Tartalomjegyzék
9 kapcsolatok: Abüdosz (Egyiptom), Entemena, Mezopotámia, Nagada II, Nagada-kultúra, Palotahomlokzat, Sumerek, Szíjtégla, Umm el-Kaáb.
Abüdosz (Egyiptom)
Abüdosz (eredeti ókori egyiptomi neve 3bḏw, arabul Abidusz vagy Arabat el-Madfune) település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül délre, a Nílus nyugati partján.
Megnézni Plánkonvex tégla és Abüdosz (Egyiptom)
Entemena
alapköve a Lugalkigiseduduval kötött testvérségről, a legrégibb ismert diplomáciai „okirat” Entemena (i. e. 2400 körül) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, enszije, I. Enannatum fia, Éannatum unokaöccse volt.
Megnézni Plánkonvex tégla és Entemena
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Plánkonvex tégla és Mezopotámia
Nagada II
A Nagada II.
Megnézni Plánkonvex tégla és Nagada II
Nagada-kultúra
Gránit sólyomszobor a Nagada-kultúra utolsó szakaszából A Nagada-kultúra a mai Nagada (arabul نقادة, a kiejtést helyesebben tükröző átiratban Nakáda) településről (ókori egyiptomi nevén Nubit), a típuslelőhelyről kapta a nevét.
Megnézni Plánkonvex tégla és Nagada-kultúra
Palotahomlokzat
o.
Megnézni Plánkonvex tégla és Palotahomlokzat
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Plánkonvex tégla és Sumerek
Szíjtégla
A szíjtégla jellegzetes mezopotámiai építőanyag, a napon szárított vályogtégla méret és alak szerinti megnevezése.
Megnézni Plánkonvex tégla és Szíjtégla
Umm el-Kaáb
Umm el-Kaáb (Umm al-Qaʿābp-q:r-O49-->) egy arab földrajzi kifejezés a mai Egyiptomban, az ókori Abüdosz mellett.
Megnézni Plánkonvex tégla és Umm el-Kaáb
Ismert mint Göngyölt tégla.