Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Alkotmány, Arany János (költő), Csokonai Vitéz Mihály, Dömötör János, Elégia, Ellenreformáció, Erdélyi János (költő), Európa, Fazekas Mihály, Felvilágosodás, Gárdonyi Géza, Grimm fivérek, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Haladás (történelem), Irodalom, Johann Gottfried Herder, Kozma Andor, Kozma Ferenc (költő), Lévay József, Móra Ferenc, Monda, Népballada, Népdal, Népi írók, Népies stílusú építészet Magyarországon, Népművészet, Népmese, Paradoxon, Pósa Lajos (író), Petőfi Sándor, Polgárosodás, Reformáció, Romantika, Szabolcska Mihály, Szász Károly (költő, 1829–1905), Tömörkény István, Toldi estéje, Tompa Mihály, Vargha Gyula, Vörösmarty Mihály, 19. századi magyar irodalom.
Alkotmány
archivedate.
Új!!: Népiesség és Alkotmány · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Népiesség és Arany János (költő) · Többet látni »
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Új!!: Népiesség és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »
Dömötör János
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dömötör János (egyértelműsítő lap).
Új!!: Népiesség és Dömötör János · Többet látni »
Elégia
Az elégia allegorikus ábrázolása William Adolphe Bouguereau festményén (1899) Az elégia a lírai költészet egyik fontos műfaja.
Új!!: Népiesség és Elégia · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Népiesség és Ellenreformáció · Többet látni »
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Új!!: Népiesség és Erdélyi János (költő) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Népiesség és Európa · Többet látni »
Fazekas Mihály
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.
Új!!: Népiesség és Fazekas Mihály · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Népiesség és Felvilágosodás · Többet látni »
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Népiesség és Gárdonyi Géza · Többet látni »
Grimm fivérek
A Grimm fivérek, Jacob Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) és Wilhelm Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) mesegyűjtőként és nyelvtudósként ismertek.
Új!!: Népiesség és Grimm fivérek · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Népiesség és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Népiesség és Haladás (történelem) · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Népiesség és Irodalom · Többet látni »
Johann Gottfried Herder
Johann Gottfried von Herder (Mohrungen, 1744. augusztus 25. – Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.
Új!!: Népiesség és Johann Gottfried Herder · Többet látni »
Kozma Andor
Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.
Új!!: Népiesség és Kozma Andor · Többet látni »
Kozma Ferenc (költő)
Leveldi Kozma Ferenc, írói nevein: Rimay Kálmán és Bárd Miklós (Marcali, 1857. február 26. – Budapest, 1937. május 4.) magyar költő, katona.
Új!!: Népiesség és Kozma Ferenc (költő) · Többet látni »
Lévay József
Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Népiesség és Lévay József · Többet látni »
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Új!!: Népiesség és Móra Ferenc · Többet látni »
Monda
A várhoz fűződő monda. várának romjai (1863) A monda, vagy régebbi nevén rege epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket.
Új!!: Népiesség és Monda · Többet látni »
Népballada
A népballada fogalmának meghatározása sok nehézségbe ütközött, ezt az is mutatja, hogy az ebben a műfajban alkotó költők, tehát tudós alkotók is bizonytalanok.
Új!!: Népiesség és Népballada · Többet látni »
Népdal
Daloló orosz nők A népdal tágabb értelemben valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.
Új!!: Népiesség és Népdal · Többet látni »
Népi írók
Népi írók avagy népi mozgalom a 20. század húszas-harmincas éveinek Magyarország határain is átívelő radikális eszmei, irodalmi és művészeti áramlata volt, sőt még a második világháborút követő években is hatott.
Új!!: Népiesség és Népi írók · Többet látni »
Népies stílusú építészet Magyarországon
A népies stílus, népi romantika, nemzeti romantika vagy népi stílus 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió néven is szokták emlegetni.
Új!!: Népiesség és Népies stílusú építészet Magyarországon · Többet látni »
Népművészet
A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre.
Új!!: Népiesség és Népművészet · Többet látni »
Népmese
Gustave Doré illusztrációja a Piroska és a farkas mese irodalmi feldolgozásához. A meséről azt gondolták, hogy az Franciaországból származik, és először a 17. században Charles Perrault örökítette meg, akinek művét a Grimm testvérek is feldolgoztákhttp://mult-kor.hu/20090911_tobb_ezer_evnyi_eroszakrol_szol_a_piroska_es_a_farkas Több ezer évnyi erőszakról szól a Piroska és a farkas, mult-kor.hu A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság.
Új!!: Népiesség és Népmese · Többet látni »
Paradoxon
Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.
Új!!: Népiesség és Paradoxon · Többet látni »
Pósa Lajos (író)
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, Terézváros, 1914. július 9.) költő, meseíró, dalszerző, a magyar gyermekirodalom klasszikusa.
Új!!: Népiesség és Pósa Lajos (író) · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Népiesség és Petőfi Sándor · Többet látni »
Polgárosodás
A polgárosodás a polgárság kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata.
Új!!: Népiesség és Polgárosodás · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Népiesség és Reformáció · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Népiesség és Romantika · Többet látni »
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály (Tiszakürt, 1861. szeptember 30. – Temesvár, 1930. október 31.) református lelkész, költő.
Új!!: Népiesség és Szabolcska Mihály · Többet látni »
Szász Károly (költő, 1829–1905)
bélyegkép Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. – Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Népiesség és Szász Károly (költő, 1829–1905) · Többet látni »
Tömörkény István
gimnázium előtt Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.
Új!!: Népiesség és Tömörkény István · Többet látni »
Toldi estéje
A Toldi estéje Arany János Toldi-trilógiájának befejező része, mely a Toldi után sorrendben másodikként készült és jelent meg.
Új!!: Népiesség és Toldi estéje · Többet látni »
Tompa Mihály
Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Új!!: Népiesség és Tompa Mihály · Többet látni »
Vargha Gyula
Vargha Gyula időskori fényképe Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).
Új!!: Népiesség és Vargha Gyula · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Népiesség és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Új!!: Népiesség és 19. századi magyar irodalom · Többet látni »
