Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
128 kapcsolatok: Ajándék-barlang, Amfiteátrum-barlang, Apró nőszirom, Ariadne-barlangrendszer, Ürömi-víznyelőbarlang, Északi-középhegység, Bajszos sármány, Bakonyicum flóravidék, Barkócaberkenye, Barna kánya, Békásmegyer, Búbos banka, Bükkösök, Budapest, Csókavári-barlang, Cserje, Csertölgy, Csillaghegy, Déli méhfű, Dénes György (geográfus), Dera-patak, Dobogó-kő, Dolomit, Duna, Dunazug-hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Egybibés galagonya, Erdei pacsirta, Erdeifenyő, Esztergom, Európai vörösfenyő, Fekete gólya, Fekete kökörcsin, Feketefenyő, Galambvirág, Gímpáfrány, Gyöngybagoly, Gyöngyvirág, Gyertyános–tölgyes, Gyurgyalag, Hársas törmeléklejtő-erdő, Héja, Húsos som, Hegyi billegető, Hegyi juhar, Hegyi szil, Hegymászás, Holló, Homoki nőszirom, Illatos ibolya, ..., Indikációs-barlang, Juhász Árpád (geológus), Kabasólyom, Karsztbokorerdő, Kányazsombor, Kék szamárkenyér, Kökény (növényfaj), Közönséges falgyom, Közönséges orbáncfű, Kecskerágó (növénynemzetség), Kikeleti hóvirág, Kis-Kevély, Kis-kevélyi-barlang, Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, Kislevelű hárs, Kocsánytalan tölgy, Komárom-Esztergom vármegye, Leánykökörcsin, Magyar kökörcsin, Magyar Királyság, Magyar vadkörte, Magyar zergevirág, Magyarföldi husáng, Méregölő sisakvirág, Mészkő (kőzet), Mezei juhar, Molyhos tölgy, Nagy csalán, Nagy-Kevély, Nagylevelű hárs, Növényföldrajz, Odvas keltike, Papp Ferenc-barlang, Parlagi pityer, Pálos rend, Pest vármegye, Pilis (hegy), Pilis-barlang, Pilis-kutatás, Pilisense flórajárás, Pilisi len, Pilisi Parkerdő Zrt., Pilisszántói-kőfülke, Pilisvörösvári tórendszer, Piros kígyószisz, Pirosló hunyor, Pomázi kőfejtő Felső-barlangja, Róka-hegyi-barlang, Röghegység, Remete (vallás), Sajmeggy, Salátaboglárka, Sasbérc, Sárga kövirózsa, Sátorkőpusztai-barlang, Strázsa-hegyi-barlang, Szent Özséb-barlang, Szentléleki-patak, Szerb luc, Sziklagyepek, Szirti gyöngyvessző, Szopláki-ördöglyuk, Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő, Szurokfű (növényfaj), Tarka nőszirom, Tavaszi hérics, Tavaszi kankalin, Tavaszi lednek, Tűlevelűek, Tejoltó galaj, Tonzúra, Uhu, Vadászterület, Vaskapu (Esztergom), Vándorsólyom, Vörös vércse, Visegrádi-hegység, 19. század. Bővíteni index (78 több) »
Ajándék-barlang
Az Ajándék-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Ajándék-barlang · Többet látni »
Amfiteátrum-barlang
Az Amfiteátrum-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Amfiteátrum-barlang · Többet látni »
Apró nőszirom
Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Apró nőszirom · Többet látni »
Ariadne-barlangrendszer
Az Ariadne-barlangrendszer Magyarország harmadik leghosszabb és negyedik legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja.
Új!!: Pilis (hegység) és Ariadne-barlangrendszer · Többet látni »
Ürömi-víznyelőbarlang
Az Ürömi-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Ürömi-víznyelőbarlang · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Pilis (hegység) és Északi-középhegység · Többet látni »
Bajszos sármány
A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Bajszos sármány · Többet látni »
Bakonyicum flóravidék
A Bakonyicum a Pannonicum flóratartomány egyik flóravidéke.
Új!!: Pilis (hegység) és Bakonyicum flóravidék · Többet látni »
Barkócaberkenye
A barkócaberkenye, barkócafa vagy barkóca (Sorbus torminalis) a berkenye nemzetségbe tartozó középtermetű, lombhullató növényfaj, a madárberkenye közeli rokona.
Új!!: Pilis (hegység) és Barkócaberkenye · Többet látni »
Barna kánya
A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Barna kánya · Többet látni »
Békásmegyer
Békásmegyer hegy felőli oldala, a Csobánka térrel Az Ófalu látképe a Kálvária-dombról Békásmegyer, Heltai Jenő tér szivárvánnyal Árvíz 2002-ben a pünkösdfűrdői gátnál Panelházak a Duna felőli oldalon Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település.
Új!!: Pilis (hegység) és Békásmegyer · Többet látni »
Búbos banka
263px A búbosbanka (Upupa epops) a madarak osztályán belül a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjében a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Búbos banka · Többet látni »
Bükkösök
A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).
Új!!: Pilis (hegység) és Bükkösök · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Pilis (hegység) és Budapest · Többet látni »
Csókavári-barlang
A Csókavári-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.
Új!!: Pilis (hegység) és Csókavári-barlang · Többet látni »
Cserje
Örökzöld bukszusbokor A cserje vagy bokor inkább kertészeti, mintsem botanikai kategória.
Új!!: Pilis (hegység) és Cserje · Többet látni »
Csertölgy
Cserfa levelei Cserfa levelei és makkja Erdőben növő csertölgy A csertölgy (cserfa, Quercus cerris) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.
Új!!: Pilis (hegység) és Csertölgy · Többet látni »
Csillaghegy
Csillaghegy Budapest egyik városrésze a III. kerületben.
Új!!: Pilis (hegység) és Csillaghegy · Többet látni »
Déli méhfű
A déli méhfű (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű vagy délvidéki méhfű az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény.
Új!!: Pilis (hegység) és Déli méhfű · Többet látni »
Dénes György (geográfus)
Dénes György (Orosháza, 1923. szeptember 3. – 2015. április 30.) jogász, történész, geográfus, tudományos tanácsadó, barlangkutató.
Új!!: Pilis (hegység) és Dénes György (geográfus) · Többet látni »
Dera-patak
A Dera-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, amely egyben délkeletről határolja a Visegrádi-hegységet.
Új!!: Pilis (hegység) és Dera-patak · Többet látni »
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Új!!: Pilis (hegység) és Dobogó-kő · Többet látni »
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Pilis (hegység) és Dolomit · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Pilis (hegység) és Duna · Többet látni »
Dunazug-hegyvidék
A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.
Új!!: Pilis (hegység) és Dunazug-hegyvidék · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Pilis (hegység) és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Egybibés galagonya
Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Egybibés galagonya · Többet látni »
Erdei pacsirta
Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Erdei pacsirta · Többet látni »
Erdeifenyő
Az erdeifenyő tobozvirágzata Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) a Pinus (fenyő, tűnyalábos fenyő vagy hosszútűs fenyő) nemzetség egyik faja, az egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő.
Új!!: Pilis (hegység) és Erdeifenyő · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Pilis (hegység) és Esztergom · Többet látni »
Európai vörösfenyő
Európai vörösfenyő ősszel(Olaszország, Dolomitok Közönséges vörösfenyők télen Európai vörösfenyő tűcsomói,bíborvörösen ragyogó porzós és termős fiatal virága Az európai vörösfenyő vagy közönséges vörösfenyő (Larix decidua) az egyetlen lombhullató közép-európai fenyőfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Európai vörösfenyő · Többet látni »
Fekete gólya
A fekete gólya (Ciconia nigra) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Fekete gólya · Többet látni »
Fekete kökörcsin
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).
Új!!: Pilis (hegység) és Fekete kökörcsin · Többet látni »
Feketefenyő
A feketefenyő (Pinus nigra) a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Feketefenyő · Többet látni »
Galambvirág
A galambvirág (Isopyrum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Pilis (hegység) és Galambvirág · Többet látni »
Gímpáfrány
A gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) az északi féltekén elterjedt; szurdokokban, hűvös, nedves erdőkben vagy régi kutakban élő páfrányfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Gímpáfrány · Többet látni »
Gyöngybagoly
200px A gyöngybagoly (Tyto alba) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a gyöngybagolyfélék (Tytonidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Gyöngybagoly · Többet látni »
Gyöngyvirág
A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Gyöngyvirág · Többet látni »
Gyertyános–tölgyes
gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.
Új!!: Pilis (hegység) és Gyertyános–tölgyes · Többet látni »
Gyurgyalag
A gyurgyalag, gyurgyóka, méhészmadár vagy piripió (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Gyurgyalag · Többet látni »
Hársas törmeléklejtő-erdő
A hársas törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Tilietum) a sziklai sztyepperdő nedvesebb, északnak néző oldalakon kialakuló változata.
Új!!: Pilis (hegység) és Hársas törmeléklejtő-erdő · Többet látni »
Héja
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Héja · Többet látni »
Húsos som
A húsos som Magvai (balra) és száradt termései (jobbra) a toulouse-i múzeumban A húsos som (Cornus mas), a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje.
Új!!: Pilis (hegység) és Húsos som · Többet látni »
Hegyi billegető
A hegyi billegető (Motacilla cinerea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Hegyi billegető · Többet látni »
Hegyi juhar
A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Hegyi juhar · Többet látni »
Hegyi szil
A hegyi szil (Ulmus glabra) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa.
Új!!: Pilis (hegység) és Hegyi szil · Többet látni »
Hegymászás
Hegymászók az Aiguille du Midi hegygerincén A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység.
Új!!: Pilis (hegység) és Hegymászás · Többet látni »
Holló
Közönséges holló A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Holló · Többet látni »
Homoki nőszirom
A homoki nőszirom (Iris humilis) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Homoki nőszirom · Többet látni »
Illatos ibolya
Az illatos ibolya (Viola odorata), népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya az ibolyafélék (Violaceae) családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt.
Új!!: Pilis (hegység) és Illatos ibolya · Többet látni »
Indikációs-barlang
Az Indikációs-barlang az Ariadne-barlangrendszer egyik része, barlangja.
Új!!: Pilis (hegység) és Indikációs-barlang · Többet látni »
Juhász Árpád (geológus)
Juhász Árpád (Pécs, 1935. június 1. –) magyar geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Pilis (hegység) és Juhász Árpád (geológus) · Többet látni »
Kabasólyom
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Kabasólyom · Többet látni »
Karsztbokorerdő
Az Esztramos-hegyi karszt az Aggteleki Nemzeti Parkban A karsztbokorerdő egy dolomit, mészkő vagy ritkábban andezit alapkőzeten kialakuló intrazonális erdőfajta.
Új!!: Pilis (hegység) és Karsztbokorerdő · Többet látni »
Kányazsombor
Magjai A kányazsombor (Alliaria petiolata) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Kányazsombor · Többet látni »
Kék szamárkenyér
A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja.
Új!!: Pilis (hegység) és Kék szamárkenyér · Többet látni »
Kökény (növényfaj)
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül.
Új!!: Pilis (hegység) és Kökény (növényfaj) · Többet látni »
Közönséges falgyom
250px A közömséges falgyom (Parietaria officinalis), avagy falifű, romfű a rózsavirágúak (Rosales) rend csalánvirágúak (Urticanae) alrendjébe, ezen belül a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Közönséges falgyom · Többet látni »
Közönséges orbáncfű
A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) – melyet lyukaslevelű orbáncfűnek vagy egyszerűen orbáncfűnek is neveznek – az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó növényfaj, a Kárpát-medence gyakori őshonos növénye.
Új!!: Pilis (hegység) és Közönséges orbáncfű · Többet látni »
Kecskerágó (növénynemzetség)
''Euonymus alatus'' ''Euonymus atropurpureus'' ''Euonymus carnosus'' Euonymus fortunei'' ''Euonymus japonicus'' ''Euonymus latifolius'' ''Euonymus maackii'' ''Euonymus obovatus'' ''Euonymus planipes'' ''Euonymus sachalinensis'' Euonymus verrucosus'' A kecskerágó (Euonymus) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Új!!: Pilis (hegység) és Kecskerágó (növénynemzetség) · Többet látni »
Kikeleti hóvirág
A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Kikeleti hóvirág · Többet látni »
Kis-Kevély
A Kis-Kevély 488 méter magas sasbérc a Pilis hegységben, a vele közös hegytömböt alkotó Nagy-Kevélytől északnyugatra.
Új!!: Pilis (hegység) és Kis-Kevély · Többet látni »
Kis-kevélyi-barlang
A Kis-kevélyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Kis-kevélyi-barlang · Többet látni »
Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang
A Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang · Többet látni »
Kislevelű hárs
A kislevelű hárs (Tilia cordata) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Kislevelű hárs · Többet látni »
Kocsánytalan tölgy
A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fafaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Kocsánytalan tölgy · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Pilis (hegység) és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Leánykökörcsin
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Leánykökörcsin · Többet látni »
Magyar kökörcsin
A magyar kökörcsin újabban önálló fajként (Pulsatilla flavescens, P. hungarica), korábban a réti kökörcsin alfajaként (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) számon tartott, Magyarországon bennszülött növény.
Új!!: Pilis (hegység) és Magyar kökörcsin · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Pilis (hegység) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar vadkörte
A magyar vadkörte (Pyrus magyarica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és almaformák (Maloideae) alcsaládjába tartozó endemikus magyar faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Magyar vadkörte · Többet látni »
Magyar zergevirág
A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a fészkesvirágzatúak (Asterales vagy Compositae) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Magyar zergevirág · Többet látni »
Magyarföldi husáng
A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb. 1844.) Magyarország ritka, fokozottan védett növényfaja.
Új!!: Pilis (hegység) és Magyarföldi husáng · Többet látni »
Méregölő sisakvirág
A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.
Új!!: Pilis (hegység) és Méregölő sisakvirág · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Pilis (hegység) és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mezei juhar
A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Mezei juhar · Többet látni »
Molyhos tölgy
Levelei és termései (toulouse-i múzeum) ''Quercus pubescens'' A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Molyhos tölgy · Többet látni »
Nagy csalán
A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.
Új!!: Pilis (hegység) és Nagy csalán · Többet látni »
Nagy-Kevély
A Nagy-Kevély egy 534 méter magas sasbérc a Pilis hegységben.
Új!!: Pilis (hegység) és Nagy-Kevély · Többet látni »
Nagylevelű hárs
Mátyás király hársfája Bajmócon A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Nagylevelű hárs · Többet látni »
Növényföldrajz
A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.
Új!!: Pilis (hegység) és Növényföldrajz · Többet látni »
Odvas keltike
Az odvas keltike (Corydalis cava) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Odvas keltike · Többet látni »
Papp Ferenc-barlang
A Papp Ferenc-barlang sokáig a Pilis hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja volt.
Új!!: Pilis (hegység) és Papp Ferenc-barlang · Többet látni »
Parlagi pityer
A parlagi pityer (Anthus campestris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Parlagi pityer · Többet látni »
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Új!!: Pilis (hegység) és Pálos rend · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Pilis (hegység) és Pest vármegye · Többet látni »
Pilis (hegy)
A Pilis, vagy más néven Pilis-tető 756 méteres tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység és a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilis (hegy) · Többet látni »
Pilis-barlang
A Pilis-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilis-barlang · Többet látni »
Pilis-kutatás
A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos kutatások és viták összefoglaló elnevezése, amely tágabb értelemben a magyarság őstörténetét is érinti.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilis-kutatás · Többet látni »
Pilisense flórajárás
A Pilisense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék északi részének egyik flórajárása.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilisense flórajárás · Többet látni »
Pilisi len
A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilisi len · Többet látni »
Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. magyarországi, állami tulajdonú erdőgazdálkodási vállalat, az ország egyetlen parkerdőgazdasága.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilisi Parkerdő Zrt. · Többet látni »
Pilisszántói-kőfülke
A Pilisszántói-kőfülke Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilisszántói-kőfülke · Többet látni »
Pilisvörösvári tórendszer
A pilisvörösvári tórendszer öt mesterséges tó együttese a Pest vármegyei Pilisvörösvár közigazgatási területén, annak délkeleti részén.
Új!!: Pilis (hegység) és Pilisvörösvári tórendszer · Többet látni »
Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Piros kígyószisz · Többet látni »
Pirosló hunyor
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Pirosló hunyor · Többet látni »
Pomázi kőfejtő Felső-barlangja
A Pomázi kőfejtő Felső-barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található.
Új!!: Pilis (hegység) és Pomázi kőfejtő Felső-barlangja · Többet látni »
Róka-hegyi-barlang
A Róka-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Róka-hegyi-barlang · Többet látni »
Röghegység
A röghegységek felszíni képződmények, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeztek.
Új!!: Pilis (hegység) és Röghegység · Többet látni »
Remete (vallás)
Diego Velázquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál Remete magányosan, a világtól elvonultan élő személy.
Új!!: Pilis (hegység) és Remete (vallás) · Többet látni »
Sajmeggy
A sajmeggy vagy pipaszármeggy (Prunus mahaleb) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, amit neveznek még török meggynek, szagos meggynek és mahaleb meggynek is.
Új!!: Pilis (hegység) és Sajmeggy · Többet látni »
Salátaboglárka
A salátaboglárka vagy nyugati salátaboglárka (Ficaria verna, korábban Ranunculus ficaria) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Salátaboglárka · Többet látni »
Sasbérc
Sas-hegy A sasbérc a röghegységekre jellemző szerkezeti forma.
Új!!: Pilis (hegység) és Sasbérc · Többet látni »
Sárga kövirózsa
A sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó gömbös kövirózsa (Sempervivum globiferum) egyik alfaja.
Új!!: Pilis (hegység) és Sárga kövirózsa · Többet látni »
Sátorkőpusztai-barlang
A Sátorkőpusztai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Sátorkőpusztai-barlang · Többet látni »
Strázsa-hegyi-barlang
A Strázsa-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Strázsa-hegyi-barlang · Többet látni »
Szent Özséb-barlang
A Szent Özséb-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Szent Özséb-barlang · Többet látni »
Szentléleki-patak
A Szentlélek-patak, vagy más néven Szent János-patak a Visegrádi-hegység-Pilis-vonulat egyik legjelentősebb vízfolyása.
Új!!: Pilis (hegység) és Szentléleki-patak · Többet látni »
Szerb luc
miskolci állatkertben A szerb luc (Picea omorika) a lucfenyő (Picea) nemzetség Omorika fajsorának névadó faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Szerb luc · Többet látni »
Sziklagyepek
A sziklagyepek (lithophyta) a középhegységek csekély talajborítású területeinek pionír társulásai.
Új!!: Pilis (hegység) és Sziklagyepek · Többet látni »
Szirti gyöngyvessző
A szirti gyöngyvessző (Spiraea media) a rózsafélék családjába tartozó, lombhullató, cserje termetű növény.
Új!!: Pilis (hegység) és Szirti gyöngyvessző · Többet látni »
Szopláki-ördöglyuk
A Szopláki-ördöglyuk Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Pilis (hegység) és Szopláki-ördöglyuk · Többet látni »
Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő
A Szurdok-völgyi 2.
Új!!: Pilis (hegység) és Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő · Többet látni »
Szurokfű (növényfaj)
A szurokfű, más néven közönséges szurokfű vagy vadmajoránna (Origanum vulgare) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának szurokfű (Origanum) nemzetségébe tartozó fűszer- és gyógynövényfaj, amelyet latin nevéből oregánónak is neveznek.
Új!!: Pilis (hegység) és Szurokfű (növényfaj) · Többet látni »
Tarka nőszirom
A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Tarka nőszirom · Többet látni »
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Tavaszi hérics · Többet látni »
Tavaszi kankalin
A tavaszi kankalin (Primula veris) a kankalinfélék (Primulaceae) család Primula nemzetségének Magyarországon őshonos, évelő, lágy szárú faja.
Új!!: Pilis (hegység) és Tavaszi kankalin · Többet látni »
Tavaszi lednek
A tavaszi lednek (Lathyrus vernus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Tavaszi lednek · Többet látni »
Tűlevelűek
A tűlevelűek (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya.
Új!!: Pilis (hegység) és Tűlevelűek · Többet látni »
Tejoltó galaj
200px A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Pilis (hegység) és Tejoltó galaj · Többet látni »
Tonzúra
Tonzúrát viselő szerzetes A tonzúra (régi magyar neve pilis, régi helyesírása tonzura) a hajnak a fej hátsó részén, kerek alakzatban történő lenyírása vagy kiborotválása.
Új!!: Pilis (hegység) és Tonzúra · Többet látni »
Uhu
Erős tépőcsőre van 200px 200px 200px Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Uhu · Többet látni »
Vadászterület
Magyarországon a szerint vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található területét.
Új!!: Pilis (hegység) és Vadászterület · Többet látni »
Vaskapu (Esztergom)
A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs a Visegrádi-hegységben.
Új!!: Pilis (hegység) és Vaskapu (Esztergom) · Többet látni »
Vándorsólyom
A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.
Új!!: Pilis (hegység) és Vándorsólyom · Többet látni »
Vörös vércse
A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pilis (hegység) és Vörös vércse · Többet látni »
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Új!!: Pilis (hegység) és Visegrádi-hegység · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Pilis (hegység) és 19. század · Többet látni »
