (szlovénül Razkrižje) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában.
Megnézni Prlekija és Ráckanizsa
Seregély
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Prlekija és Seregély
Slovenske gorice
Slovenske gorice ritkán Szlovén gorice tájegység Szlovéniában, Maribortól keletre.
Megnézni Prlekija és Slovenske gorice
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Megnézni Prlekija és Stájerország
Szécsénykút
Szécsénykút (1887-ig Petancz) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Megnézni Prlekija és Szécsénykút
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Prlekija és Szlovén nyelv
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Megnézni Prlekija és Szlovénia
Végfalva (Ráckanizsa)
Végfalva Szlovénia keleti felén, a horvát határ mellett, Ráckanizsában a Ščavnica partján fekszik.
Megnézni Prlekija és Végfalva (Ráckanizsa)
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Megnézni Prlekija és Vend nyelv
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Megnézni Prlekija és Vendvidék
Lásd még
Szlovénia történelmi-földrajzi tájai
- Gorenjska
- Krajna (Szlovénia)
- Muravidék
- Podravina
- Prlekija