Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Antant, Anton Ivanovics Gyenyikin, Augusztus 27., Balti országok, Belgium, Belgrád, Brüsszel, Első világháború, Józef Piłsudski, Konstantinápoly, Kozákok, Krím, Leninizmus, Liberalizmus, Második Lengyel Köztársaság, Monarchia, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Német nyelv, Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929), Orosz Birodalom, Orosz nyelv, Orosz–japán háború, Oroszok, Oroszországi polgárháború, Szovjetunió, Volga, Volgográd, 1878, 1917-es októberi orosz forradalom, 1928.
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Antant · Többet látni »
Anton Ivanovics Gyenyikin
Anton Ivanovics Gyenyikin (Анто́н Ива́нович Дени́кин; Włocławek, 1872. december 16. – Michigan, 1947. augusztus 8.) az Orosz cári hadsereg altábornagya, és az egyik legfontosabb fehérgárdista tábornok volt az oroszországi polgárháborúban.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Anton Ivanovics Gyenyikin · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Augusztus 27. · Többet látni »
Balti országok
A balti országok fekvése Európában Balti országoknak három, független államot neveznek: (északról dél felé haladva) Észtország, Lettország és Litvánia hármasát.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Balti országok · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Belgium · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Belgrád · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Brüsszel · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Első világháború · Többet látni »
Józef Piłsudski
Józef Klemens Piłsudski (Zułów, 1867. december 5. – Varsó, 1935. május 12.) lengyel államférfi, marsall, tábornagy, a Második Lengyel Köztársaság első államfője (1918–1922), majd az 1926–1935 közötti tekintélyuralmi rendszer irányítója, a hadsereg vezetője.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Józef Piłsudski · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Konstantinápoly · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Kozákok · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Krím · Többet látni »
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Leninizmus · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Liberalizmus · Többet látni »
Második Lengyel Köztársaság
Második Köztársaság az 1918–1939 között létező lengyel állam nem hivatalos neve. A függetlenség végleges elvesztése után Lengyelországot felosztották három állam közt: Ausztria, Oroszország és Poroszország. 1807-ben Napóleon létrehozta a lengyel államot pótló Varsói Hercegséget, amely 1815-ig létezett. A bécsi kongresszuson megalakították az Orosz Birodalommal perszonálunióban levő, elméletileg autonóm „kongresszusi” Lengyel Királyságot. Az oroszok nem tartották be a szerződést, korlátozták a lengyel autonómiát, ez két felkelést robbantott ki: az 1830. novemberit és az 1863. januárit. A poroszok az általuk elvett területeken megalakították Poseni Nagyhercegséget, az osztrákok pedig az általuk elvett egész területből Galícia és Lodoméria tartományt. 1815 és 1846 között egy félig független államocska is létezett Krakkói Köztársaság (Rzeczpospolita Krakowska) néven. Az első világháborúban a központi hatalmak elfoglalták az Oroszország által megszállt lengyel területeket (1915), lehetővé tették a lengyel Kormányzó Tanács (1916) és a kormány (1917, Jan Kucharzewski miniszterelnökkel) létrehozását. A központi hatalmak veresége lehetőséget adott a lengyeleknek, hogy visszaszerezzék a függetlenséget, amit 1918. november 11-én hirdettek ki. Józef Piłsudski lett az államfő (Naczelnik Państwa a köztársasági elnök kötelességeit teljesítette az elnökválasztásig).
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Monarchia · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Német nyelv · Többet látni »
Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929)
Ifjabb Nyikolaj Nyikolajevics orosz nagyherceg (oroszul: Великий князь Николай Николаевич Романов; Szentpétervár, 1856. november 6./18. – Antibes, 1929. január 5.) orosz nagyherceg, az első világháború kezdetén az Orosz Cári Hadsereg főparancsnoka, 1915–1917 között a Kaukázus cári helytartója.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929) · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Orosz nyelv · Többet látni »
Orosz–japán háború
Az orosz–japán háború (1904–1905) Oroszország és Japán háborúja volt a 20. század elején, elsődleges tétje pedig az, hogy a két nagyhatalom közül melyikük lesz a Távol-Kelet (elsősorban Kína és Korea) gyarmatosítója.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Orosz–japán háború · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Oroszok · Többet látni »
Oroszországi polgárháború
Az oroszországi polgárháború (Grazsdanszkaja vojna v Rosszii) 1917-től 1922-ig tartó belháborús konfliktus volt Szovjet-Oroszországban (1922. december 30-tól Szovjetunió) a vörösök, a fehérek, illetve az egykori cári Oroszország nemzetiségei között.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Oroszországi polgárháború · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Szovjetunió · Többet látni »
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Volga · Többet látni »
Volgográd
Volgográd lakosságát tekintve Oroszország 13.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és Volgográd · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és 1878 · Többet látni »
1917-es októberi orosz forradalom
Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom 1917.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és 1917-es októberi orosz forradalom · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Pjotr Nyikolajevics Vrangel és 1928 · Többet látni »
