Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Paradoxon

Index Paradoxon

Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.

50 kapcsolatok: A hazug paradoxona, Antinómia, Banach–Tarski-paradoxon, Bentley-paradoxon, Csipkerózsika-paradoxon, Curry paradoxonja, Epimenidész-paradoxon, EPR-paradoxon, Fekete lyuk, Felfedezés, Filozófia, Fizika, Fraktál, Garai-paradoxon, Gábriel harsonája, Geometria, Grelling–Nelson-paradoxon, Halmaz, Halmazelmélet, Hilbert Grand Hotel-paradoxonja, Időparadoxon, Ikerparadoxon, Indirekt bizonyítás, Következtetési paradoxon, Kizárt harmadik elve, Koch-görbe, Korreláció, Lóparadoxon, Logika, Loxodroma, Mandelbrot-halmaz, Matematika, Monty Hall-paradoxon, Mpemba-paradoxon, Navigációs paradoxon, Négyzetszámok, Olbers-paradoxon, Ortodroma, Pszichológia, Russell-paradoxon, Schrödinger macskája, Statisztika, Születésnap-paradoxon, Thészeusz, Tudomány, Valószínűségszámítás, Végtelen, Willard van Orman Quine, Zénón paradoxonjai, 1962.

A hazug paradoxona

A logikában és a nyelvfilozófiában a hazug paradoxona témaköre olyan kijelentő mondatokhoz kapcsolódó problémák gyűjteménye, mint.

Új!!: Paradoxon és A hazug paradoxona · Többet látni »

Antinómia

Az antinómia egy filozófiai fogalom, de emellett – hasonló értelemben – használatos a matematikában is, ahol az ellentmondás, a halmazelméleti antinómia és a paradoxon fogalmával kapcsolatos.

Új!!: Paradoxon és Antinómia · Többet látni »

Banach–Tarski-paradoxon

A Banach–Tarski-paradoxon „szemléltetése”. Egy gömböt fel lehet darabolni olyan darabokra, hogy abból két, ugyanakkora gömb rakható össze A (Hausdorff–)Banach–Tarski-paradoxon egy bizonyított matematikai tétel, mely szerint egy 3 dimenziós, tömör gömböt a kiválasztási axióma felhasználásával fel lehet vágni véges sok olyan (nem mérhető) darabra, amelyekből két, az eredeti gömbbel megegyező méretű tömör gömböt lehet összeállítani.

Új!!: Paradoxon és Banach–Tarski-paradoxon · Többet látni »

Bentley-paradoxon

Isaac Newton gravitációelméletének paradoxonja, melynek fő kérdése, hogy a világegyetem véges-e vagy végtelen.

Új!!: Paradoxon és Bentley-paradoxon · Többet látni »

Csipkerózsika-paradoxon

A Csipkerózsika-paradoxon egy valószínűségszámítási probléma: egy alvó személyt egy érme feldobása alapján egyszer vagy kétszer felébresztünk, és megkérdezzük, hogy mekkora a szubjektív valószínűsége, hogy fejet dobtunk.

Új!!: Paradoxon és Csipkerózsika-paradoxon · Többet látni »

Curry paradoxonja

Curry paradoxonja a naiv halmazelméletben és a matematikai logikában működő paradoxon, amely segítségével tetszőleges állítás levezethető egy önhivatkozó definíció és néhány látszólag ártalmatlan levezetési szabály segítségével.

Új!!: Paradoxon és Curry paradoxonja · Többet látni »

Epimenidész-paradoxon

Az Epimenidész-paradoxon egy logikai paradoxon, számos változata közismert, az egyik legismertebb változata Douglas R. Hofstadter Gödel, Escher, Bach című könyvében olvasható (a fordítás nem a magyar változatból származik): A kérdés: igaz-e Epimenidész állítása? A paradoxon a Kr. e. 600.

Új!!: Paradoxon és Epimenidész-paradoxon · Többet látni »

EPR-paradoxon

Az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) a kvantummechanika egyik nevezetes gondolatkísérlete, amelynek eredeti célja az elmélet nem-teljes voltának demonstrálása volt, később pedig a kísérleti ellenőrzésében játszott szerepet.

Új!!: Paradoxon és EPR-paradoxon · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Paradoxon és Fekete lyuk · Többet látni »

Felfedezés

A felfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb.

Új!!: Paradoxon és Felfedezés · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Paradoxon és Filozófia · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Paradoxon és Fizika · Többet látni »

Fraktál

PDF). Ld. 3. old., „Transformations of the Wiener Process” c. fej. első bekezdése. Hiv. beill.: 2014-07-02. szökési sebesség szerint színezték speciális eljárással színezték A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyek két gyakori, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek.

Új!!: Paradoxon és Fraktál · Többet látni »

Garai-paradoxon

Garai László meghatározása szerint paradoxon akkor lép fel ha a tényezők között, amelyek meghatározott viszonyban vannak egymással, szerepel maga ez a viszony is.

Új!!: Paradoxon és Garai-paradoxon · Többet látni »

Gábriel harsonája

Gábriel harsonája egy végtelen felszínű, de véges térfogatú test, amelyet Evangelista Torricelli olasz matematikus fedezett fel.

Új!!: Paradoxon és Gábriel harsonája · Többet látni »

Geometria

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.

Új!!: Paradoxon és Geometria · Többet látni »

Grelling–Nelson-paradoxon

A Grelling–Nelson-paradoxon egy szemantikus paradoxon, amit 1908-ban fogalmazott meg Kurt Grelling és Leonard Nelson.

Új!!: Paradoxon és Grelling–Nelson-paradoxon · Többet látni »

Halmaz

A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom; így nem tartjuk definiálandónak.

Új!!: Paradoxon és Halmaz · Többet látni »

Halmazelmélet

A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.

Új!!: Paradoxon és Halmazelmélet · Többet látni »

Hilbert Grand Hotel-paradoxonja

A végtelen mennyiségek paradox viselkedését demonstrálja a Grand Hotel-paradoxon, amely a német matematikus, David Hilbert nevéhez fűződik.

Új!!: Paradoxon és Hilbert Grand Hotel-paradoxonja · Többet látni »

Időparadoxon

Az időparadoxon vagy időutazás-paradoxon egy az időutazással kapcsolatos paradoxon.

Új!!: Paradoxon és Időparadoxon · Többet látni »

Ikerparadoxon

Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni.

Új!!: Paradoxon és Ikerparadoxon · Többet látni »

Indirekt bizonyítás

A matematikában és a logikában indirekt bizonyításnak nevezzük azt a fajta bizonyítást, amelyben feltesszük a bizonyítani kívánt állítás tagadását, majd ebből szabályos logikai lépések útján ellentmondásra jutunk valamilyen ismert ténnyel.

Új!!: Paradoxon és Indirekt bizonyítás · Többet látni »

Következtetési paradoxon

A következtetési paradoxon egy logikai paradoxon, amely annyit jelent, hogy logikában egymásnak ellentmondó feltételezésekből (premisszák) bármilyen következtetés levezethető.

Új!!: Paradoxon és Következtetési paradoxon · Többet látni »

Kizárt harmadik elve

A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv.

Új!!: Paradoxon és Kizárt harmadik elve · Többet látni »

Koch-görbe

200pxA Koch-görbe vagy Koch-hópehely Helge von Koch svéd matematikus által 1904-ben leírt fraktál, mely ilyen minőségében az egyik legelső.

Új!!: Paradoxon és Koch-görbe · Többet látni »

Korreláció

A matematikában (a statisztikában) a korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát (avagy ezek egymáshoz való viszonyát).

Új!!: Paradoxon és Korreláció · Többet látni »

Lóparadoxon

A ló-paradoxon a minden ló azonos színű állítás (téves) bizonyításán alapul (nem tévesztendő össze az analitikus filozófia ún. lóproblémájával, mely Gottlob Frege és Bano Kerry egy vitájában került elő).

Új!!: Paradoxon és Lóparadoxon · Többet látni »

Logika

Gregor Reisch, Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'' mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok. A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Paradoxon és Logika · Többet látni »

Loxodroma

A loxodroma egy gömb felületére írt csavarvonal.

Új!!: Paradoxon és Loxodroma · Többet látni »

Mandelbrot-halmaz

komplex számsíkbanhttps://www.youtube.com/watch?v.

Új!!: Paradoxon és Mandelbrot-halmaz · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Paradoxon és Matematika · Többet látni »

Monty Hall-paradoxon

Monty Hall csillaga a Hollywood Boulevard-on A Monty Hall-paradoxon egy valószínűségi paradoxon, ami az Amerikai Egyesült Államokban futott Let's Make a Deal (Kössünk üzletet) című televíziós vetélkedő utolsó feladatán alapul, nevét a vetélkedő műsorvezetőjéről, Monty Hallról kapta.

Új!!: Paradoxon és Monty Hall-paradoxon · Többet látni »

Mpemba-paradoxon

A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz.

Új!!: Paradoxon és Mpemba-paradoxon · Többet látni »

Navigációs paradoxon

jobbra A navigációs paradoxon (látszólagos ellentmondás) egyik része az, hogy a Mercator-térképen egyenesként látható loxodroma hosszabb, mint a görbe ortodroma.

Új!!: Paradoxon és Navigációs paradoxon · Többet látni »

Négyzetszámok

A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként.

Új!!: Paradoxon és Négyzetszámok · Többet látni »

Olbers-paradoxon

thumb Az Olbers-paradoxon (vagy fotometriai paradoxon) Heinrich Wilhelm Olbers német csillagász által 1826-ban megfogalmazott fizikai paradoxon, amelyet korábban Johannes Kepler (1610-ben), valamint Halley és Cheseaux (a 18. században) is leírt.

Új!!: Paradoxon és Olbers-paradoxon · Többet látni »

Ortodroma

Az ortodroma, vagy ortodromikus távolság, a földfelszín két pontja közötti legrövidebb távolsága amit Föld felszínén a két pontot összekötő főkör mentén mérünk.

Új!!: Paradoxon és Ortodroma · Többet látni »

Pszichológia

Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

Új!!: Paradoxon és Pszichológia · Többet látni »

Russell-paradoxon

Bertrand Russell 1901-ben felfedezte, hogy a matematika akkori naiv halmazelméleti és logikai megalapozása a róla elnevezett Russell-paradoxont is tartalmazza.

Új!!: Paradoxon és Russell-paradoxon · Többet látni »

Schrödinger macskája

A Schrödinger macskája egy gondolatkísérlet, amely Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződik.

Új!!: Paradoxon és Schrödinger macskája · Többet látni »

Statisztika

A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.

Új!!: Paradoxon és Statisztika · Többet látni »

Születésnap-paradoxon

A születésnap-paradoxon az a jelenség, miszerint megdöbbentően nagy az elméleti valószínűsége annak, hogy viszonylag kevés, egy szobában tartózkodó személy közül lesz kettő, akiknek a születésnapja azonos hónap azonos sorszámú napjára esik.

Új!!: Paradoxon és Születésnap-paradoxon · Többet látni »

Thészeusz

Thészeusz legyőzi a Minótauroszt Peirithoosz, Thészeusz és Hippolüté (antik vázakép) Thészeusz (görög betűkkel Θησεύς) az ókori görögök egyik legnagyobb hérósza, Athén királya.

Új!!: Paradoxon és Thészeusz · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Paradoxon és Tudomány · Többet látni »

Valószínűségszámítás

A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.

Új!!: Paradoxon és Valószínűségszámítás · Többet látni »

Végtelen

A végtelen jele különböző betűtípusokkal A végtelen kifejezés több elkülöníthető, a teológiában, filozófiában és a matematikában előforduló fogalomra utal.

Új!!: Paradoxon és Végtelen · Többet látni »

Willard van Orman Quine

Willard van Orman Quine (Ohio, Akron, 1908. június 25. – Massachusetts, Boston, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon.

Új!!: Paradoxon és Willard van Orman Quine · Többet látni »

Zénón paradoxonjai

Zénón paradoxonjainak azokat a paradoxonokat nevezzük, amelyeket az eleai Zénón ötlött ki Parmenidész elméletének alátámasztására, miszerint az érzékek által alkotott kép félrevezető, konkrétabban, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik.

Új!!: Paradoxon és Zénón paradoxonjai · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Paradoxon és 1962 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Paradox, Szóritész-paradoxon.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »