Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Pelagianizmus

Index Pelagianizmus

A pelagianizmus Pelagius által alapított keresztény teológiai álláspont, amely szerint az eredendő bűn nem szennyezte be az emberi természetet és az embereknek isteni kegyelemből képességük van az emberi tökéletesség elérésére.

Tartalomjegyzék

  1. 25 kapcsolatok: Apát, Az ember bukása, Dualizmus (filozófia), Efezusi zsinat, Eredendő bűn, Eretnekség, Fatalizmus, Gallia, Hippói Szent Ágoston, I. Celesztin pápa, I. Gergely pápa, I. Ince pápa, II. Bonifác pápa, Johannes Cassianus, Középkor, Kegyelem (vallás), Manicheizmus, Manicheus, Marseille, Ortodox kereszténység, Püspök, Pelagius, Predestináció, Római katolikus egyház, Teológia.

Apát

Apáti címersablon Az apát bizonyos egyházak - többek között a keresztény egyház - egyes férfiszerzetesrendjei (monachusok, illetve reguláris kanonokok) önálló házának (kolostorának) legfőbb elöljárója, legalább részben önálló joghatósággal.

Megnézni Pelagianizmus és Apát

Az ember bukása

Az ember bukása vagy a bűneset a Biblia által használt kifejezés arra az állapotra, amikor az első emberpár, Ádám és Éva, az Istenhez való hűségükből egy bűnös engedetlenségbe lépnek át.

Megnézni Pelagianizmus és Az ember bukása

Dualizmus (filozófia)

William Blake: A gonosz és a Jó egy angyallal A dualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összességét foglalja magában.

Megnézni Pelagianizmus és Dualizmus (filozófia)

Efezusi zsinat

#ÁTIRÁNYÍTÁS Epheszoszi zsinat.

Megnézni Pelagianizmus és Efezusi zsinat

Eredendő bűn

Masaccio: Ádám és Éva kiűzetése a paradicsomból (1426, részlet) Michelangelo: a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (1508–1512, részlet) Az eredendő bűn (más néven eredeti bűn vagy a katolikus teológiában áteredő bűn) egy teológiai szakkifejezés, az első embernek mint az egész emberiség képviselőjének a bűne, mely mint kegyelem nélküli, bűnös állapot minden emberre átszáll.

Megnézni Pelagianizmus és Eredendő bűn

Eretnekség

Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.

Megnézni Pelagianizmus és Eretnekség

Fatalizmus

A fatalizmus az a hit, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen.

Megnézni Pelagianizmus és Fatalizmus

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Megnézni Pelagianizmus és Gallia

Hippói Szent Ágoston

Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Megnézni Pelagianizmus és Hippói Szent Ágoston

I. Celesztin pápa

I.

Megnézni Pelagianizmus és I. Celesztin pápa

I. Gergely pápa

I.

Megnézni Pelagianizmus és I. Gergely pápa

I. Ince pápa

Szent I. Ince, (360 körül, Albano Laziale – 417. március 12., Róma) volt Szent Péter trónjának negyvenedik betöltője 401.

Megnézni Pelagianizmus és I. Ince pápa

II. Bonifác pápa

II.

Megnézni Pelagianizmus és II. Bonifác pápa

Johannes Cassianus

Johannes Cassianus szarkofágja a marseille-i Szent Viktor apátság kriptájában Johannes Cassianus, esetenként Cassianus (latin: Ioannes Eremita Cassianus, Ioannus Cassianus vagy Ioannes Massiliensis); olykor – bár hivatalosan nem kanonizálták – egyházi nevén Cassianus Szent János (360 körül, Gallia? – 435.

Megnézni Pelagianizmus és Johannes Cassianus

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Megnézni Pelagianizmus és Középkor

Kegyelem (vallás)

A kegyelemnek többféle jelentése van a vallásokban, a kereszténységben többnyire Isten üdvözítő kegyelmére vonatkozik.

Megnézni Pelagianizmus és Kegyelem (vallás)

Manicheizmus

A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.

Megnézni Pelagianizmus és Manicheizmus

Manicheus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Manicheizmus.

Megnézni Pelagianizmus és Manicheus

Marseille

Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.

Megnézni Pelagianizmus és Marseille

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Megnézni Pelagianizmus és Ortodox kereszténység

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Megnézni Pelagianizmus és Püspök

Pelagius

Pelagius vagy magyarosan Pelágiusz (kb. 360 – 418/420) ír vagy brit szerzetes volt; a nevéről elnevezett pelagianizmus alapítója.

Megnézni Pelagianizmus és Pelagius

Predestináció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Predesztináció.

Megnézni Pelagianizmus és Predestináció

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Megnézni Pelagianizmus és Római katolikus egyház

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Megnézni Pelagianizmus és Teológia