Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Maghasadás

Index Maghasadás

150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.

32 kapcsolatok: Alfa-részecske, Atomenergia, Atomfegyver, Atommag, Atomreaktor, Béta-bomlás, Benzin, Elektromágneses sugárzás, Enrico Fermi, Exoterm, Fénysebesség, Felezési idő, Gamma-sugárzás, Hangsebesség, , Ionizáló sugárzás, Izotóp, Láncreakció, Mozgási energia, MVM Paksi Atomerőmű, Neutron, Nukleáris fegyverek, Nukleáris láncreakció, Nuklid, Plutónium, Radioaktív, Redoxireakció, Spontán maghasadás, Tórium, Transzmutáció (kémia), Trinitrotoluol, Urán.

Alfa-részecske

Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.

Új!!: Maghasadás és Alfa-részecske · Többet látni »

Atomenergia

Gary Sheehan rajza az Chicago Pile-1 nevű atommáglya első szabályozott láncreakciójának beindításáról 1942. december 2-ánhttp://www.atomeromu.hu/hu/Documents/Korai_eredmenyek.pdf A chicagói atommáglya, atomeromu.hu Atomerőmű a franciaországi Cattenomban Az atomenergia kapacitás fejlődése a világon Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából.

Új!!: Maghasadás és Atomenergia · Többet látni »

Atomfegyver

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nukleáris fegyver.

Új!!: Maghasadás és Atomfegyver · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Maghasadás és Atommag · Többet látni »

Atomreaktor

Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.

Új!!: Maghasadás és Atomreaktor · Többet látni »

Béta-bomlás

A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.

Új!!: Maghasadás és Béta-bomlás · Többet látni »

Benzin

Benzin befőttesüvegben A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék.

Új!!: Maghasadás és Benzin · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Maghasadás és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Enrico Fermi

Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.

Új!!: Maghasadás és Enrico Fermi · Többet látni »

Exoterm

#ÁTIRÁNYÍTÁS Exoterm reakció.

Új!!: Maghasadás és Exoterm · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Maghasadás és Fénysebesség · Többet látni »

Felezési idő

A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.

Új!!: Maghasadás és Felezési idő · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Új!!: Maghasadás és Gamma-sugárzás · Többet látni »

Hangsebesség

F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.

Új!!: Maghasadás és Hangsebesség · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: Maghasadás és Hő · Többet látni »

Ionizáló sugárzás

Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.

Új!!: Maghasadás és Ionizáló sugárzás · Többet látni »

Izotóp

Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.

Új!!: Maghasadás és Izotóp · Többet látni »

Láncreakció

A láncreakció általánosan események, folyamatok gyors egymásutániságát jelenti, amiben egyetlen esemény sok egyéb, általában a kiváltó okhoz hasonló eseményt indít el.

Új!!: Maghasadás és Láncreakció · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: Maghasadás és Mozgási energia · Többet látni »

MVM Paksi Atomerőmű

Az MVM Paksi Atomerőmű Magyarország első és egyetlen működő atomerőműve.

Új!!: Maghasadás és MVM Paksi Atomerőmű · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Maghasadás és Neutron · Többet látni »

Nukleáris fegyverek

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nukleáris fegyver.

Új!!: Maghasadás és Nukleáris fegyverek · Többet látni »

Nukleáris láncreakció

Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki.

Új!!: Maghasadás és Nukleáris láncreakció · Többet látni »

Nuklid

8O8-ra zoomolt nuklidtérkép, bomlásmódok szerint színezve A IUPAC „Arany Könyv” szerint a nuklid olyan atomfajta, melyet a tömegszáma, a rendszáma és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.

Új!!: Maghasadás és Nuklid · Többet látni »

Plutónium

A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.

Új!!: Maghasadás és Plutónium · Többet látni »

Radioaktív

#ÁTIRÁNYÍTÁS Radioaktivitás.

Új!!: Maghasadás és Radioaktív · Többet látni »

Redoxireakció

Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.

Új!!: Maghasadás és Redoxireakció · Többet látni »

Spontán maghasadás

A spontán maghasadás vagy spontán hasadás a nagyon nehéz izotópok egyik radioaktív bomlási formája.

Új!!: Maghasadás és Spontán maghasadás · Többet látni »

Tórium

A tórium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Új!!: Maghasadás és Tórium · Többet látni »

Transzmutáció (kémia)

A transzmutáció az egyik elemből a másikba való alakításának, alakulásának az elnevezése.

Új!!: Maghasadás és Transzmutáció (kémia) · Többet látni »

Trinitrotoluol

A trinitrotoluol egy kémiai vegyületcsoport, amely összesen hat konstitúciós izomert takar.

Új!!: Maghasadás és Trinitrotoluol · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Új!!: Maghasadás és Urán · Többet látni »

Átirányítja itt:

Fisszió.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »