Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Bázel, Brassó, Bukarest, Corpus Iuris Civilis, Erdélyi szászok, Fekete templom, Göttingen, I. Ferdinánd magyar király, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. János magyar király, Január 23., Karl Fabritius, Kánonjog, Luther Márton, Martin Capinius, Pedagógus, Philipp Melanchthon, Regensburg, Természetjog, Verancsics Antal, 1498, 1520, 1522, 1525, 1530, 1532, 1533, 1535, 1536, 1539, 1543, 1544, 1546, 1547, 1549, 1970, 1996, 1998.
Bázel
Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.
Új!!: Johannes Honterus és Bázel · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Johannes Honterus és Brassó · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Johannes Honterus és Bukarest · Többet látni »
Corpus Iuris Civilis
A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé.
Új!!: Johannes Honterus és Corpus Iuris Civilis · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Johannes Honterus és Erdélyi szászok · Többet látni »
Fekete templom
A Fekete templom télen 250px 250px 250px A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.
Új!!: Johannes Honterus és Fekete templom · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Johannes Honterus és Göttingen · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Johannes Honterus és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.
Új!!: Johannes Honterus és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Johannes Honterus és I. János magyar király · Többet látni »
Január 23.
Névnapok: Rajmund, Zelma + Alfonz, Amázia, Bertram, Emerencia, Emerka, Emese, Ildefonz, Janek, János, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Masa, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Moira, Molli, Rajmond.
Új!!: Johannes Honterus és Január 23. · Többet látni »
Karl Fabritius
Karl Fabritius, magyaros írásmóddal Fabritius Károly (Segesvár, 1826. október 28. – 1881. április 3.) ágostai evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
Új!!: Johannes Honterus és Karl Fabritius · Többet látni »
Kánonjog
#ÁTIRÁNYÍTÁS egyházjog.
Új!!: Johannes Honterus és Kánonjog · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Johannes Honterus és Luther Márton · Többet látni »
Martin Capinius
Martin Capinius, más néven Martin Siebenbürger, illetve Martin Kopin, magyaros írásmóddal Capinius Márton (Nagyszeben, ? – Bécsújhely, 1522. augusztus 9.) szász származású lelkész, jogász, politikus, a bécsi egyetem jogi dékánja és Bécs polgármestere.
Új!!: Johannes Honterus és Martin Capinius · Többet látni »
Pedagógus
Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).
Új!!: Johannes Honterus és Pedagógus · Többet látni »
Philipp Melanchthon
Philipp Melanchthon (ejtsd: filip melankton), született Philipp Schwartzerdt (Bretten (Pfalz), 1497. február 16. – Wittenberg, 1560. április 19.) német teológus, reformátor, Luther Márton munkatársa.
Új!!: Johannes Honterus és Philipp Melanchthon · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Johannes Honterus és Regensburg · Többet látni »
Természetjog
A természetjog (latin ius naturale vagy lex naturalis) a jogfilozófia egyik irányzata.
Új!!: Johannes Honterus és Természetjog · Többet látni »
Verancsics Antal
Verancsics Antal (Antun Vrančić, Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata) (Šibenik, 1504. május 29. – Eperjes, 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök, diplomata, történetíró.
Új!!: Johannes Honterus és Verancsics Antal · Többet látni »
1498
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1498 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1520 · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1522 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1525 · Többet látni »
1530
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1530 · Többet látni »
1532
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1532 · Többet látni »
1533
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1533 · Többet látni »
1535
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1535 · Többet látni »
1536
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1536 · Többet látni »
1539
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1539 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1543 · Többet látni »
1544
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1544 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1546 · Többet látni »
1547
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1547 · Többet látni »
1549
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1549 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1970 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1996 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Honterus és 1998 · Többet látni »
