Tartalomjegyzék
37 kapcsolatok: Akhilleusz, Alakszandusz, Antonio Cesti, Aphrodité, Baldassare Galuppi, Christoph Willibald Gluck, Claude Lorrain, Dardanosz (mitológia), Erisz, François Boucher, Görög ábécé, Héra, Héraklész, Hekabé, Helené, Hermész, Homérosz, Iliasz, Jacques Offenbach, Kasszandra, Lernéi Hüdra, Luca Giordano, Lucas Cranach (festő, 1472–1553), Menelaosz spártai király, Nimfák, Pallasz Athéné, Paul Gauguin, Peter Paul Rubens, Philoktétész, Pierre-Auguste Renoir, Priamosz, Publius Ovidius Naso, Retorika, Spárta, Tótfalusi István, Trója, Vilusza.
Akhilleusz
Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész).
Megnézni Parisz és Akhilleusz
Alakszandusz
A CTH#76B egy töredéke Alakszandusz és Apollón nevével Alakszandusz (ma-la-ka-ša-an-du-uš 𒁹𒀀𒆷𒅗𒊭𒀭𒁺𒍑 normalizált alakban Alakšanduš) Vilusza királya volt az i. e. 13. század elején.
Megnézni Parisz és Alakszandusz
Antonio Cesti
Antonio Cesti (Arezzo, 1623. augusztus 5. – Firenze, 1669. október 14.) olasz barokk zeneszerző, énekes és komponista, a kora barokk opera egyik legnagyobb mestere.
Megnézni Parisz és Antonio Cesti
Aphrodité
"Szégyenlős Aphrodité" (Aphorodite pudica), Athéni Nemzeti Régészeti Múzeum Aphrodité Aphrodité (ógörögül Ἀφροδίτη „a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában.
Megnézni Parisz és Aphrodité
Baldassare Galuppi
Baldassare Galuppi (Burano, 1706. október 18. – Velence, 1785. január 3.) itáliai karmester, zeneszerző.
Megnézni Parisz és Baldassare Galuppi
Christoph Willibald Gluck
Christoph Willibald Gluck (Berching, 1714. július 2. – Bécs, 1787. november 15.) német zeneszerző.
Megnézni Parisz és Christoph Willibald Gluck
Claude Lorrain
Claude Lorrain (eredeti neve Claude Gellée vagy Claude Le Lorrain) (Chamagne, Lorraine régió, 1600 körül – Róma, 1682. november 23.) francia barokk tájképfestő, egyben az európai tájképfestészet egyik legjelentősebb mestere.
Megnézni Parisz és Claude Lorrain
Dardanosz (mitológia)
Dardanosz (ógörög Δάρδανος) görög mitológiai alak, a trójaiak őse, Zeusz és Élektra fia.
Megnézni Parisz és Dardanosz (mitológia)
Erisz
Erisz (Ἒρις) a viszály és veszekedés gonosz istennője a görög mitológiában.
Megnézni Parisz és Erisz
François Boucher
François Boucher (Párizs, 1703. szeptember 29. – Párizs, 1770. május 30.) francia festő, a rokokó stílus kiemelkedő képviselője.
Megnézni Parisz és François Boucher
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Megnézni Parisz és Görög ábécé
Héra
Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő.
Megnézni Parisz és Héra
Héraklész
Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.
Megnézni Parisz és Héraklész
Hekabé
Hekabé (Ἑκάβη) vagy Hekuba a görög mitológia, azon belül a trójai mondakör egyik alakja, Priamosz király felesége.
Megnézni Parisz és Hekabé
Helené
Helené (Szép Heléna) (ógörögül Ἑλένη) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya. A Dioszkuroszok és Klütaimnésztra testvére, aki egy tojásból kikelve született Lakedaimón városában.
Megnézni Parisz és Helené
Hermész
Hermész (görögül Έρμῆς; a rómaiaknál Mercurius, az etruszkoknál Turms) Zeusz és Maia nimfa gyermeke, az istenek hírnöke a görög mitológiában.
Megnézni Parisz és Hermész
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Megnézni Parisz és Homérosz
Iliasz
Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.
Megnézni Parisz és Iliasz
Jacques Offenbach
Jacques Offenbach, eredeti nevén Jacob Eberst (Köln, 1819. június 20. – Párizs, 1880. október 5.) a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője.
Megnézni Parisz és Jacques Offenbach
Kasszandra
Kasszandra Priamosz és Hekabé, a trójai királyi pár leánya, Hektór és Parisz húga.
Megnézni Parisz és Kasszandra
Lernéi Hüdra
Héraklész legyőzi a lernéi Hüdrát Antonio Pollaiuolo festményén A lernéi Hüdra (Λερναία Ὕδρα) a görög mitológiában egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, számtalan fejjel – írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amforafestők ábrázolni tudtak – és mérgező lehelettel.
Megnézni Parisz és Lernéi Hüdra
Luca Giordano
Mediciek apoteózisa a Palazzo Medici-Riccardiban allegóriája a Palazzo Medici-Riccardi könyvtárában Luca Giordano, (Nápoly, 1634. október 18. – Nápoly, 1705. január 12.) olasz festő és rézmetsző.
Megnézni Parisz és Luca Giordano
Lucas Cranach (festő, 1472–1553)
Idősebb Lucas Cranach (Kronach, 1472. október 4. – Weimar, 1553. október 16.) német festő, grafikus.
Megnézni Parisz és Lucas Cranach (festő, 1472–1553)
Menelaosz spártai király
Menelaosz és Helené (antik vázakép) Menelaosz (görög betűkkel Μενέλαος, a „nép vezére”) spártai király a görög mitológiában, Atreusz és Aeropé fia, Agamemnón testvére.
Megnézni Parisz és Menelaosz spártai király
Nimfák
A nimfák az ókori görög mitológia alacsonyabb rangú női istenségei vagy szellemlényei.
Megnézni Parisz és Nimfák
Pallasz Athéné
Athéné a Louvre-beli szobra alapján Városvédő Pallasz Athéné szobra a régi budai városháza oldalában Pallasz Athéné („''Athéna Parthenosz''") szobra Pallasz Athéné (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.
Megnézni Parisz és Pallasz Athéné
Paul Gauguin
Eugène Henri Paul Gauguin (Párizs, 1848. június 7. – Hiva Oa, Marquises-szigetek, Atuona, 1903. május 8.) francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője.
Megnézni Parisz és Paul Gauguin
Peter Paul Rubens
Önarcképe (1639 körül) Sir Peter Paul Rubens (Siegen, Vesztfália, 1577. június 28. – Antwerpen, 1640. május 30.) flamand festőművész, Rembrandt mellett kora művészetének legjelentősebb alakja, a 17. századi flamand festészet egységes arculatának megteremtője.
Megnézni Parisz és Peter Paul Rubens
Philoktétész
Adolf von Hildebrand: Philoktétész (1886) Philoktétész királyfi a görög mitológiában, Poiasz és Démonassza vagy Methóné fia.
Megnézni Parisz és Philoktétész
Pierre-Auguste Renoir
Pierre-Auguste Renoir (Limoges, 1841. február 25. – Cagnes-sur-Mer, 1919. december 3.) francia impresszionista festőművész.
Megnézni Parisz és Pierre-Auguste Renoir
Priamosz
Priamosz halála egy Kr. e. 520-510 körüli amforán Héraklész és Hészioné. Síremlék része a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában Priamosz Laomedón legifjabb fia, a trójai háború idején Trója királya a görög mitológiában.
Megnézni Parisz és Priamosz
Publius Ovidius Naso
Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.
Megnézni Parisz és Publius Ovidius Naso
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Megnézni Parisz és Retorika
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Megnézni Parisz és Spárta
Tótfalusi István
Tótfalusi István, születési és 1960-ig használt nevén Tóth István (Budapest, 1936. december 8. – 2020. augusztus 29.) József Attila-díjas (1997) magyar író, műfordító, nyelvész, szerkesztő.
Megnézni Parisz és Tótfalusi István
Trója
Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.
Megnézni Parisz és Trója
Vilusza
Tarhuntanu pecsétje luvi nyelvű hieroglif írással Vilusza (Vilusa, Wilusa) a bronzkorból, hettita nyelvű szövegek alapján ismert régió és/vagy állam.
Megnézni Parisz és Vilusza