Tartalomjegyzék
51 kapcsolatok: Alföld (folyóirat, 1954–), Besenyők, Condra, Csipke, Duna, Dunántúl, Fazekasság, Fejfa, Felvidék, Göcsej, Gömör és Kishont vármegye, Gyűrű (ékszer), Györffy István (néprajzkutató), Habánok, Hajdúság, Hallstatti kultúra, Hímzés, Jászok, Jobbágyfelszabadítás, Kalotaszeg, Kereszténység, Kopjafa, Kunok, Kunság, Magyar Állami Népi Együttes, Matyó hímzés, Matyó Népművészeti Egyesület, Művészet, Mezőkövesd, Mezőség, Naturalizmus (művészet), Népművészet, Népművészet Mestere díj, Népvándorláskor, Palócok, Sárköz, Spanyolviasz, Suba (ruhadarab), Székelykapu, Szűcs, Szőttes, Szokmány, Szvasztika, Tatárjárás, Török hódoltság, Török népek, Tiszántúl, Torockó, Tulipán a magyar népművészetben, Viski Károly, ... Bővíteni index (1 több) »
Alföld (folyóirat, 1954–)
Az Alföld egy irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, amely 1954-től Debrecenben jelenik meg, változó periodicitással (negyedévente, kéthavonként, 1963 óta havonként).
Megnézni Magyar népművészet és Alföld (folyóirat, 1954–)
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni Magyar népművészet és Besenyők
Condra
A condra posztóból készült kabátféle felsőruha.
Megnézni Magyar népművészet és Condra
Csipke
Csipkeverés A csipke apró mintás textília, melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is.
Megnézni Magyar népművészet és Csipke
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Magyar népművészet és Duna
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Magyar népművészet és Dunántúl
Fazekasság
Edény korongozás (Kappadokia, Törökország) A fazekasság égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó ősi mesterség.
Megnézni Magyar népművészet és Fazekasság
Fejfa
Szászcsávási fejfaA fejfa vagy ahogy Kalotaszegen nevezik „fűtűl való fa” a sírkövekhez nagyban hasonlító protestáns sírjel.
Megnézni Magyar népművészet és Fejfa
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Megnézni Magyar népművészet és Felvidék
Göcsej
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.
Megnézni Magyar népművészet és Göcsej
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Megnézni Magyar népművészet és Gömör és Kishont vármegye
Gyűrű (ékszer)
A gyűrű egy karika alakú, többnyire fémből és/vagy más anyagból készült ékszer.
Megnézni Magyar népművészet és Gyűrű (ékszer)
Györffy István (néprajzkutató)
Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar népművészet és Györffy István (néprajzkutató)
Habánok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hutteriták#A „habánok” virágkora.
Megnézni Magyar népművészet és Habánok
Hajdúság
A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.
Megnézni Magyar népművészet és Hajdúság
Hallstatti kultúra
A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.
Megnézni Magyar népművészet és Hallstatti kultúra
Hímzés
A hímzés olyan díszítő eljárás (illetve az így elkészített mű), amely valamilyen alapanyagot (pl. vászon, szövet, bőr) tűbe fűzött fonállal varrással készített mintával ékesít.
Megnézni Magyar népművészet és Hímzés
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Magyar népművészet és Jászok
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
Megnézni Magyar népművészet és Jobbágyfelszabadítás
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Megnézni Magyar népművészet és Kalotaszeg
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.
Megnézni Magyar népművészet és Kereszténység
Kopjafa
Kopjafák a Nyerges-tetőn Kopjafa, Hősök ligete, Mohács A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop.
Megnézni Magyar népművészet és Kopjafa
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Magyar népművészet és Kunok
Kunság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kunság (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar népművészet és Kunság
Magyar Állami Népi Együttes
A Magyar Állami Népi Együttes 1950-ben, Rábai Miklós által alapított együttes.
Megnézni Magyar népművészet és Magyar Állami Népi Együttes
Matyó hímzés
A matyó hímzés az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző.
Megnézni Magyar népművészet és Matyó hímzés
Matyó Népművészeti Egyesület
A Matyó Népművészeti Egyesület egy 1991-ben Mezőkövesden alapított, 2018-ban 150 tagot számláló civil szervezet.
Megnézni Magyar népművészet és Matyó Népművészeti Egyesület
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Megnézni Magyar népművészet és Művészet
Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.
Megnézni Magyar népművészet és Mezőkövesd
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Megnézni Magyar népművészet és Mezőség
Naturalizmus (művészet)
Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.
Megnézni Magyar népművészet és Naturalizmus (művészet)
Népművészet
A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre.
Megnézni Magyar népművészet és Népművészet
Népművészet Mestere díj
A Népművészet Mestere díj egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.
Megnézni Magyar népművészet és Népművészet Mestere díj
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Megnézni Magyar népművészet és Népvándorláskor
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Megnézni Magyar népművészet és Palócok
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Megnézni Magyar népművészet és Sárköz
Spanyolviasz
A spanyolviasz (vagy pecsétviasz) az olasz cera di Spagna (’spanyolországi viasz’) tükörfordítása.
Megnézni Magyar népművészet és Spanyolviasz
Suba (ruhadarab)
Subás férfi 1900 körül A suba a cifraszűr mellett a magyar népviselet „szakrális” öltözéke.
Megnézni Magyar népművészet és Suba (ruhadarab)
Székelykapu
Orbán Balázs síremlékénél A székelykapuk fából készített, gazdag faragású (és festésű) műremekek.
Megnézni Magyar népművészet és Székelykapu
Szűcs
chartres-i katedrális ablakán (1215–40)Ez az egyik legrégebbi szűcsmester-ábrázolás. A szűcs ruházkodásra alkalmas szőrös bőrök szabásával, varrásával és kikészítésével foglalkozó mesterség.
Megnézni Magyar népművészet és Szűcs
Szőttes
A szőttes népi kifejezés.
Megnézni Magyar népművészet és Szőttes
Szokmány
A szokmány vastag, szürke vagy fekete, ványolt posztóból készült, zsinórral díszített, kabátféle székely felső gyapjúruha, mely durva, barnára festett, otthon szőtt díszítetlen daróckelméből alakult ki.
Megnézni Magyar népművészet és Szokmány
Szvasztika
A szvasztika (卍 és 卐, a köznyelvben gyakran horogkereszt) egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek.
Megnézni Magyar népművészet és Szvasztika
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar népművészet és Tatárjárás
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Magyar népművészet és Török hódoltság
Török népek
A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.
Megnézni Magyar népművészet és Török népek
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Megnézni Magyar népművészet és Tiszántúl
Torockó
Torockó (románul Rimetea, újabban Râmetea alakban is előfordul, korábban Trascău, németül Eisenburg) falu Romániában Fehér megyében, Torockó község központja.
Megnézni Magyar népművészet és Torockó
Tulipán a magyar népművészetben
Hartai tulipános ládahttp://www.hartaifestettbutor.hu/gallery.html Hartai festett búrok A tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, Lükő Gábor etnográfus és mások (például Varga Géza írástörténész) szerint a legősibb magyar virágmotívum (az olyan kelyhes virágokkal együtt, mint a liliom).
Megnézni Magyar népművészet és Tulipán a magyar népművészetben
Viski Károly
Viski Károly (Torda, 1883. április 14. – Budapest, 1945. szeptember 5.) etnográfus, egyetemi tanár, 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Magyar népművészet és Viski Károly
Zichy István (történész)
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy István Tódor László Mária (Bábolna, 1879. március 31. – Aba, 1951. január 12.) művelődéstörténész, festő, grafikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi magántanár, 1934 és 1944 között a Magyar Nemzeti Múzeum – vagy ahogy akkor nevezték: Magyar Történeti Múzeum – főigazgatója.
Megnézni Magyar népművészet és Zichy István (történész)