Tartalomjegyzék
26 kapcsolatok: Bessel-függvény, Boltzmann-állandó, Boltzmann-eloszlás, Boltzmann-tényező, Diffúzió, Egyetemes gázállandó, Ekvipartíció-tétel, Gamma-eloszlás, Gáztörvény, Ideális gáz, James Clerk Maxwell, Khí-eloszlás, Khí-négyzet eloszlás, Kinetikus gázelmélet, Kvantummechanika, Lendület, Ludwig Boltzmann, Moláris tömeg, Normalizáló állandó, Normális eloszlás, Nyomás, Rayleigh-eloszlás, Sűrűségfüggvény, Skalár, Statisztika, Szórás (valószínűségszámítás).
- Gázok
Bessel-függvény
A matematikában a Bessel-függvények a Bessel-féle differenciálegyenlet kanonikus megoldásai (y(x)).
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Bessel-függvény
Boltzmann-állandó
A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-állandó
Boltzmann-eloszlás
A matematikában, kémiában, és a fizikában a Boltzmann-eloszlás (Gibbs-eloszlásnak is szokták hívni) Translated by J.B. Sykes and M.J. Kearsley.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-eloszlás
Boltzmann-tényező
A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-tényező
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Diffúzió
Egyetemes gázállandó
Az egyetemes gázállandó jele: R Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a \frac.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Egyetemes gázállandó
Ekvipartíció-tétel
Az ekvipartíció-tétel a klasszikus statisztikus mechanika egyik általános tétele, mely egy rendszer hőmérséklete és általános energiája között teremt összefüggést.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ekvipartíció-tétel
Gamma-eloszlás
Az X valószínűségi változó p-edrendű λ paraméterű gamma-eloszlást követ – vagy rövidebben gamma-eloszlású – pontosan, ha sűrűségfüggvénye f(x).
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Gamma-eloszlás
Gáztörvény
A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T), nyomása (p) és térfogata (V) – ún.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Gáztörvény
Ideális gáz
Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ideális gáz
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és James Clerk Maxwell
Khí-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a khí-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Khí-eloszlás
Khí-négyzet eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén, a k szabadságfokú khí-négyzet eloszlás (más neveken: khi-négyzet, Khi2) k darab független normális eloszlású valószínűségi változónak a négyzetösszege.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Khí-négyzet eloszlás
Kinetikus gázelmélet
A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Kinetikus gázelmélet
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Kvantummechanika
Lendület
A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Lendület
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ludwig Boltzmann
Moláris tömeg
A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Moláris tömeg
Normalizáló állandó
A normalizáló állandó koncepciója a valószínűségszámítás és a matematika egyes területeiről származik.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Normalizáló állandó
Normális eloszlás
m = –2 és σ² = 0,5 Az X valószínűségi változó normális eloszlást követ – vagy rövidebben: normális eloszlású – pontosan akkor, ha sűrűségfüggvénye f(x).
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Normális eloszlás
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Nyomás
Rayleigh-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a Rayleigh-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Rayleigh-eloszlás
Sűrűségfüggvény
Annak a valószínűsége, hogy egy valószínűségi változó értéke a és b közé esik, megfelel a valószínűségi sűrűségfüggvény a és b közötti szakaszának görbe alatti területének A valószínűségszámításban az X valószínűségi változó sűrűségfüggvénye f pontosan akkor, ha az X-nek az F-fel jelölt eloszlásfüggvénye előállítható a következő alakban: F(x).
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Sűrűségfüggvény
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Skalár
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Statisztika
Szórás (valószínűségszámítás)
A szórás a valószínűségszámításban az eloszlásokat jellemző szóródási mérőszám.
Megnézni Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Szórás (valószínűségszámítás)
Lásd még
Gázok
- Abszorpció (kémia)
- Adszorpció
- Biciklobután
- Ciklopropán
- Ciklopropén
- Dikén-monoxid
- Fluormetán
- Fojtás (termodinamika)
- Forrás (átalakulás)
- Forráspont
- Gáz
- Gázhidrátok
- Germánium-tetrafluorid
- Gőz
- Gőznyomás
- Hármaspont
- Harmatpont
- Kén-monoxid
- Ketén
- Kinetikus gázelmélet
- Léghajó
- Légkör
- Légzés
- Langmuir (mértékegység)
- Maxwell–Boltzmann-eloszlás
- Párolgás
- Parciális nyomás
- Plazma
- Propén
- Szabványos nyomás és hőmérséklet
- Szilán
- Szublimáció
- Vákuum