Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Lápos réti talaj

Index Lápos réti talaj

A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg.

Tartalomjegyzék

  1. 65 kapcsolatok: Agyag, Alföld, Alpokalja, Alsónémedi, Ócsa, Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, Észak-Zselic, Északi-középhegység, Bakony, Balaton-medence, Bácskai-síkvidék, Börzsöny (hegység), Bükk-vidék, Belső-Somogy, Berettyó–Körös-vidék, Bugaci-homokhát, Cserhát, Csorna, Dabas, Duna menti síkság, Duna–Tisza közi homokhátság, Dunazug-hegyvidék, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Egerszeg–Letenyei-dombság, Felső-Tisza-vidék, Göcsej, Győri-medence, Hajdúság, Hanság, Homok, Humusz, Kapos, Körös–Maros köze, Közép-Tisza-vidék, Külső-Somogy, Kemenesalja, Kemeneshát, Kis-Balaton, Kisalföld, Kiskunsági-homokhát, Kodó-patak, Marcal-medence, Mátra, Mezőföld, Mosoni-síkság, Nyírség, Nyugat-magyarországi peremvidék, Pilis–Alpári-homokhát, Principális-völgy, ... Bővíteni index (15 több) »

Agyag

Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.

Megnézni Lápos réti talaj és Agyag

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Megnézni Lápos réti talaj és Alföld

Alpokalja

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.

Megnézni Lápos réti talaj és Alpokalja

Alsónémedi

Alsónémedi nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Lápos réti talaj és Alsónémedi

Ócsa

Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Megnézni Lápos réti talaj és Ócsa

Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság

Az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság az Északi-középhegység előterében található, a Közép-Tisza-vidék felé lejtő, a Gödöllői-dombságtól kelet-északkeleti irányba a Szerencs-patak völgyéig húzódó terület: Sajó hordalékkúp, Hevesi homok-hát, Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp.

Megnézni Lápos réti talaj és Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság

Észak-Zselic

#ÁtirányításZselic.

Megnézni Lápos réti talaj és Észak-Zselic

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Megnézni Lápos réti talaj és Északi-középhegység

Bakony

A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Megnézni Lápos réti talaj és Bakony

Balaton-medence

A Balaton-medence a Dunántúli dombság egyik középtája.

Megnézni Lápos réti talaj és Balaton-medence

Bácskai-síkvidék

A Bácskai-síkvidék a Duna–Tisza köze délnyugati részén található, mely az országhatáron túl, a Telecskai-löszplatóban folytatódik.

Megnézni Lápos réti talaj és Bácskai-síkvidék

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.

Megnézni Lápos réti talaj és Börzsöny (hegység)

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Megnézni Lápos réti talaj és Bükk-vidék

Belső-Somogy

Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magas­sága 173,2 méter.

Megnézni Lápos réti talaj és Belső-Somogy

Berettyó–Körös-vidék

A Berettyó–Körös-vidék az Alföld délkeleti középtájainak egyike, nagyobbrészt a magyarországi Békés vármegye északi és Hajdú-Bihar vármegye déli részén, de kisebb sávja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részére is áthúzódik, keleti területe pedig a romániai Bihar megye délnyugati és Arad megye északnyugati részén.

Megnézni Lápos réti talaj és Berettyó–Körös-vidék

Bugaci-homokhát

A Bugaci-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi homokhátság középtáj része.

Megnézni Lápos réti talaj és Bugaci-homokhát

Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.

Megnézni Lápos réti talaj és Cserhát

Csorna

A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.

Megnézni Lápos réti talaj és Csorna

Dabas

Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye.

Megnézni Lápos réti talaj és Dabas

Duna menti síkság

A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja határait.

Megnézni Lápos réti talaj és Duna menti síkság

Duna–Tisza közi homokhátság

280px A Duna–Tisza közi homokhátság Magyarország tájegysége, mely az ország területének körülbelül tizedrészét magában foglalja és legértékesebb természeti kincse a Kiskunsági Nemzeti Park.

Megnézni Lápos réti talaj és Duna–Tisza közi homokhátság

Dunazug-hegyvidék

A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.

Megnézni Lápos réti talaj és Dunazug-hegyvidék

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.

Megnézni Lápos réti talaj és Dunántúli-dombság

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Megnézni Lápos réti talaj és Dunántúli-középhegység

Egerszeg–Letenyei-dombság

Az Egerszeg–Letenyei-dombság a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.

Megnézni Lápos réti talaj és Egerszeg–Letenyei-dombság

Felső-Tisza-vidék

A Felső-Tisza-vidék az Alföld része, mely Magyarország északkeleti szögletében; Szlovákia, Ukrajna és Románia által határolt területen helyezkedik el, és a Nyírséget és a Szatmár-Beregi-síkságot foglalja magába.

Megnézni Lápos réti talaj és Felső-Tisza-vidék

Göcsej

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.

Megnézni Lápos réti talaj és Göcsej

Győri-medence

A Győri-medence Magyarország nyugati területén, a Kisalföld nevű nagytájunk központi részét alkotja.

Megnézni Lápos réti talaj és Győri-medence

Hajdúság

A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.

Megnézni Lápos réti talaj és Hajdúság

Hanság

Rákosi vipera a Hanságban Tündérfátyol a Hanságban A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.

Megnézni Lápos réti talaj és Hanság

Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Megnézni Lápos réti talaj és Homok

Humusz

archivedate.

Megnézni Lápos réti talaj és Humusz

Kapos

A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.

Megnézni Lápos réti talaj és Kapos

Körös–Maros köze

A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található.

Megnézni Lápos réti talaj és Körös–Maros köze

Közép-Tisza-vidék

A Közép-Tisza-vidék a Tokajtól Tiszaföldvárig terjedő síkság elnevezése, mely a Taktaköz, Borsodi-ártér, Hortobágy, Jászság és a Nagykunság területét foglalja magába.

Megnézni Lápos réti talaj és Közép-Tisza-vidék

Külső-Somogy

A Külső-Somogy mintegy 2750 km² területű dombság a Somogyi-dombság keleti, északkeleti részén.

Megnézni Lápos réti talaj és Külső-Somogy

Kemenesalja

Kemenesalja földrajzi tájegység Vas vármegyében, a Kemeneshát keleti oldalán, a Rába, Zala és Marcal folyók között fekvő terület.

Megnézni Lápos réti talaj és Kemenesalja

Kemeneshát

A Kemeneshát Magyarországon, a Dunántúlon, Vas vármegyében található földrajzi középtáj, a Nyugat-magyarországi-peremvidék része, a Vasi-Hegyhát (Őrség) határát képező Lugos-patak, valamint a Zala, a Marcal és a Rába között elhelyezkedő 60 km-nél is hosszabb karéj alakú dombvidék.

Megnézni Lápos réti talaj és Kemeneshát

Kis-Balaton

A Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez.

Megnézni Lápos réti talaj és Kis-Balaton

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Megnézni Lápos réti talaj és Kisalföld

Kiskunsági-homokhát

A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi homokhátság középtáj része.

Megnézni Lápos réti talaj és Kiskunsági-homokhát

Kodó-patak

A Kodó-patak Vas vármegyében ered, mintegy méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Lápos réti talaj és Kodó-patak

Marcal-medence

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence, Vas és Veszprém vármegye határán található, területe 3000 km².

Megnézni Lápos réti talaj és Marcal-medence

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Megnézni Lápos réti talaj és Mátra

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Megnézni Lápos réti talaj és Mezőföld

Mosoni-síkság

A Mosoni-síkság a Kisalföld egyik tájegysége.

Megnézni Lápos réti talaj és Mosoni-síkság

Nyírség

A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.

Megnézni Lápos réti talaj és Nyírség

Nyugat-magyarországi peremvidék

A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.

Megnézni Lápos réti talaj és Nyugat-magyarországi peremvidék

Pilis–Alpári-homokhát

A Pilis–Alpári-homokhát az Alföld tájegység része.

Megnézni Lápos réti talaj és Pilis–Alpári-homokhát

Principális-völgy

A Principális-völgy a Zalai-dombság egyik kistája Zala vármegye területén.

Megnézni Lápos réti talaj és Principális-völgy

Sárvíz (patak)

A Sárvíz Vas vármegyében, Sárfimizdónál eredő patak.

Megnézni Lápos réti talaj és Sárvíz (patak)

Séd

A Séd patak a Közép-Dunántúlon található, Veszprém és Fejér vármegyében.

Megnézni Lápos réti talaj és Séd

Sió

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.

Megnézni Lápos réti talaj és Sió

Szatmári-síkság

A Szatmári-síkság a 18. században. (Az I. katonai felmérés alapján.) Jelmagyarázat: l.

Megnézni Lápos réti talaj és Szatmári-síkság

Talaj

Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.

Megnézni Lápos réti talaj és Talaj

Talajvíz

A talajvíz az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.

Megnézni Lápos réti talaj és Talajvíz

Tapolcai-medence

A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység.

Megnézni Lápos réti talaj és Tapolcai-medence

Tőzeg

A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke.

Megnézni Lápos réti talaj és Tőzeg

Tokaj–Zempléni-hegyvidék

#ÁTIRÁNYÍTÁS Zempléni-hegység.

Megnézni Lápos réti talaj és Tokaj–Zempléni-hegyvidék

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Megnézni Lápos réti talaj és Vas

Vas–Soproni-síkság

A Vas–Soproni-síkság vagy Sopron–Vasi-síkság a Nyugat-magyarországi-peremvidék egyik középtája Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyék területén.

Megnézni Lápos réti talaj és Vas–Soproni-síkság

Vályog

A vályog olyan törmelékes üledék, amely szemcseméret-összetétel szerint megközelítőleg azonos mennyiségben agyagból, iszapból és homokból áll (jellemzően 40-40-20% arányban).

Megnézni Lápos réti talaj és Vályog

Völgység

A Völgység fekvése Magyarországon A Völgységi Múzeum Bonyhádon A Völgység a Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó kistáj Magyarországon, Tolna és Baranya vármegye határán.

Megnézni Lápos réti talaj és Völgység

Visegrádi-hegység

A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.

Megnézni Lápos réti talaj és Visegrádi-hegység

Zalai-dombság

A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.

Megnézni Lápos réti talaj és Zalai-dombság

, Sárvíz (patak), Séd, Sió, Szatmári-síkság, Talaj, Talajvíz, Tapolcai-medence, Tőzeg, Tokaj–Zempléni-hegyvidék, Vas, Vas–Soproni-síkság, Vályog, Völgység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság.