Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Alekszandr Szergejevics Puskin, Anton Pavlovics Csehov, Arthur Miller, Új hullám (film), Elem Klimov, Filmrendező, Forgatókönyvíró, Gorkij Filmstúdió, Grúzia, Internet Movie Database, Joszif Visszarionovics Sztálin, Kreml, Lev Nyikolajevics Tolsztoj, Magyarország, Március 19., Második világháború, Mi, húszévesek (film), Michelangelo Antonioni, Mihail Iljics Romm, Moszfilm Stúdió, Moszkva, Nika-díj, Október 4., Oroszország, Párizsi kommün, Szovjetunió, Tbiliszi, Vaszilij Makarovics Suksin, Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, 1925, 1960-as évek, 1987, 2019.
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Alekszandr Szergejevics Puskin · Többet látni »
Anton Pavlovics Csehov
Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Anton Pavlovics Csehov · Többet látni »
Arthur Miller
Arthur Asher Miller (New York, 1915. október 17. – Roxbury, Connecticut, 2005. február 10.) amerikai drámaíró és esszéista.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Arthur Miller · Többet látni »
Új hullám (film)
Az új hullám a második világháború rémségeiből felocsúdó, majd talpraálló Európa filmművészetében az (elsősorban) olasz neorealizmust követő filmirányzat.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Új hullám (film) · Többet látni »
Elem Klimov
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elem Germanovics Klimov.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Elem Klimov · Többet látni »
Filmrendező
A filmrendező (a képen jobbra) instruálja színészeit egy londoni filmforgatás közben A filmrendező fő feladata egy filmprodukció minden művészeti és drámai aspektusának irányítása.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Filmrendező · Többet látni »
Forgatókönyvíró
A forgatókönyvíró a film forgatókönyvét írja meg.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Forgatókönyvíró · Többet látni »
Gorkij Filmstúdió
A Gorkij Filmstúdió (oroszul: Киностудия им. М. Горького) Oroszország egyik nagy múltú, jelentős filmvállalata Moszkvában.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Gorkij Filmstúdió · Többet látni »
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Grúzia · Többet látni »
Internet Movie Database
Az Internet Movie Database (IMDb), melynek tulajdonosa az Amazon.com, egy online információs adatbázis filmszínészekről, filmekről, filmsorozatokról, egyéb televíziós műsorokról, reklámokról és videójátékokról.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Internet Movie Database · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Kreml
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kreml (Moszkva).
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Kreml · Többet látni »
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (Jasznaja Poljana, 1828. szeptember 9. – Asztapovo, 1910. november 20.) orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Lev Nyikolajevics Tolsztoj · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Magyarország · Többet látni »
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Március 19. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Második világháború · Többet látni »
Mi, húszévesek (film)
A Mi, húszévesek – Iljics őrcsapata (oroszul: Мне двадцать лет – Застава Ильича) fekete-fehér orosz (szovjet) játékfilm.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Mi, húszévesek (film) · Többet látni »
Michelangelo Antonioni
A kiáltás Az éjszaka Michelangelo Antonioni (Ferrara, 1912. szeptember 29. – Róma, 2007. július 30.) Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Michelangelo Antonioni · Többet látni »
Mihail Iljics Romm
Mihail Iljics Romm (Михаил Ильич Ромм) (Irkutszk, 1901. január 24. – Moszkva, 1971. november 1.) szovjet-orosz filmrendező, forgatókönyvíró, pedagógus.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Mihail Iljics Romm · Többet látni »
Moszfilm Stúdió
A Moszfilm Stúdió (Мосфильм) Oroszország legnagyobb és leghíresebb filmstúdiója.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Moszfilm Stúdió · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Moszkva · Többet látni »
Nika-díj
A Nika-díj (oroszul: Ника) az Oroszországi Filmművészeti Akadémia nemzeti filmszakmai díja, a legrégibb és az egyik legrangosabb ilyen díj Oroszországban.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Nika-díj · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Október 4. · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Oroszország · Többet látni »
Párizsi kommün
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párizsi Kommün.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Párizsi kommün · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Szovjetunió · Többet látni »
Tbiliszi
Tbiliszi Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Tbiliszi · Többet látni »
Vaszilij Makarovics Suksin
Vaszilij Makarovics Suksin (Василий Макарович Шукшин) (Szrosztki, 1929. július 25. – Moszkva, 1974. október 2.) orosz író, színész, filmrendező.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Vaszilij Makarovics Suksin · Többet látni »
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (olaszul: Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica) minden évben, késő augusztusban kezdődik és szeptember elején ér véget a velencei biennálé keretében.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Velencei Nemzetközi Filmfesztivál · Többet látni »
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Leningrád, 1952. október 7. –) Oroszország elnöke.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és 1925 · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és 1960-as évek · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és 1987 · Többet látni »
2019
----.
Új!!: Marlen Martinovics Hucijev és 2019 · Többet látni »
