Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: Andezit, Arrabonicum flórajárás, Északi-középhegység, Bakonyicum flóravidék, Balatonicum flórajárás, Bükkösök, Budai nyúlfarkfű, Budai-hegység, Colocense flórajárás, Csikófark, Dolomit, Duna, Dunántúli-középhegység, Elterjedési terület, Endemikus élőlény, Eupannonicum flóravidék, Gerecse, Gyertyános–tölgyes, Hársas törmeléklejtő-erdő, Hárshegyi homokkő, Homokkő, Karbonátos kőzetek, Karszt-bokorerdő, Kék szamárkenyér, Kőtörő aszúszegfű, Keszthelyi-fennsík, Magyar gurgolya, Méregölő sisakvirág, Mészkő (kőzet), Medvehagyma, Miocén, Nagy-Hárs-hegy, Növénytársulás, Pilis (hegység), Pilisi len, Reliktum faj, Sárga cserszömörce, Szirti gyöngyvessző, Tétényi-fennsík, Vértes (hegység), Vesprimense flórajárás, Visegradense flórajárás, Visegrádi-hegység.
Andezit
Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.
Új!!: Pilisense flórajárás és Andezit · Többet látni »
Arrabonicum flórajárás
A gyakorlatilag a Kisalfölddel azonos Arrabonicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék (Alföldek) legnyugatibb flórajárása.
Új!!: Pilisense flórajárás és Arrabonicum flórajárás · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Pilisense flórajárás és Északi-középhegység · Többet látni »
Bakonyicum flóravidék
A Bakonyicum a Pannonicum flóratartomány egyik flóravidéke.
Új!!: Pilisense flórajárás és Bakonyicum flóravidék · Többet látni »
Balatonicum flórajárás
A Balatonicum a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék délnyugati flórajárása.
Új!!: Pilisense flórajárás és Balatonicum flórajárás · Többet látni »
Bükkösök
A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).
Új!!: Pilisense flórajárás és Bükkösök · Többet látni »
Budai nyúlfarkfű
A budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medence középső részén endemikus faja.
Új!!: Pilisense flórajárás és Budai nyúlfarkfű · Többet látni »
Budai-hegység
A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.
Új!!: Pilisense flórajárás és Budai-hegység · Többet látni »
Colocense flórajárás
A Mezőföldet és a Solti-síkságot magába foglaló Colocense flórajárás az Eupannonicum flóravidék részeként a Duna két partján terül el.
Új!!: Pilisense flórajárás és Colocense flórajárás · Többet látni »
Csikófark
A csikófark a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó csikófarkfélék (Ephedraceae) családjának egyetlen és névadó nemzetsége.
Új!!: Pilisense flórajárás és Csikófark · Többet látni »
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Pilisense flórajárás és Dolomit · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Pilisense flórajárás és Duna · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Pilisense flórajárás és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Elterjedési terület
A répafenyő ''(Pinus)'' nemzetség elterjedési területe Valamely élőlény elterjedési területe (area, área) az a terület, amelyen az illető élőlényt (fajt, családot, osztályt, törzset stb.) megtalálhatjuk; ahol annak egyedei élnek.
Új!!: Pilisense flórajárás és Elterjedési terület · Többet látni »
Endemikus élőlény
vörös listája alapján Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg).
Új!!: Pilisense flórajárás és Endemikus élőlény · Többet látni »
Eupannonicum flóravidék
Az Eupannonicum (Alföldek) a Pannonicum flóratartomány legnagyobb területű flóravidéke.
Új!!: Pilisense flórajárás és Eupannonicum flóravidék · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Pilisense flórajárás és Gerecse · Többet látni »
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Új!!: Pilisense flórajárás és Gyertyános–tölgyes · Többet látni »
Hársas törmeléklejtő-erdő
A hársas törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum) a sziklai sztyepperdő nedvesebb, északnak néző oldalakon kialakuló változata.
Új!!: Pilisense flórajárás és Hársas törmeléklejtő-erdő · Többet látni »
Hárshegyi homokkő
A hárshegyi homokkő a korai oligocén időszakban képződött, sekélytengeri (litorális, illetve sekély szublitorális, alsó részén csökkent sósvízi, lagunáris) üledékes kőzet.
Új!!: Pilisense flórajárás és Hárshegyi homokkő · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Pilisense flórajárás és Homokkő · Többet látni »
Karbonátos kőzetek
Karbonátosnak az olyan üledékes kőzeteket nevezzük, amelyek anyagának nagyobbik része valamilyen karbonátásvány (a leggyakrabban kalcit vagy dolomit, ritkábban aragonit, magnezit stb.). Nem soroljuk a karbonátos kőzetek közé azokat az üledékes kőzeteket, amelyek anyagának meghatározó része mangán-, illetve vaskarbonát (rodokrozit, illetve sziderit): ezeket mangános kőzeteknek, illetve üledékes vaskőzeteknek nevezzük.
Új!!: Pilisense flórajárás és Karbonátos kőzetek · Többet látni »
Karszt-bokorerdő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karsztbokorerdő.
Új!!: Pilisense flórajárás és Karszt-bokorerdő · Többet látni »
Kék szamárkenyér
A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja.
Új!!: Pilisense flórajárás és Kék szamárkenyér · Többet látni »
Kőtörő aszúszegfű
A kőtörő aszúszegfű avagy egyszerűen kőtörő szegfű (Petrorhagia saxifraga, korábbi nevén: Tunica saxifraga) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó aszúszegfű (Petrorhagia) nemzetség három, Magyarországon is honos fajának egyike.
Új!!: Pilisense flórajárás és Kőtörő aszúszegfű · Többet látni »
Keszthelyi-fennsík
A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található fennsík.
Új!!: Pilisense flórajárás és Keszthelyi-fennsík · Többet látni »
Magyar gurgolya
A magyar gurgolya (Seseli leucospermum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Pilisense flórajárás és Magyar gurgolya · Többet látni »
Méregölő sisakvirág
A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.
Új!!: Pilisense flórajárás és Méregölő sisakvirág · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Pilisense flórajárás és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Medvehagyma
A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilisense flórajárás és Medvehagyma · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Pilisense flórajárás és Miocén · Többet látni »
Nagy-Hárs-hegy
A Nagy-Hárs-hegy egy hegy a Budai-hegységben, Budapest területén.
Új!!: Pilisense flórajárás és Nagy-Hárs-hegy · Többet látni »
Növénytársulás
A növénytársulás (asszociáció) a vegetáció kisebb területi egységek, tájak növényzeti típusainak részletesebb leírására használt alapegysége.
Új!!: Pilisense flórajárás és Növénytársulás · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Pilisense flórajárás és Pilis (hegység) · Többet látni »
Pilisi len
A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Új!!: Pilisense flórajárás és Pilisi len · Többet látni »
Reliktum faj
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak (illetve élő kövületeknek) adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún.
Új!!: Pilisense flórajárás és Reliktum faj · Többet látni »
Sárga cserszömörce
A sárga cserszömörce vagy egyszerűen csak cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Pilisense flórajárás és Sárga cserszömörce · Többet látni »
Szirti gyöngyvessző
A szirti gyöngyvessző (Spiraea media) a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató, cserje termetű növény.
Új!!: Pilisense flórajárás és Szirti gyöngyvessző · Többet látni »
Tétényi-fennsík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület.
Új!!: Pilisense flórajárás és Tétényi-fennsík · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Pilisense flórajárás és Vértes (hegység) · Többet látni »
Vesprimense flórajárás
A Vesprimense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék középső részének flórajárása.
Új!!: Pilisense flórajárás és Vesprimense flórajárás · Többet látni »
Visegradense flórajárás
A Visegradense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék északkeleti részének flórajárása.
Új!!: Pilisense flórajárás és Visegradense flórajárás · Többet látni »
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Új!!: Pilisense flórajárás és Visegrádi-hegység · Többet látni »
