Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
128 kapcsolatok: Ajándék-barlang, Amfiteátrum-barlang, Apró nőszirom, Ariadne-barlangrendszer, Ürömi-víznyelőbarlang, Északi-középhegység, Bajszos sármány, Bakonyicum flóravidék, Barkócaberkenye, Barna kánya, Békásmegyer, Búbos banka, Bükkösök, Budapest, Csókavári-barlang, Cserje, Csertölgy, Csillaghegy, Déli méhfű, Dénes György (geográfus), Dera-patak, Dobogó-kő, Dolomit, Duna, Dunazug-hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Egybibés galagonya, Erdei pacsirta, Erdeifenyő, Esztergom, Európai vörösfenyő, Fekete gólya, Fekete kökörcsin, Feketefenyő, Galambvirág, Gímpáfrány, Gyöngybagoly, Gyöngyvirág, Gyertyános–tölgyes, Gyurgyalag, Hársas törmeléklejtő-erdő, Héja, Húsos som, Hegyi billegető, Hegyi juhar, Hegyi szil, Hegymászás, Holló, Homoki nőszirom, Illatos ibolya, ... Bővíteni index (78 több) »
- Dunántúli-középhegység
Ajándék-barlang
Az Ajándék-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Ajándék-barlang
Amfiteátrum-barlang
Az Amfiteátrum-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Amfiteátrum-barlang
Apró nőszirom
Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Apró nőszirom
Ariadne-barlangrendszer
Az Ariadne-barlangrendszer Magyarország harmadik leghosszabb és negyedik legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja.
Megnézni Pilis (hegység) és Ariadne-barlangrendszer
Ürömi-víznyelőbarlang
Az Ürömi-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Ürömi-víznyelőbarlang
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Megnézni Pilis (hegység) és Északi-középhegység
Bajszos sármány
A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Bajszos sármány
Bakonyicum flóravidék
A Bakonyicum a Pannonicum flóratartomány egyik flóravidéke.
Megnézni Pilis (hegység) és Bakonyicum flóravidék
Barkócaberkenye
A barkócaberkenye, barkócafa vagy barkóca (Sorbus torminalis) a berkenye nemzetségbe tartozó középtermetű, lombhullató növényfaj, a madárberkenye közeli rokona.
Megnézni Pilis (hegység) és Barkócaberkenye
Barna kánya
A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Barna kánya
Békásmegyer
Békásmegyer hegy felőli oldala, a Csobánka térrel Az Ófalu látképe a Kálvária-dombról Békásmegyer, Heltai Jenő tér szivárvánnyal Árvíz 2002-ben a pünkösdfűrdői gátnál Panelházak a Duna felőli oldalon Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III.
Megnézni Pilis (hegység) és Békásmegyer
Búbos banka
263px A búbosbanka (Upupa epops) a madarak osztályán belül a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjében a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Búbos banka
Bükkösök
A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).
Megnézni Pilis (hegység) és Bükkösök
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Pilis (hegység) és Budapest
Csókavári-barlang
A Csókavári-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Megnézni Pilis (hegység) és Csókavári-barlang
Cserje
Örökzöld bukszusbokor A cserje vagy bokor inkább kertészeti, mintsem botanikai kategória.
Megnézni Pilis (hegység) és Cserje
Csertölgy
Cserfa levelei Cserfa levelei és makkja Erdőben növő csertölgy A csertölgy (cserfa, Quercus cerris) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.
Megnézni Pilis (hegység) és Csertölgy
Csillaghegy
Csillaghegy Budapest egyik városrésze a III. kerületben.
Megnézni Pilis (hegység) és Csillaghegy
Déli méhfű
A déli méhfű (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű vagy délvidéki méhfű az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény.
Megnézni Pilis (hegység) és Déli méhfű
Dénes György (geográfus)
Dénes György (Orosháza, 1923. szeptember 3. – 2015. április 30.) jogász, történész, geográfus, tudományos tanácsadó, barlangkutató.
Megnézni Pilis (hegység) és Dénes György (geográfus)
Dera-patak
A Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, amely egyben délkeletről határolja a Visegrádi-hegységet.
Megnézni Pilis (hegység) és Dera-patak
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Megnézni Pilis (hegység) és Dobogó-kő
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Megnézni Pilis (hegység) és Dolomit
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Pilis (hegység) és Duna
Dunazug-hegyvidék
A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.
Megnézni Pilis (hegység) és Dunazug-hegyvidék
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Pilis (hegység) és Dunántúli-középhegység
Egybibés galagonya
Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Egybibés galagonya
Erdei pacsirta
Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Erdei pacsirta
Erdeifenyő
Az erdeifenyő tobozvirágzata Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) a Pinus (fenyő, tűnyalábos fenyő vagy hosszútűs fenyő) nemzetség egyik faja, az egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő.
Megnézni Pilis (hegység) és Erdeifenyő
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Pilis (hegység) és Esztergom
Európai vörösfenyő
Európai vörösfenyő ősszel(Olaszország, Dolomitok Közönséges vörösfenyők télen Európai vörösfenyő tűcsomói,bíborvörösen ragyogó porzós és termős fiatal virága Az európai vörösfenyő vagy közönséges vörösfenyő (Larix decidua) az egyetlen lombhullató közép-európai fenyőfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Európai vörösfenyő
Fekete gólya
A fekete gólya (Ciconia nigra) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Fekete gólya
Fekete kökörcsin
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).
Megnézni Pilis (hegység) és Fekete kökörcsin
Feketefenyő
A feketefenyő (Pinus nigra) a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Feketefenyő
Galambvirág
A galambvirág (Isopyrum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Megnézni Pilis (hegység) és Galambvirág
Gímpáfrány
A gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) az északi féltekén elterjedt; szurdokokban, hűvös, nedves erdőkben vagy régi kutakban élő páfrányfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Gímpáfrány
Gyöngybagoly
200px A gyöngybagoly (Tyto alba) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a gyöngybagolyfélék (Tytonidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Gyöngybagoly
Gyöngyvirág
A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Gyöngyvirág
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Megnézni Pilis (hegység) és Gyertyános–tölgyes
Gyurgyalag
A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Gyurgyalag
Hársas törmeléklejtő-erdő
A hársas törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum) a sziklai sztyepperdő nedvesebb, északnak néző oldalakon kialakuló változata.
Megnézni Pilis (hegység) és Hársas törmeléklejtő-erdő
Héja
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Héja
Húsos som
A húsos som Magvai (balra) és száradt termései (jobbra) a toulouse-i múzeumban A húsos som (Cornus mas), a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje.
Megnézni Pilis (hegység) és Húsos som
Hegyi billegető
A hegyi billegető (Motacilla cinerea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Hegyi billegető
Hegyi juhar
A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Hegyi juhar
Hegyi szil
A hegyi szil (Ulmus glabra) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa.
Megnézni Pilis (hegység) és Hegyi szil
Hegymászás
Hegymászók az Aiguille du Midi hegygerincén A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység.
Megnézni Pilis (hegység) és Hegymászás
Holló
Közönséges holló A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Holló
Homoki nőszirom
A homoki nőszirom (Iris humilis) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Homoki nőszirom
Illatos ibolya
Az illatos ibolya (Viola odorata), népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya az ibolyafélék (Violaceae) családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt.
Megnézni Pilis (hegység) és Illatos ibolya
Indikációs-barlang
Az Indikációs-barlang az Ariadne-barlangrendszer egyik része, barlangja.
Megnézni Pilis (hegység) és Indikációs-barlang
Juhász Árpád (geológus)
Juhász Árpád (Pécs, 1935. június 1. –) magyar geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja.
Megnézni Pilis (hegység) és Juhász Árpád (geológus)
Kabasólyom
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Kabasólyom
Karsztbokorerdő
Az Esztramos-hegyi karszt az Aggteleki Nemzeti Parkban A karsztbokorerdő egy dolomit, mészkő vagy ritkábban andezit alapkőzeten kialakuló intrazonális erdőfajta.
Megnézni Pilis (hegység) és Karsztbokorerdő
Kányazsombor
Magjai A kányazsombor (Alliaria petiolata) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Kányazsombor
Kék szamárkenyér
A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja.
Megnézni Pilis (hegység) és Kék szamárkenyér
Kökény (növényfaj)
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül.
Megnézni Pilis (hegység) és Kökény (növényfaj)
Közönséges falgyom
250px A közömséges falgyom (Parietaria officinalis), avagy falifű, romfű a rózsavirágúak (Rosales) rend csalánvirágúak (Urticanae) alrendjébe, ezen belül a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Közönséges falgyom
Közönséges orbáncfű
A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) – melyet lyukaslevelű orbáncfűnek vagy egyszerűen orbáncfűnek is neveznek – az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó növényfaj, a Kárpát-medence gyakori őshonos növénye.
Megnézni Pilis (hegység) és Közönséges orbáncfű
Kecskerágó (növénynemzetség)
''Euonymus alatus'' ''Euonymus atropurpureus'' ''Euonymus carnosus'' Euonymus fortunei'' ''Euonymus japonicus'' ''Euonymus latifolius'' ''Euonymus maackii'' ''Euonymus obovatus'' ''Euonymus planipes'' ''Euonymus sachalinensis'' Euonymus verrucosus'' A kecskerágó (Euonymus) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Megnézni Pilis (hegység) és Kecskerágó (növénynemzetség)
Kikeleti hóvirág
A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Kikeleti hóvirág
Kis-Kevély
A Kis-Kevély 488 méter magas sasbérc a Pilis hegységben, a vele közös hegytömböt alkotó Nagy-Kevélytől északnyugatra.
Megnézni Pilis (hegység) és Kis-Kevély
Kis-kevélyi-barlang
A Kis-kevélyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Kis-kevélyi-barlang
Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang
A Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang
Kislevelű hárs
A kislevelű hárs (Tilia cordata) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Kislevelű hárs
Kocsánytalan tölgy
A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fafaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Kocsánytalan tölgy
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Megnézni Pilis (hegység) és Komárom-Esztergom vármegye
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Leánykökörcsin
Magyar kökörcsin
A magyar kökörcsin újabban önálló fajként (Pulsatilla flavescens, P. hungarica), korábban a réti kökörcsin alfajaként (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) számon tartott, Magyarországon bennszülött növény.
Megnézni Pilis (hegység) és Magyar kökörcsin
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Pilis (hegység) és Magyar Királyság
Magyar vadkörte
A magyar vadkörte (Pyrus magyarica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és almaformák (Maloideae) alcsaládjába tartozó endemikus magyar faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Magyar vadkörte
Magyar zergevirág
A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a fészkesvirágzatúak (Asterales vagy Compositae) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Magyar zergevirág
Magyarföldi husáng
A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb. 1844.) Magyarország ritka, fokozottan védett növényfaja.
Megnézni Pilis (hegység) és Magyarföldi husáng
Méregölő sisakvirág
A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.
Megnézni Pilis (hegység) és Méregölő sisakvirág
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Pilis (hegység) és Mészkő (kőzet)
Mezei juhar
A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Mezei juhar
Molyhos tölgy
Levelei és termései (toulouse-i múzeum) ''Quercus pubescens'' A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Molyhos tölgy
Nagy csalán
A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.
Megnézni Pilis (hegység) és Nagy csalán
Nagy-Kevély
A Nagy-Kevély egy 534 méter magas sasbérc a Pilis hegységben.
Megnézni Pilis (hegység) és Nagy-Kevély
Nagylevelű hárs
Mátyás király hársfája Bajmócon A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Nagylevelű hárs
Növényföldrajz
A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.
Megnézni Pilis (hegység) és Növényföldrajz
Odvas keltike
Az odvas keltike (Corydalis cava) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Odvas keltike
Papp Ferenc-barlang
A Papp Ferenc-barlang sokáig a Pilis hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja volt.
Megnézni Pilis (hegység) és Papp Ferenc-barlang
Parlagi pityer
A parlagi pityer (Anthus campestris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Parlagi pityer
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Megnézni Pilis (hegység) és Pálos rend
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Megnézni Pilis (hegység) és Pest vármegye
Pilis (hegy)
A Pilis, vagy más néven Pilis-tető 756 méteres tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység és a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilis (hegy)
Pilis-barlang
A Pilis-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilis-barlang
Pilis-kutatás
A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos kutatások és viták összefoglaló elnevezése, amely tágabb értelemben a magyarság őstörténetét is érinti.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilis-kutatás
Pilisense flórajárás
A Pilisense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék északi részének egyik flórajárása.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilisense flórajárás
Pilisi len
A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilisi len
Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. magyarországi, állami tulajdonú erdőgazdálkodási vállalat, az ország egyetlen parkerdőgazdasága.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilisi Parkerdő Zrt.
Pilisszántói-kőfülke
A Pilisszántói-kőfülke Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilisszántói-kőfülke
Pilisvörösvári tórendszer
A pilisvörösvári tórendszer öt mesterséges tó együttese a Pest vármegyei Pilisvörösvár közigazgatási területén, annak délkeleti részén.
Megnézni Pilis (hegység) és Pilisvörösvári tórendszer
Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Piros kígyószisz
Pirosló hunyor
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Pirosló hunyor
Pomázi kőfejtő Felső-barlangja
A Pomázi kőfejtő Felső-barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található.
Megnézni Pilis (hegység) és Pomázi kőfejtő Felső-barlangja
Róka-hegyi-barlang
A Róka-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Róka-hegyi-barlang
Röghegység
A röghegységek felszíni képződmények, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeztek.
Megnézni Pilis (hegység) és Röghegység
Remete (vallás)
Diego Velázquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál Remete magányosan, a világtól elvonultan élő személy.
Megnézni Pilis (hegység) és Remete (vallás)
Sajmeggy
A sajmeggy vagy pipaszármeggy (Prunus mahaleb) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, amit neveznek még török meggynek, szagos meggynek és mahaleb meggynek is.
Megnézni Pilis (hegység) és Sajmeggy
Salátaboglárka
A salátaboglárka vagy nyugati salátaboglárka (Ficaria verna, korábban Ranunculus ficaria) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Salátaboglárka
Sasbérc
Sas-hegy A sasbérc a röghegységekre jellemző szerkezeti forma.
Megnézni Pilis (hegység) és Sasbérc
Sárga kövirózsa
A sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó gömbös kövirózsa (Sempervivum globiferum) egyik alfaja.
Megnézni Pilis (hegység) és Sárga kövirózsa
Sátorkőpusztai-barlang
A Sátorkőpusztai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Sátorkőpusztai-barlang
Strázsa-hegyi-barlang
A Strázsa-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Strázsa-hegyi-barlang
Szent Özséb-barlang
A Szent Özséb-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Szent Özséb-barlang
Szentléleki-patak
A Szentlélek-patak, vagy más néven Szent János-patak a Visegrádi-hegység-Pilis-vonulat egyik legjelentősebb vízfolyása.
Megnézni Pilis (hegység) és Szentléleki-patak
Szerb luc
miskolci állatkertben A szerb luc (Picea omorika) a lucfenyő (Picea) nemzetség Omorika fajsorának névadó faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Szerb luc
Sziklagyepek
A sziklagyepek (lithophyta) a középhegységek csekély talajborítású területeinek pionír társulásai.
Megnézni Pilis (hegység) és Sziklagyepek
Szirti gyöngyvessző
A szirti gyöngyvessző (Spiraea media) a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató, cserje termetű növény.
Megnézni Pilis (hegység) és Szirti gyöngyvessző
Szopláki-ördöglyuk
A Szopláki-ördöglyuk Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Megnézni Pilis (hegység) és Szopláki-ördöglyuk
Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő
A Szurdok-völgyi 2.
Megnézni Pilis (hegység) és Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő
Szurokfű (növényfaj)
A szurokfű, más néven közönséges szurokfű vagy vadmajoránna (Origanum vulgare) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának szurokfű (Origanum) nemzetségébe tartozó fűszer- és gyógynövényfaj, amelyet latin nevéből oregánónak is neveznek.
Megnézni Pilis (hegység) és Szurokfű (növényfaj)
Tarka nőszirom
A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Tarka nőszirom
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Tavaszi hérics
Tavaszi kankalin
A tavaszi kankalin (Primula veris) a kankalinfélék (Primulaceae) család Primula nemzetségének Magyarországon őshonos, évelő, lágy szárú faja.
Megnézni Pilis (hegység) és Tavaszi kankalin
Tavaszi lednek
A tavaszi lednek (Lathyrus vernus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Tavaszi lednek
Tűlevelűek
A tűlevelűek (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya.
Megnézni Pilis (hegység) és Tűlevelűek
Tejoltó galaj
200px A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj.
Megnézni Pilis (hegység) és Tejoltó galaj
Tonzúra
Tonzúrát viselő szerzetes A tonzúra (régi magyar neve pilis, régi helyesírása tonzura) a hajnak a fej hátsó részén, kerek alakzatban történő lenyírása vagy kiborotválása.
Megnézni Pilis (hegység) és Tonzúra
Uhu
Erős tépőcsőre van 200px 200px 200px Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Uhu
Vadászterület
Magyarországon a szerint vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található területét.
Megnézni Pilis (hegység) és Vadászterület
Vaskapu (Esztergom)
A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs a Visegrádi-hegységben.
Megnézni Pilis (hegység) és Vaskapu (Esztergom)
Vándorsólyom
A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.
Megnézni Pilis (hegység) és Vándorsólyom
Vörös vércse
A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Pilis (hegység) és Vörös vércse
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Megnézni Pilis (hegység) és Visegrádi-hegység
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Pilis (hegység) és 19. század
Lásd még
Dunántúli-középhegység
- Bakony
- Dunántúli-középhegység
- Gerecse
- Pilis (hegység)
- Vértes (hegység)
- Velencei-hegység
- Visegrádi-hegység