Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Odobenocetops

Index Odobenocetops

Az Odobenocetops az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis Odobenocetopsidae család eddig egyetlen felfedezett neme.

Tartalomjegyzék

  1. 35 kapcsolatok: Agyar (fog), Állatok, Cápák, Cetek, Chile, Család (rendszertan), Delfinfélék, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Ferungulata, Fog, Fogascetek, Fosszilis élőlény, Gerincesek, Gerinchúrosok, Kagylók, Laurasiatheria, Levegő, Manátuszfélék, Méhlepényesek, Miocén, Négylábúak, Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Peru, Pliocén, Rend (rendszertan), Rozmár, Scrotifera, Típusfaj, Tenger.

Agyar (fog)

Mamutagyar térképpel díszítve Az agyar megnyúlt, folytonosan nővő fog, amely általában párban nő, és jól kiér a szájból.

Megnézni Odobenocetops és Agyar (fog)

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Odobenocetops és Állatok

Cápák

A cápaszerűek vagy közismert nevükön a cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend.

Megnézni Odobenocetops és Cápák

Cetek

A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.

Megnézni Odobenocetops és Cetek

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Megnézni Odobenocetops és Chile

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Odobenocetops és Család (rendszertan)

Delfinfélék

Pettyes delfin ''(Stenella attenuata)'' Sötét delfin ''(Lagenorhynchus obscurus)'' Kardszárnyú delfin ''(Orcinus orca)'' A delfinfélék (Delphinidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.

Megnézni Odobenocetops és Delfinfélék

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Megnézni Odobenocetops és Elevenszülő emlősök

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Megnézni Odobenocetops és Emlősök

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Megnézni Odobenocetops és Eutheria

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Megnézni Odobenocetops és Faj

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Megnézni Odobenocetops és Ferungulata

Fog

1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.

Megnézni Odobenocetops és Fog

Fogascetek

Nagy ámbráscet Északi csőröscet (postabélyegen) Kardszárnyú delfin A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.

Megnézni Odobenocetops és Fogascetek

Fosszilis élőlény

Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.

Megnézni Odobenocetops és Fosszilis élőlény

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Odobenocetops és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Odobenocetops és Gerinchúrosok

Kagylók

''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Megnézni Odobenocetops és Kagylók

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Megnézni Odobenocetops és Laurasiatheria

Levegő

A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.

Megnézni Odobenocetops és Levegő

Manátuszfélék

A manátuszfélék (manátifélék, Trichechidae) az emlősök (Mammalia) osztályába sorolt tengeri tehenek (Sirenia) rendjének egyik családja.

Megnézni Odobenocetops és Manátuszfélék

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Megnézni Odobenocetops és Méhlepényesek

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Megnézni Odobenocetops és Miocén

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Megnézni Odobenocetops és Négylábúak

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Odobenocetops és Nem (rendszertan)

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Odobenocetops és Osztály (rendszertan)

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Megnézni Odobenocetops és Patások

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Megnézni Odobenocetops és Párosujjú patások

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.

Megnézni Odobenocetops és Peru

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Megnézni Odobenocetops és Pliocén

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Odobenocetops és Rend (rendszertan)

Rozmár

A rozmár (Odobenus rosmarus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a rozmárfélék (Odobenidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Odobenocetops és Rozmár

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Megnézni Odobenocetops és Scrotifera

Típusfaj

A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.

Megnézni Odobenocetops és Típusfaj

Tenger

Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.

Megnézni Odobenocetops és Tenger