Tartalomjegyzék
92 kapcsolatok: Albert magyar király, Alvincziana resolutio, Balassa Menyhért, Báthory Boldizsár, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory István lengyel királlyá választása, Báthory Kristóf, Báthory Zsigmond, Bethlen István erdélyi fejedelem, Bethlen Miklós (kancellár), Budai Nagy Antal, Csáky Mihály (kancellár), Csíkszék, Dávid Ferenc (püspök), December 20., Dobó István (katonatiszt), Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szászok, Evangélikus kereszténység, Fehér-Körös, Fráter György, Giorgio Basta, Giovanni Battista Castaldo, Gyalui egyezmény, Gyulafehérvár, Hagymási Kristóf, I. Bogdán moldvai fejedelem, I. Ferdinánd magyar király, I. István magyar király, I. János magyar király, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Rákóczi György, II. András magyar király, II. Apafi Mihály, II. János magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, III. Vlad havasalföldi fejedelem, IV. László magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Jézus Társasága, Június 1., Johannes Honterus, Kálvin János, Kálvinizmus, Kővárvidék, Kőváry László, ... Bővíteni index (42 több) »
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Albert magyar király
Alvincziana resolutio
Az Alvincziana resolutio I. Lipót magyar király által 1693.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Alvincziana resolutio
Balassa Menyhért
Balassagyarmati báró Balassa Menyhért, egyes forrásokban Balassi Menyhárt (1511 körül – Bécs, 1568. február 9.) honti és barsi főispán, dunáninneni országos főkapitány, a 16. század közepének jellegzetes nagyuraként többször változtatott pártállást a Habsburg és a Szapolyai oldal között és a korszak zűrzavaros állapotát igyekezett a saját meggazdagodására kihasználni.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Balassa Menyhért
Báthory Boldizsár
Báthory Boldizsár és András sírja Somlyói Báthory Boldizsár (1555 – Szamosújvár, 1594. szeptember 11.) a Habsburg-ellenes erdélyi párt egyik vezére.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Báthory Boldizsár
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István lengyel királlyá választása
Báthory István lengyel királyi pecsétje Báthory István lengyel királlyá választásakor 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelmet Lengyelország királyává választották.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Báthory István lengyel királlyá választása
Báthory Kristóf
Somlyói Báthory Kristóf (Szilágysomlyó, 1530 – Gyulafehérvár, 1581. május 27.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király bátyja.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Báthory Kristóf
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Báthory Zsigmond
Bethlen István erdélyi fejedelem
Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648. január 10.) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Bethlen István erdélyi fejedelem
Bethlen Miklós (kancellár)
Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Bethlen Miklós (kancellár)
Budai Nagy Antal
Budai Nagy Antal (? – 1437. december 10-14. k. Kolozsvár) erdélyi kisnemes, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Budai Nagy Antal
Csáky Mihály (kancellár)
mihályi Csáky Mihály vagy Csáki Mihály (1492. k. – Gyulafehérvár, 1572. május k.) 1548–1551 és 1556–1571 között az erdélyi fejedelmi tanács tagja, az erdélyi kancellária megszervezője, az első erdélyi kancellár.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Csáky Mihály (kancellár)
Csíkszék
Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Csíkszék
Dávid Ferenc (püspök)
Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Dávid Ferenc (püspök)
December 20.
Névnapok: Teofil + Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata.
Megnézni Országgyűlések Tordán és December 20.
Dobó István (katonatiszt)
Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Dobó István (katonatiszt)
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Erdély
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Országgyűlések Tordán és Erdélyi Fejedelemség
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Erdélyi országgyűlés
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Erdélyi szászok
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Evangélikus kereszténység
Fehér-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Fehér-Körös
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Fráter György
Giorgio Basta
Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Giorgio Basta
Giovanni Battista Castaldo
Giovanni Battista CastaldoAntonis Mor festménye, Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid. Giovanni Battista Castaldo vagy Giambattista Castaldo vagy Giovan Battista Castaldo (Nocera de’ Pagani, Salerno megye, Campania régió, 1493 körül – Milánó, 1563.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Giovanni Battista Castaldo
Gyalui egyezmény
A gyalui egyezményt 1541.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Gyalui egyezmény
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Gyulafehérvár
Hagymási Kristóf
Hagymási Kristóf egyes forrásokban Hagymássy, Hagymásy illetve Hagymás (1510(?) vagy 1517(?) – Marosvécs, 1577. március 6. vagy április 6. vagy március 4.) erdélyi politikus, hadvezér, fejedelmi tanácsos, Közép-Szolnok vármegye főispánja.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Hagymási Kristóf
I. Bogdán moldvai fejedelem
I.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. Bogdán moldvai fejedelem
I. Ferdinánd magyar király
I.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. Ferdinánd magyar király
I. István magyar király
I.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. István magyar király
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. János magyar király
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. Károly magyar király
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. Mátyás magyar király
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Megnézni Országgyűlések Tordán és I. Rákóczi György
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és II. András magyar király
II. Apafi Mihály
Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és II. Apafi Mihály
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és II. János magyar király
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és II. Mihály havasalföldi fejedelem
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és II. Rákóczi Ferenc
III. Vlad havasalföldi fejedelem
Vlad III Tepes III.
Megnézni Országgyűlések Tordán és III. Vlad havasalföldi fejedelem
IV. László magyar király
IV.
Megnézni Országgyűlések Tordán és IV. László magyar király
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Jagelló Izabella magyar királyné
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Jézus Társasága
Június 1.
Névnapok: Tünde + Angéla, Fortunát, Gracián, Graciána, Graciella, Hortenzia, Júnó, Jusztián, Jusztin, Konrád, Kunó, Kurt, Paméla, Pamfil, Pandóra, Paulina, Simeon, Szemirámisz, Torda, Tündér.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Június 1.
Johannes Honterus
Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Johannes Honterus
Kálvin János
Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kálvin János
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kálvinizmus
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kővárvidék
Kőváry László
Kőváry vagy Kővári László (Torda, 1819. július 7. – Kolozsvár, 1907. szeptember 25.) magyar történész, statisztikus, az MTA levelező tagja, Kőváry Józsa öccse és Kőváry Mihály bátyja.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kőváry László
Keleti Magyar Királyság
A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Keleti Magyar Királyság
Kendi Ferenc (erdélyi vajda)
Kendi Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) erdélyi nagybirtokos, főnemes, vajda.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kendi Ferenc (erdélyi vajda)
Kendi Sándor
Kendi (avagy Kendy) Sándor (? – 1594. augusztus 30.) erdélyi főúr, fejedelmi tanácsos, a XVI.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kendi Sándor
Kolozsmonostor
A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kolozsmonostor
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Kolozsvár
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Lippa
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Luther Márton
Magyar Posta Zrt.
Postapalota A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Magyar Posta Zrt.
Magyarszarvaskend
Magyarszarvaskend, 1910-ig Szarvaskend (korábban Chendu) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Magyarszarvaskend
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Marosvásárhely
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Miksa magyar király
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Mohács
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Mohácsi csata
Mohácsi vész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mohácsi csata.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Mohácsi vész
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Moldva (fejedelemség)
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Nagyszeben
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Nagyvárad
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Nándorfehérvár
Opole
Opole (régi magyar formában: Opoly,, IPA:, németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Opole
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Ortodox kereszténység
Peter Haller
Peter Haller (Buda, 1500. – Nagyszeben, 1569. december 12.) nagyszebeni polgármester, királyi tanácsos, nagyszebeni királybíró, szász gróf.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Peter Haller
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Protestantizmus
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Római katolikus egyház
Schwendi Lázár
Báró Schwendi Lázár (eredeti nevén Lazarus Freiherr von Schwendi) (Mittelbiberach, 1522 – Ehrenkirchen, 1583. május 28.) német hadvezér, császári tábornok, kassai főkapitány.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Schwendi Lázár
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Szászsebes
Szécsényi Tamás
Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Szécsényi Tamás
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Székelyek
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Székelyföld
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Szeged
Szepesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szepes vármegye.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Szepesség
Szuperintendens
Szuperintendens egyes egyházakban (pl. Magyarországi Metodista Egyház) a lelkészi vezető tisztségének ma is használatos megnevezése.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Szuperintendens
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Török porta
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Torda
Tordai római katolikus templom
A tordai római katolikus templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Tordai római katolikus templom
Unitarizmus
Az unitarizmus vagy unitarianizmus vagy másképp unitárius vallás részben egy szentháromsági istenképet elutasító teológiai irányzat (antitrinitarizmus), továbbá egy olyan vallási mozgalom, amely ebből a felfogásból alakult ki.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Unitarizmus
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Megnézni Országgyűlések Tordán és Vallásszabadság
Váradi káptalan
A Váradi káptalan a Sebes-Körös ágainak két oldalán, mint püspöki székhely alakult ki, ahol eleinte több település is állt egymás közelében, melyek valamely templom vagy kolostor köré tömörültek.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Váradi káptalan
Zsoldos
A zsoldos az 1949.
Megnézni Országgyűlések Tordán és Zsoldos
1542
Az Orellana-féle expedíció tagjai építik a San Pedro nevű bárkát, amelyen aztán az Amazonas torkolatáig hajóztak.
Megnézni Országgyűlések Tordán és 1542
1560-as évek
----.
Megnézni Országgyűlések Tordán és 1560-as évek
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Megnézni Országgyűlések Tordán és 1566
2007
----.
Megnézni Országgyűlések Tordán és 2007