Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: Aknaszlatina, Fa (anyag), Híd, Járda, Kárpátalja, Kárpátalja (hetilap), Krónika (napilap), Magyarország, Máramaros megye, Máramarossziget, Második bécsi döntés, Második világháború, Románia, Tisza, Ukrajna, Ukránok, 1892, 1919, 1941, 2001, 2002, 2007, 2022, 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen.
Aknaszlatina
Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya építményei Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában Aknaszlatina város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Aknaszlatina · Többet látni »
Fa (anyag)
Fából faragott angyalok a kis Jézussal, 15. század Különböző fatípusok bemutatója A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Fa (anyag) · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Híd · Többet látni »
Járda
Járda a berlini Ebertstraßén, kijelölt kerékpárúttal Járda Zichyújfaluban, az Ady Endre utcában Szabályos parkolás a járdán Parkolás két kerékkel a járdán A járda vagy gyalogjárda a gyalogosok közlekedésére szolgáló, aszfaltozott, betonozott vagy lekövezett útszakasz a járműforgalmat bonyolító út(test) mellett, többnyire a házak falához vagy kerítéséhez illesztve.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Járda · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Kárpátalja · Többet látni »
Kárpátalja (hetilap)
A Kárpátalja Kárpátalján megjelenő, Beregszászon szerkesztett magyar nyelvű hetilap.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Kárpátalja (hetilap) · Többet látni »
Krónika (napilap)
A Krónika egy 1999-ben alapított magyar nyelvű, országos terjesztésű romániai közéleti újság.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Krónika (napilap) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Magyarország · Többet látni »
Máramaros megye
Máramaros megye Románia északi részén helyezkedik el.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Máramaros megye · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Máramarossziget · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Második világháború · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Románia · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Tisza · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Ukrajna · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és Ukránok · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 1892 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 1919 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 1941 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 2001 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 2002 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 2007 · Többet látni »
2022
---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 2022 · Többet látni »
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2022.
Új!!: Máramarossziget–aknaszlatinai Tisza-híd és 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen · Többet látni »
