Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Maxwell–Boltzmann-eloszlás

Index Maxwell–Boltzmann-eloszlás

A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között.

26 kapcsolatok: Bessel-függvény, Boltzmann-állandó, Boltzmann-eloszlás, Boltzmann-tényező, Diffúzió, Egyetemes gázállandó, Ekvipartíció-tétel, Gamma-eloszlás, Gáztörvény, Ideális gáz, James Clerk Maxwell, Khí-eloszlás, Khí-négyzet eloszlás, Kinetikus gázelmélet, Kvantummechanika, Lendület, Ludwig Boltzmann, Moláris tömeg, Normalizáló állandó, Normális eloszlás, Nyomás, Rayleigh-eloszlás, Sűrűségfüggvény, Skalár, Statisztika, Szórás (valószínűségszámítás).

Bessel-függvény

A matematikában a Bessel-függvények a Bessel-féle differenciálegyenlet kanonikus megoldásai (y(x)).

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Bessel-függvény · Többet látni »

Boltzmann-állandó

A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-állandó · Többet látni »

Boltzmann-eloszlás

A matematikában, kémiában, és a fizikában a Boltzmann-eloszlás (Gibbs-eloszlásnak is szokták hívni) Translated by J.B. Sykes and M.J. Kearsley.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-eloszlás · Többet látni »

Boltzmann-tényező

A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Boltzmann-tényező · Többet látni »

Diffúzió

Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Diffúzió · Többet látni »

Egyetemes gázállandó

Az egyetemes gázállandó jele: R Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a \frac.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Egyetemes gázállandó · Többet látni »

Ekvipartíció-tétel

Az ekvipartíció-tétel a klasszikus statisztikus mechanika egyik általános tétele, mely egy rendszer hőmérséklete és általános energiája között teremt összefüggést.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ekvipartíció-tétel · Többet látni »

Gamma-eloszlás

Az X valószínűségi változó p-edrendű λ paraméterű gamma-eloszlást követ – vagy rövidebben gamma-eloszlású – pontosan, ha sűrűségfüggvénye f(x).

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Gamma-eloszlás · Többet látni »

Gáztörvény

A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T), nyomása (p) és térfogata (V) – ún.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Gáztörvény · Többet látni »

Ideális gáz

Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ideális gáz · Többet látni »

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és James Clerk Maxwell · Többet látni »

Khí-eloszlás

A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a khí-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Khí-eloszlás · Többet látni »

Khí-négyzet eloszlás

A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén, a k szabadságfokú khí-négyzet eloszlás (más neveken: khi-négyzet, Khi2) k darab független normális eloszlású valószínűségi változónak a négyzetösszege.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Khí-négyzet eloszlás · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Kvantummechanika · Többet látni »

Lendület

A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Lendület · Többet látni »

Ludwig Boltzmann

24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Ludwig Boltzmann · Többet látni »

Moláris tömeg

A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Moláris tömeg · Többet látni »

Normalizáló állandó

A normalizáló állandó koncepciója a valószínűségszámítás és a matematika egyes területeiről származik.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Normalizáló állandó · Többet látni »

Normális eloszlás

m = –2 és σ² = 0,5 Az X valószínűségi változó normális eloszlást követ – vagy rövidebben: normális eloszlású – pontosan akkor, ha sűrűségfüggvénye f(x).

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Normális eloszlás · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Nyomás · Többet látni »

Rayleigh-eloszlás

A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a Rayleigh-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Rayleigh-eloszlás · Többet látni »

Sűrűségfüggvény

Annak a valószínűsége, hogy egy valószínűségi változó értéke a és b közé esik, megfelel a valószínűségi sűrűségfüggvény a és b közötti szakaszának görbe alatti területének A valószínűségszámításban az X valószínűségi változó sűrűségfüggvénye f pontosan akkor, ha az X-nek az F-fel jelölt eloszlásfüggvénye előállítható a következő alakban: F(x).

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Sűrűségfüggvény · Többet látni »

Skalár

A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Skalár · Többet látni »

Statisztika

A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Statisztika · Többet látni »

Szórás (valószínűségszámítás)

A szórás a valószínűségszámításban az eloszlásokat jellemző szóródási mérőszám.

Új!!: Maxwell–Boltzmann-eloszlás és Szórás (valószínűségszámítás) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »