Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Anjou-ház, Újlak (Horvátország), Auschwitzi koncentrációs tábor, Baranyai Zoltán, Barokk, Bartók Béla (zeneszerző), Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, Beregszász, Beregszászi járás, Borsa Kopasz, Csáky Mihály (politikus), Csorba József, Czabán Samu, Dancs Lajos (katona), Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Fehérgyarmat, Ferences rend, Gótika, Gegesi Kiss Pál, Grassy József, Habsburg-ház, I. Károly magyar király, IV. Béla magyar király, Jiddis nyelv, Kapisztrán Szent János, Kárpátalja, Klasszicizmus, Magyarország, Nagy Endre (író), Nagyszőlősi járás, Nagyszőlősi Kankó-vár, Nikápolyi csata, Nyírbátor, Obermayer Ernő, Orosz nyelv, Perényi Péter (országbíró), Perényi Zsigmond (ugocsai főispán), Ráthonyi Ákos (színművész), Révész Imre (festő), Reformátusok, Román nyelv, Ruszin nyelv, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szocska Ábel, Testvérváros, Trianoni békeszerződés, Ugocsa vármegye, Ukrajna, Ukrán nyelv, Zsigmond magyar király, ..., 1923, 1942. Bővíteni index (2 több) »
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
Új!!: Nagyszőlős és Anjou-ház · Többet látni »
Újlak (Horvátország)
Újlak város és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Nagyszőlős és Újlak (Horvátország) · Többet látni »
Auschwitzi koncentrációs tábor
Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.
Új!!: Nagyszőlős és Auschwitzi koncentrációs tábor · Többet látni »
Baranyai Zoltán
Baranyai Zoltán (Nagyszőlős, 1888. december 12. – Notre Dame, Indiana, 1948. október 25.) középiskolai tanár, irodalomtörténész, jogi szakíró.
Új!!: Nagyszőlős és Baranyai Zoltán · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Nagyszőlős és Barokk · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Nagyszőlős és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal
| A Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal nem villamosított vasútvonal Ukrajnában.
Új!!: Nagyszőlős és Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Nagyszőlős és Beregszász · Többet látni »
Beregszászi járás
A Beregszászi járás közigazgatási egység Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Nagyszőlős és Beregszászi járás · Többet látni »
Borsa Kopasz
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (1260 – 1332 körül) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.
Új!!: Nagyszőlős és Borsa Kopasz · Többet látni »
Csáky Mihály (politikus)
Gróf Csáky Mihály (Nagyszőlős, 1904. augusztus 5. – Starnberg, 1974. május 18.) nagybirtokos, csehszlovákiai magyar politikus.
Új!!: Nagyszőlős és Csáky Mihály (politikus) · Többet látni »
Csorba József
Csorba József (szakácsi) Nagyszőlős, 1789.
Új!!: Nagyszőlős és Csorba József · Többet látni »
Czabán Samu
Czabán Samu, egyes helyeken Czabán Sámuel (Rozsnyó, 1878. február 17. – Nagyszőlős, 1942. december 16.) pedagógus, a századforduló után kibontakozó szocialista tanítómozgalom egyik vezető alakja.
Új!!: Nagyszőlős és Czabán Samu · Többet látni »
Dancs Lajos (katona)
Kövecsesi Dancs Lajos (Nagyszőlős, 1827. augusztus 22. – Pest, 1891. május 8.) magyar királyi honvédőrnagy, emlékíró.
Új!!: Nagyszőlős és Dancs Lajos (katona) · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: Nagyszőlős és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.
Új!!: Nagyszőlős és Fehérgyarmat · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Nagyszőlős és Ferences rend · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Nagyszőlős és Gótika · Többet látni »
Gegesi Kiss Pál
Gegesi Kiss Pál (Nagyszőlős, 1900. február 11. – Budapest, 1993. április 3.) Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Nagyszőlős és Gegesi Kiss Pál · Többet látni »
Grassy József
Grassy József (Nagyszőlős, 1894. december 31. – Újvidék, 1946. november 5.) magyar altábornagy a második világháború idején.
Új!!: Nagyszőlős és Grassy József · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Nagyszőlős és Habsburg-ház · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Nagyszőlős és I. Károly magyar király · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Nagyszőlős és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jiddis nyelv
A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.
Új!!: Nagyszőlős és Jiddis nyelv · Többet látni »
Kapisztrán Szent János
Kapisztrán Szent János, latinul Ioannes Capistranus, olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), aki a zsidóüldözések fanatikus előmozdítójaként is ismert lett.
Új!!: Nagyszőlős és Kapisztrán Szent János · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Nagyszőlős és Kárpátalja · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Nagyszőlős és Klasszicizmus · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagyszőlős és Magyarország · Többet látni »
Nagy Endre (író)
Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5. – Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató.
Új!!: Nagyszőlős és Nagy Endre (író) · Többet látni »
Nagyszőlősi járás
A Nagyszőlősi járás (magyar átrásban: Vinohragyivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Nagyszőlős és Nagyszőlősi járás · Többet látni »
Nagyszőlősi Kankó-vár
A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak a Kankó-vár, egykori nevén Ugocsavár romjai.
Új!!: Nagyszőlős és Nagyszőlősi Kankó-vár · Többet látni »
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
Új!!: Nagyszőlős és Nikápolyi csata · Többet látni »
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Új!!: Nagyszőlős és Nyírbátor · Többet látni »
Obermayer Ernő
Emléktábla Somlószőlősön Obermayer Ernő Kálmán (Somlószőlős, 1888. december 13. – Szeged, 1969. május 27.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő.
Új!!: Nagyszőlős és Obermayer Ernő · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Nagyszőlős és Orosz nyelv · Többet látni »
Perényi Péter (országbíró)
Perényi Péter (? – 1423 júniusa) a Perényi család tőketerebesi avagy nádori ágának tagja.
Új!!: Nagyszőlős és Perényi Péter (országbíró) · Többet látni »
Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)
Perényi báró Perényi Zsigmond (Ardó, 1783. november 18. – Pest, 1849. október 24.) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja.
Új!!: Nagyszőlős és Perényi Zsigmond (ugocsai főispán) · Többet látni »
Ráthonyi Ákos (színművész)
Ráthonyi Ákos (Kökényesd, 1868. november 8. – Nagyszőlős, 1923. március 24.) színész, operett-, népszínműénekes.
Új!!: Nagyszőlős és Ráthonyi Ákos (színművész) · Többet látni »
Révész Imre (festő)
Révész Imre (született: Csebrai Imre) (Sátoraljaújhely, 1859. január 21. – Nagyszőlős, 1945. február 3.) festőművész, grafikus.
Új!!: Nagyszőlős és Révész Imre (festő) · Többet látni »
Reformátusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Nagyszőlős és Reformátusok · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Nagyszőlős és Román nyelv · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Nagyszőlős és Ruszin nyelv · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Új!!: Nagyszőlős és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »
Szocska Ábel
Szocska Antal Ábel bazilita szerzetes, a Nyíregyházi egyházmegye megyéspüspöke.
Új!!: Nagyszőlős és Szocska Ábel · Többet látni »
Testvérváros
A németországi Neckarsulm testvérvárosait jelző tábla A németországi Saarbrücken testvérvárosa a grúz Tbiliszi A lengyel Brzeg Dolny négy testvérvárosa A lengyelországi Słopnice és a Balkány közötti testvértelepülési szerződés megújítására, a tízéves jubileum alkalmából készített emlékplakett USA; Berlin-Mitte, Németország A testvérvárosok (általánosabban: testvértelepülések) alapötlete szerint egy-egy politikailag és/vagy földrajzilag távol eső kis- vagy nagyváros partneri viszonyt alakít ki egymással, hogy az emberek közötti és a kulturális kapcsolatokat erősítsék.
Új!!: Nagyszőlős és Testvérváros · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Nagyszőlős és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Új!!: Nagyszőlős és Ugocsa vármegye · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Nagyszőlős és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Nagyszőlős és Ukrán nyelv · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Nagyszőlős és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Nagyszőlős és 1923 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Nagyszőlős és 1942 · Többet látni »
