Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Autóbusz, Belvárosi plébániatemplom (Budapest), Bronz, Budapest, Budapest V. kerülete, Contra-Aquincum, Diocletianus római császár, Duna, Dunakorzó, Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945), Erzsébet híd (Budapest, 1964), Hektár, I. Ferenc József magyar király, Középkor, Limes, Magyarország, Mátyás-pince, Petőfi-szobor, Piarista Gimnázium (Budapest), Piarista utca (Budapest), Régi pesti városháza, Római Birodalom, Váci utca, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, 13. század, 17. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 20. század, 3. század.
Autóbusz
Magyarországi távolsági busz Az autóbusz vagy busz olyan szárazföldi tömegközlekedési eszköz, amelyet erőgép hajt, magától helyváltoztatásra képes, egyterű és legalább 10 fő szállítására alkalmas.
Új!!: Március 15. tér és Autóbusz · Többet látni »
Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.
Új!!: Március 15. tér és Belvárosi plébániatemplom (Budapest) · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: Március 15. tér és Bronz · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Március 15. tér és Budapest · Többet látni »
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
Új!!: Március 15. tér és Budapest V. kerülete · Többet látni »
Contra-Aquincum
Az egykori Contra-Aquincum légi felvételen a mai Március 15. téren (2014) Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása.
Új!!: Március 15. tér és Contra-Aquincum · Többet látni »
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Új!!: Március 15. tér és Diocletianus római császár · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Március 15. tér és Duna · Többet látni »
Dunakorzó
A Dunakorzó Budapesten, a Duna bal partján, a Belvárosban, a felső Belgrád rakpart Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszán található gyalogos zóna, a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca.
Új!!: Március 15. tér és Dunakorzó · Többet látni »
Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)
Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903–1945 között a mai Erzsébet híd helyén.
Új!!: Március 15. tér és Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) · Többet látni »
Erzsébet híd (Budapest, 1964)
Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
Új!!: Március 15. tér és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Március 15. tér és Hektár · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Március 15. tér és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Március 15. tér és Középkor · Többet látni »
Limes
Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).
Új!!: Március 15. tér és Limes · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Március 15. tér és Magyarország · Többet látni »
Mátyás-pince
A Mátyás-pince Budapest V. kerülete egyik leghíresebb étterme, a Március 15. téren, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található.
Új!!: Március 15. tér és Mátyás-pince · Többet látni »
Petőfi-szobor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Petőfi Sándor-szobor (Budapest).
Új!!: Március 15. tér és Petőfi-szobor · Többet látni »
Piarista Gimnázium (Budapest)
A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten.
Új!!: Március 15. tér és Piarista Gimnázium (Budapest) · Többet látni »
Piarista utca (Budapest)
A Piarista utca Budapest V. kerületében, az egykori Pest központjában található, a Váci utcát köti össze a Március 15. térrel.
Új!!: Március 15. tér és Piarista utca (Budapest) · Többet látni »
Régi pesti városháza
A régi pesti városház előbb egy-, majd két-, végül háromemeletes épülete hosszú időn át szolgált közigazgatási központként.
Új!!: Március 15. tér és Régi pesti városháza · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Március 15. tér és Római Birodalom · Többet látni »
Váci utca
A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal.
Új!!: Március 15. tér és Váci utca · Többet látni »
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Új!!: Március 15. tér és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Március 15. tér és 13. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Március 15. tér és 17. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Március 15. tér és 18. század · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Március 15. tér és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Március 15. tér és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Március 15. tér és 20. század · Többet látni »
3. század
A 3.
Új!!: Március 15. tér és 3. század · Többet látni »
