Tartalomjegyzék
34 kapcsolatok: Ady Endre, Ady Endre Társaság (Nagyvárad), Bárd Oszkár, Bíró László, Belgrád, Berde Mária, Bihar megye, Csermely Gyula, Debrecen, Erdély, Fehér Dezső (író), Gyermek, Hilf László, Huzella Ödön, Június 15., Juhász Gyula (költő), Kolozsvár, Ligeti Ernő, Nadányi Zoltán, Nagyenyed, Nagyvárad, Nagyváradi Napló, Nyugat (folyóirat), Oláh Gábor (költő), P. Gulácsy Irén, Reményik Sándor, Sipos Iván, Szabolcska Mihály, Szentimrei Jenő, Szigligeti Társaság, Tabéry Géza, Tavasz (folyóirat), Temesvár, Zsolt Béla.
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Ady Endre
Ady Endre Társaság (Nagyvárad)
Ady Endre Társaság Nagyváradon közvetlenül a költő halála után, 1919.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Ady Endre Társaság (Nagyvárad)
Bárd Oszkár
Bárd Oszkár, családi nevén Wettenstein (Naszód, 1893. május 6. – Dés, 1942. december 19.) magyar orvos, költő, drámaíró.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Bárd Oszkár
Bíró László
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bíró László (egyértelműsítő lap).
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Bíró László
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Belgrád
Berde Mária
Dóczyné Berde Amál sírja mellett Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Berde Mária
Bihar megye
Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Bihar megye
Csermely Gyula
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5. – Budapest, 1939. augusztus 23.) magyar ügyvéd, író, műfordító.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Csermely Gyula
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Debrecen
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Erdély
Fehér Dezső (író)
Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (Disznósd (ma Borsodszentgyörgy), 1869. december 21. – Nagyvárad, 1935. február 22.) magyar író, újságíró.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Fehér Dezső (író)
Gyermek
görög népviseletben Namíbiában Gyermeknek (gyereknek) nevezzük a közeli hozzátartozók közül az egyenesági leszármazottat.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Gyermek
Hilf László
Hilf László, 1943-tól Híves (Nagyvárad, 1892. december 20. – Budapest, 1968. június 2.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, színműíró.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Hilf László
Huzella Ödön
Huzella Ödön (Nagyvárad, 1891. március 14. – Budapest, 1961. május 12.) költő, újságíró, művészettörténész.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Huzella Ödön
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Június 15.
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Juhász Gyula (költő)
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Kolozsvár
Ligeti Ernő
Ligeti Ernő, 1899-ig Lichtenstein Ernő (Kolozsvár, 1891. február 19. – Budapest, 1945. január 11.) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő, a helikoni közösség tagja.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Ligeti Ernő
Nadányi Zoltán
Kőrösnadányi Nadányi Zoltán (Feketegyörös, 1892. október 9. – Budapest, 1955. február 2.) költő, író, műfordító, Nadányi Gertrud írónő apja.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Nadányi Zoltán
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Nagyenyed
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Nagyvárad
Nagyváradi Napló
A Nagyváradi Napló, Nagyváradon 1898.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Nagyváradi Napló
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Nyugat (folyóirat)
Oláh Gábor (költő)
Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.) magyar költő, író.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Oláh Gábor (költő)
P. Gulácsy Irén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gulácsy Irén.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és P. Gulácsy Irén
Reményik Sándor
Király utcai palota Minorita utcai oldala) Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Reményik Sándor
Sipos Iván
Sipos Iván (Nagyvárad, 1897. június 18. – Budapest, 1938. április 8.) erdélyi magyar költő, író, újságíró.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Sipos Iván
Szabolcska Mihály
Szabolcska Mihály (Tiszakürt, 1861. szeptember 30. – Temesvár, 1930. október 31.) református lelkész, költő.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Szabolcska Mihály
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Szentimrei Jenő
Szigligeti Társaság
Szigligeti Ede portréja 1862-ből. A Társaság Szigligeti Ede emlékét ápolta és minden esztendő márciusában emlékülésen értékelte munkásságáthttp://www.biharmegye.ro/node/3704 A Szigligeti Társaság első elnöke, biharmegye.ro A Szigligeti Társaság Rádl Ödön által 1892-ben alapított irodalmi társaság, amelynek székhelye Nagyváradon volt.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Szigligeti Társaság
Tabéry Géza
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Tabéry Géza
Tavasz (folyóirat)
Tavasz romániai magyar irodalmi hetilap.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Tavasz (folyóirat)
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Temesvár
Zsolt Béla
Zsolt Béla, 1916-ig Steiner (Komárom, 1895. január 8. – Budapest, 1949. február 6.) a Nyugat második nemzedékéhez sorolt író, polgári radikális (szocialista) újságíró, politikus.
Megnézni Magyar Szó (hetilap, 1919–1920) és Zsolt Béla
Ismert mint Magyar szó.